Auróra, 1920 (1. évfolyam, 13-19. szám)

1920-07-01 / 19. szám

össze. S ebben nagy tanulság rejlik arra nézve is, miáltal kell az állam­egységet és a nemzeti tömörülést ápolni és fejleszteni. Azok a törek­vések, melyek hamis faji teóriákra támaszkodva, nemzetiségek lassú kihalására vagy erőszakos elnyomására számítva mesterséges egységet (pl. Oroszország, Németország) akartak létrehozni, csődöt mondottak. De a kultúra és gondolkozás egysége az, amely különböző fajokat és népeket testvérekké tesz és maradandó egységbe foglal. Az igazi kultur­­munka a legjobb nyelvpropaganda, mely minden erőszak és még dauce violence nélkül is hódít. A magyar-lengyel gazdasági közeledés és kul­turális érintkezés hozta magával azt, hogy, miként Jodocus L. Decius lengyel krónikás említi, a tizenhatodik században kevés művelt ember volt Lengyelországban, ki saját nyelvén kívül még latinul, németül vagy magyauul nem értett volna. A tizenhetedik században pedig erdélyi urak magyar nyelven írnak Zamojsky hercegnek azzal a megjegyzéssel : «Tudom, vadnak Ngodnak jó magyarul tudó deák szolgái, kik által Ngod szórul­­szóra megértheti írásomat». Most, midőn a két nép nemzeti önállóságát visszanyerte, kölcsönös kötelességünk a kulturális egységet ápolni és fejleszteni. Örömünkre szol­gál, hogy Lengyelországban ez irányban fáradhatatlanul dolgozik szak­avatott hazánkfia, Divéky Adorján dr., a varsói egyetemen a magyar nyelv és irodalom lektora. Nálunk is fejleszteni kell ezt a törekvést, mely a magyar-lengyel egyesületben megfelelő szervre találhat s amelyben tömörítenünk kell mindazokat, kiket nyelvtudásuk és egyéb képességük e munkára alkalmassá tesz. Nem tudom, írt-e valaki szebben a lengyel nemzet történelmi sze­repéről és hivatásáról, mint az orosz Mereskovsky : «Lengyelország nagy kínszenvedéseinek története — így szól az ismert orosz író — világtör­ténelmi Golgota. Az Isten kiválasztott népén, a kiválókép messiási Izrael népén kívül, még egy nép sem szenvedett annyit, mint a lengyel nép. Az önfeláldozásnak és odaadásnak eszméjét egy keresztény nép sem való­sítja úgy meg, mint a lengyel. Oroszország is feláldozta vérét Európáért, de Lengyelország Oroszország áldozati báránya. Lengyelország sebei által gyógyulhatunk meg. Ebben az értelemben a lengyel nép valóban Isten népe. A régi orosz betegségnek, a szlavofil nacionalizmusnak a gyógy­szere a lengyel messzianizmus, vagyis az általános emberi igazságért való feláldozása.* A lengyeléhez sokban hasonlít a magyar nemzet sorsa abban is, hogy nem egészen hibánk nélkül szenvedünk. De mindkettőről el lehet mondani: Megbünhödte már e nép a múltat s jövendőt­, s azért anélkül, hogy öntetszelgők lennénk, Mereskovski szavait magunkra is alkalmaz­hatjuk Mereskovski az oroszság veszedelmét a panszlavisztikus imperia­lizmusban és beteges nacionalizmusban látja, mely ellen Lengyelország — és vele Magyarország is — eleven vétót mond. És ezt mondhatja is mind­addig, míg maga nem esik ugyanabba a hibába. Lengyelországban láttam azt is, mi az egyedüli módja annak, hogyan * Vom Krieg zur Revolution, ein unkriegerisches Tagebuch. 1918. 104. 1.

Next