Auróra, 1920 (1. évfolyam, 13-19. szám)

1920-07-01 / 19. szám

A másik legyőzött állam, amely kegyelmet kapott, Bulgária. Viviani, a francia kiküldött tartózkodott a szavazástól, amely egyébként szintén egyhangú volt. A genfi tanácskozásoknak ez a két felvétel kölcsönöz elvitathatatlan jelentőséget. Motta meg is mondta búcsúbeszédében, hogy «a népszövet­ség szellemét és célját abban nyilvánította, hogy Ausztriát és Bulgáriát felvette a népszövetségbe». Kétségtelen, hogy meg van törve a jég, nyitva van az út a teljes univerzalitás, az összes nemzetek világszövetsége felé. Ezért fontosak a genfi határozatok és fontosak ránk nézve, mert most már nem kell rettegnünk a népszövetség velünk szemben tanúsítandó határozataitól, hisz ott lesznek, ha rólunk lesz szó, a győztesek és sem­legesek mellett azok is, akik velünk együtt a legyőzöttek sovány, könny­áztatta kenyerét eszik. Ausztrián és Bulgárián kívül felvették finn testvéreink országát is a szövetségbe. Felvették továbbá Costaricát és Luxemburgot, sőt általános meglepetésre Albániát is. A bizottsági tárgyalások során az a vélemény alakult ki, hogy az albán állam nem eléggé konszolidált ahhoz, hogy fel­vétessék a szövetség tagjai sorába. A teljes ülésen azonban lord Robert Cecil mint előadó kifejtette, hogy Albánia szuverén állam, melynek állandó kormánya és törvényhozó testülete s egyes vitás helyektől el­tekintve, megszabott határai vannak s elutasítására nem lát okot. Külö­nösen hangsúlyozta, hogy Albánia felvételével be kell bizonyítani, hogy a népszövetség nem tesz különbséget fajok és vallások szerint s a moha­medán népek előtt is meg akarja nyitni kapuit. Többek felszólalása után egyhangúlag vették fel Albániát. Estland, Lettland, Litvánia, Ukrajna, Liechtenstein hercegség és Aserheidsan felvételi kérelmét elutasították. Nagyfontosságú határozatokat hozott a szövetséggyűlés az állandó nemzetközi bíróság kérdésében is. A covenant 14. cikke így szól : «A szö­vetségtanácsot megbízzák egy állandó nemzetközi bíróság tervének kidol­gozásával és annak a szövetség tagjai elé való terjesztésével. Ez a bíróság az összes, a felek által előterjesztett nemzetközi jellegű vitás esetekben illetékes. Véleményt fog mondani minden olyan vitás kérdésről és ügyről is, melyet a szövetségtanács vagy szövetséggyűlés terjeszt eléje­. A szö­vetségtanács ezen cikk alapján már régebben foglalkozott a kérdéssel és­ egy jogászokból álló bizottságot is megbízott annak tanulmányozásával. Ez a bizottság a hollandus Lodor elnöklete alatt február havában Hágá­ban tanácskozott. Foglalkozott a kérdéssel egy másik ad hoc bizottság is, melynek Léon Bourgeois volt az elnöke. Az eredmény egy kompromisszu­mos javaslat, melyet a genfi gyűlés elfogadott. Az állandó nemzetközi bíróság szabályzata 64 cikkből áll. A bíróság illetékessége mindazon ügyekre nézve állapíttatott meg, amelyeknek eldöntése végett az államok hozzáfordulnak, továbbá, amelyek nemzetközi szerződések alapján tartoz­nak hozzá. A kötelező jelleget tehát mellőzték és az államokra bízták, hogy előzetesen, szerződésekben, vagy esetről esetre alávetik-e magukat a bíróság döntésének ? A bíróság székhelye Hága. Tizenöt tagja lesz, kiket

Next