Auróra, 1920 (1. évfolyam, 13-19. szám)
1920-07-01 / 19. szám
A földrengéstan és újabb problémái. A toscanai földrengés, amelyről a napisajtó a közelmúlt hetekben napról-napra közölt híreket, ismét aktuálissá tette nálunk is ezt a fiatal tudományt. S bár mindnyájunk élénk emlékezetében van még a kecskeméti 1908. és 1911-i földrengés, mely szerencsére emberéletben semmiféle kárt nem okozott, az országot igen ritkán látogatja meg e csapás, így a földrengéseknek az emberiségre való igaz jelentőségét csak akkor érthetjük meg,ha számba vesszük, hogy az eddigi feljegyzések s Montessus de Ballore pontos statisztikája alapján évente 3830 földrengést észlelnek a földön (ami más szavakkal azt jelenti, hogy minden 2 óra 17 percben van valahol földrengés a földkerekségen); hogy ebből évente átlag 33-at Olaszországban éreznek (ezenkívül átlag 095-öt műszerekkel is) ; hogy Japánban a kisebb földrengéseket (amelyek nálunk falakat repesztenének), már számba sem veszik,hiszen Tokióban, négy napon kint van egy földrengés. Ezek után talán elgondolkodunk Philipson azon kissé merész állításán, hogy az olasz nép könnyelműségét, butaságát és a babonákra való hajlamát nem csekélymértékben az országukban oly sokszor működő ('földrengető Poseidon) munkája fejlesztette ki. Most ismét Olaszországban pusztított a földrengés s bár korántsem hasonlítható a calabriai katasztrófához, még kevésbbé az 1908-i rettenetes messinai szerencsétlenséghez, amidőn Baratta pontos statisztikája szerint 83.000 ember vesztette életét s a kár (akkori pénzértékben) meghaladta a 9 millió lírát, nagy katasztrófának kell minősíteni, mert több virágzó várost és falut, így Firizzenot, Silicagnanot, San Romanot, San Donninot, Pettignanot, Naggiot stb., egy szóval a Serchio völgye mentén fekvő falvakat teljesen elpusztította, a halottak száma eddig kb. 184, s kárt csak azért nem okozott nagyobbat Toscana e kies vidékén, mert a Serchio völgye apró kis falvakkal van tele, ahol nagyobbszerű építmények nincsenek. A földrengés kipattanásának helye elég szokatlan, mert az olasz földrengések igazi fészke a türrheni tenger déli sülyedéses medencéje, Messina környéke s a Calabria, illetve az Appeninek keleti oldala, míg a nyugati fele elég nyugodt terület ; még Toscanának ezen a vidékén 1767 óta nagyobb földrengés nem volt. De az a sülyedési folyamat, amelynek következményeképen leszakadt a Földközi-tenger hullámsírjába az ezen helyen volt szárazföld, zökkenések alakjában most is folytatódik, s a mostani rengés is ennek volt egyik fázisa. Az apuani és toscanai alpok másodkori szirtjei között húzódó sülyedéses terület zökkent meg alapjaiban, mert ennek a földrengésnek mélysége jóval mélyebben volt, mint rendesen az olasz földrengéseknél. Pontos számításokat csak az egyes szeizmológiai