Auróra, 1920 (1. évfolyam, 13-19. szám)

1920-07-01 / 19. szám

katonánál bizonyos módosulást szenved, mert ő individualizmusát a háborús összeműködésben nem adta teljesen föl, személyisége nem olvadt teljesen a közösségi lélekbe. Mint utólag megállapítható, az eddigi társa­dalomtól való elszakadást is mérsékeli a háború győzelmes befejezése. Achille Loria : Problemi del dopo gnerra. «Scientia», Vol. XXII, 12(1—132. 1. A háború néhány, jórészt gazdasági és gazdaságpolitikai hatásával foglalkozik cikkében a neves szerző. Tiltakozik a német versenyt védő­vámokkal kizárni akaró irányzat ellen, rámutatva ezen fegyver veszedel­mesen kétélű voltára; ehelyett az entente-államok ipari munkájának nemzetközi megosztását sürgeti, karöltve a köztük levő vámok fokozatos lebontásával. Rámutat régebbi tapasztalatokra, a háború alatt született emberanyag csökkent értékére s a felnőtt népességben a nemek szám­arányának eltolódására. Megállapítja a kisipar pusztulását (ezt a folya­matot az óriási és mindenre kiterjedő adók következtében a háború után is folytatódónak tartja), a tőke nagy veszteségeit — ellentétben a régebbi háborúkkal — s anyagi értékek óriási tömegű megsemmisülését. Kon­klúziója: «A társadalmi gazdagság csökkenése, még nagyobb egyenlőtlenség a különféle termelő kategóriák közt, a­­fiscalité megnövekvése, mélyen­­járó újítások a nemzetközi kereskedelemben, demográfiai változások s végül a lövőárkokból visszatérő dolgozó osztályok megnövekedett igényei valamennyien az új gazdasági-szociális helyzet minden bizonnyal gyökeres átalakításán fognak munkálni ; ám, hogy milyen lesz ennek az új képe, ma előre nem láthatjuk, de még el sem képzelhetjük». Wilhelm Jerusalem : Moralische Richtlinien nach dem Kriege. Ein Beitrag zur soziologischen Ethik. Wien u. Leipzig. Wilhelm Brau­müller, 1918- VIII -j- 57 l. Ára 3'50 K. Nyilván szélesebb körök részére szánt, nem mély s nem is lenyű­göző, de érthető és világos írás. Célja a szociológiai megismeréseken nyugvó etika megismertetése és alkalmazása a háború teremtette hely­zetre. Ennek megfelelően röviden előadja a szociológia néhány idevonat­kozó alaptételét, vázolja az erkölcsi érzés genezisét és fejlődését. Kiemeli az erkölcs heteronóm keletkezését s az internacionalizmushoz (melyet ő univerzalizmusnak nevez) vezető individualisztikus fejlődéstendenciát, amelyen az egyéni öncélúság elismerésének s az egész emberiség egységé­nek követelményei alapulnak, ezeket az emberi méltóság fogalmába vonja össze. Megvalósításuk az állam oly kifejlesztése által lehetséges, amelynek következtében ennek parancsaivá az emberiség parancsai válnak. Ezen állami méltóság megvalósulásának egyedüli útja a demokratikus nép­­szövetség. Bernhard Boyneburg : Die Despotie der Mittel. Ihre Erkenntnis : die Grundlage rascher Völkerversöhnung. Wien—Leipzig. Anzengruber- Verlag, 1919. 92 l. Ára V8h K. A könyv a háborús és háború utáni események egyik főtényezője :­­az eszközök deszpotiájá­­ra hívja föl a figyelmet. Az eszközök — a szerző elsősorban a fegyvereket érti — kinőttek az ember akaratának, célkitű­zéseinek világából, mágikus erővel maguk irányítják az eseményeket.

Next