Autó, 1948. május-december (1. évfolyam 1-20. szám)

1948-03-01 / 1. szám

Közel kétmilliárd forint értéket termel évente a magyar automobilizmus Irta: Seres Tibor K közlekedésügyi ^ + r>y 111m foKriia immsz­térium februári ada* íai szerint az ország gépko: csiállománya — 48.366 gép­jármű — 828.5 millió forint értéket képvisel. (1. ábra.) Gépkocsiállományunknak ez a példa nélkül álló fejlői ■dósé , elképzelhetetlen lett volna a közlekedésügyi mi­nisztérium tervszerű, demo: kratikus közlekedéspolitikája nélkül. A minisztérium a fel: szabadulás után már az első hónapokban megszervezte a .gépkocsironcsok újjáépítését A Vörös Hadsereggel bér­munkaszerződést kötött, mely sokszáz gépkocsit adott az országnak. Később lehetővé tette az amerikai árukölcsön sikeres lebonyolítását, amely: nek során további mintegy 3000 darab gépkocsi került az országba. 17 z a roncsokból felépí: ■*“' tett gépkocsipark a felszabadulás után azonban nem felelt meg. Nemzetközi tapasztalatok alapján megák lapítottuk, hogy a huzamos ideje használt gépkocsik üzembentartása hátrányos nemzetgazdasági szempontból A gépkocsisállomány felfris­sítésére két lehetőség állt -előttünk: a magyar autógyárs ids megindítása és az import. A legnagyobb bűn lett volna, ha a személygépkocsis gyártás megindítását válasz: iottuk volna- Ehhez olyan has talmas tőkebefektetésre, szers vezett piacra lett volna szük­ség, amely messze felülmúlta erőnket és okvetlen csődbe­juttatott volna. Ezzel szemben iparunk fej s lettsége alkalmas volt arra, hogy folytassuk tehergépko= csőgyártásunkat. Ez annál is inkább indokolt volt, mert Rába és MÁVAG autók és a Láng-motorok nagyon meg: felelnek Magyarország spes ciális útjaira. A teherautó­gyártásnál még az exportra is gondolhatunk. Itt azonban szem előtt kell tartanunk, hogy elsősorban különleges gépkocsikat (hűtőkocsi, tűz; oltó;, mentő , szemetes-, ben­zinszállító kocsikat) kell gyártanunk, amelyeknél a befektetett munkaerő nagy; sága miatt versenyképesek vagyunk a külföldi kocsik árával és minőségével. Motorkerékpám párunk előtt is az elkövetkezendő években nyílik lehetőség az exportra. A német motorke; rékpár-ipar a háború miatt annyira tönkrement, hogy évekig nem jelenthet versenyt a magyar motorkerékpárok; nak a keleteurópai piacon. Ezt az időt kell kihasznál­nunk. Cikeresen túljutottunk a gumiellátási nehézsé; geken is. Ma már a gépkocsid állomány gumiabroncs ellátás sáról a Cordatic megfelelően tud gondoskodni és csupán néhány nagyméretű pneuma; tikban szorulunk importra. Meg kell mondanunk, hogy ezt az eredményt is a közle; kedésügyi minisztériumnak köszönhetjük. A miniszté­rium itt is azonnal a felsza= badulás után a gumigyár se; gítségére sietett, a legna­gyobb nehézségek között bizs tosította a gyár nyersanyag; ellátását, gyakran még a MÁV-tól elvon szén rendeb kezésre bocsátásával is. Ma már elmondhatjuk: a Cordaticnak nyújtott támo; gatás nem volt hiábavaló: a gumigyár munkásai, mér nő-, kei és igazgatói együttes munkája nyomán a gyár tel­jesítménye ma több mint két; szerese az 1938--asnak. Legutóbb rendkívüli ve­szélyben forgott az ország megnövekedett gépkocsíállo: mányának benzin; és olajéi- látása. Az amerikai kézer lévő MAORT ijesztő mérték ben csökkentette a nyersolaj termelést. A minisztériun kénytelen volt erélyes rend szabályokhoz nyúlni, hogi Szerkesztőbizottsóg: Seres Tibor, Sulyok József, Nagel György, Kocsis Ferenc A feladat, amelyet a közlekedésügyi minisztérium maga elé tűzött, egy­szerű és világos: jobb és megbizha- tóbb, a tömegek számára, anyagilag hozzáférhetőbb közlekedést teremt, megelégedett, lelkes, a demokrácia iránt odaadó dolgozókkal hozzájá­rulni az uj, demokratikus, népi Magyarország minél gyorsabb, minél eredményesebb és minél teljesebb fel­építéséhez. Moszkvában rengeteg az anló, nincs motorkerékpár és olcsó a taxi Dinnyés Lajos miniszterelnök nyilatkozata a moszkvai közlekedésről — Négy napig voltam Moszk= vában. Bejártam a várost, de egész idő alatt összesen két lovat láttam: egyet az Ope= rábpn máikat ki + öm'-o - TT? dítechnikai Múzeumban. Ezzel a humoros bevetés; sei kezdte nyilatkozatát Dinnyés Lajos miniszterei; nők, amikor Moszkvából való visszatérése után megkérdez; tem: milyennek látta a moszkvai utca forgalmát. — Első benyomásom — folytatta ezután Dinnyés La; jós — az a nyugati értelem­ben vett hatalmas forgalom volt, amely Moszkva utcáin hullámzik- A főutakon 6—8; soros oszlopokban szágulda; nak az autók. Ha egy kérész; teződésnél rövid időre leál­lítják a forgalmat, pillanatok alatt annyi autó gyűlik ösz= sze, mint amennyi' nálunk ’ *» / - ••• CV/üt. ' •lYcÜt’Af. ii.. Taxi van? — Eleinte azt hittem, hogy nincs. Később rájöttem, az a sok luxusautó, amely a for­galmas helyeken várakozik, mind taxi. Egyik kísérőm ta: nított meg: abból ismerhetem meg őket, hogy oldalukon vékony kockás csík van. Én magam nem utaztam taxin, de a delegáció többi tagjától tudom, hogy Moszkvában olcsóbb taxin utazni, mint Budapesten. Tulajdonképpen kinek van autója Moszkvában? — Mondhatnám annak, akinek éppen jól esik. Egy igen jó személyautó ára kö= rülbelül 12.000. rubel. Ennyit minden munkás össze lúd gyűjteni. A személyautókkal kapcsolatban érdekes azt is megjegyezni, hogy elsősor= ban nagy kocsikat látni és hogy az autók kifogástalan állapotban vannak. Horpadt sármentőt vagy rosszul fé: nyezett kocsit alig látni. És motorbicikli? — Motorkerékpárt egyál: tálában nem látni Moszkvá= ban. Ez Oroszországban a v;dékí városok és falvak köz: lekedési eszköze. Az oldal: kocsis motorkerékpár isme: rétién fogalom. Úgy hallottam, meglátó= gáttá a moszkvai autógyárat? — Ennél csodálatosabbat abg latiam eleiemben. Gom dől ja el, a futószalag egyik végén lát egy alvázat kere: kék nélkül. 300 méterrel odébb pedig beindítják a mo: tort és kijön a kész autó. Öt: percenkint egy teherautó ké: szül el. A gyárban több mint 100 000 ember dolgozik. — Ennél többet, azt hi­szem, nem mondhatok az orosz automobilizmusról — fejezte be nyilatkozatát Dinnyés Lajos miniszterelnök Boday Katalin 1. ábra Gépjárómű neme Darab Értéke millió Ft személygépkocsi 11.893 296.8 tehergépkocsi 11.198 359.4 autóbusz 442 54.7 különleges gépkocsi 768 44.7 motorkerékpár 24.065 72.9 Összesen : 48.366 828.5 A kimutatásban a személyautókat 1000 köbcentiig 12— 15.000 forintra, 1000—2000 köb centiig 20—28.000 forintra, a 2000 köbcentin felüli személygépkocsikat 25—40.000 forintra értékeltük. A tehergépkocsikat önsúlyúk szerint osztályoztuk. A kocsik két tonna önsúlyig 14 —20.000 forint, 2—3 tonna ön­súlyig 35.000 forint és 3 tonnán felül 45—50.000 forint érték­kel szerepelnek. 2. ábra megelőzze a katasztrófát. Bevezettük a benzinutalvá: nyokat és a benzintermékek elosztásában a legnagybb tervszerűséget vezettük be. Az eredmény nem maradt el. Ma már megfelelően tudunk gondoskodni a gépkocsik üzemanyagellátásáról. A gépkocsiállomány fej: lesztése során a közlekedés: ügyi minisztérium elsősorban a teherautó-, motorkerékpár: és autobusz-állomány fejlesz: tését tartotta szem előtt. En­nek a politikának a követ: kezménye, hogy ma három­szor annyi teherautónk van, mint 1938:ban, míg személy: gépkocsijaink száma csak 60 százaléka a háború előttinek. Ennek az eredménynek nem­zetgazdasági szempontból van döntő jelentősége. Csak egy példát említek. Valutáris szempontból négy személy: autó egy 60 személyes autó­busszal egyenértékű. Hogy a gyakorlat szempontjából az ország lakosságának mi ér többet: négy személyautó vagy egy autóbusz, azt nem kell bővebben magyarázni. ■politikánk helyességét mutatja a BESZKÁRT, a MÁVAUT és a BART há= roméves terve. Eszerint 1951- ben majdnem minden közsé: get, amelynek nincs vasút- összeköttetése, bekapcsolnak az autobuszhálózatba és megoldják Budapest perem­városainak autobuszközleke- dését is­Hazánk gépkocsi közleke­dése a felszabadulás óta any- nyit fejlődött, hogy a nemze­ti jövedelem egyik fontos té­nyezőjévé vált. A közleke­désügyi minisztérium kimu­tatása szerint a gépjárműál­lomány az 1947/48-as gazda­sági évben 1843 millió formt értéket teljesített. (2. ábra) Ez az adat azt bizonyítja, hogy az év folyamán a gép­kocsiforgalom közel kétmil­liárd forinttal jelentkezik a a nemzeti jövedelemben. Ha ezeknek az adatoknak, megfelelően megkeressük azokat a tényezőket, ame­lyekből ennek a sokmillió tonna és utaskilométernek a költsége adódik, az alább’a- kat tapasztaljuk: Munkabér Üzemanyag motor hajtó kenő Személy Teher Autóbusz Különleges Motorkerékpár Összesen A gépkocsik száma 11.893 11.198 442 768 24.065 48.366 darab Teljesítmény millió km 410 359 16 22 90 887 millió km Termelési érték milló forint 620 1.027 77 69 43 1-843 millió Ft A statisztika kiszámításánál te kintetbe vettük az űrtartalmat és hogy az autók állami vagy magánkézben vannak-e. A kocsik évi teljesítményét a gyakorlati tapasztalatok alapján 24— <60.000 kilométerre becsültük. Termelési érték szempontjából 9 csoportba osztottuk a jármüve­ket. Az 1000—2000 köbcentiig személygépkocsiknál 100 km-es költség 153 forintot jelent. Gummihöltség Javítás Regie A GÉPKOCSI NEME Személy Teher Autóbusz | Különleges Motorkerékpár 255-— 226 ­17 — 15 — 8 — 73­116.50 6.03 11.10 6.90 9.50 52.40 3.20 3.80 3.50 16.60 92.90 8.05 7.23 1.52 97.— 98.20 8.70 1.87 1003 160­441 — 38­30 — 25.­Összesen millió torint 0/0 Összesen: millió f r i n t 521. 213.53 72.40 126.30 215.85 694.— 1,843.08 27.9 11.5 3.9 6.9 11.9 37.9 lOOVo ■I-'z azt jelenti, hogy az előbb felsorolt anyagokra, munkabérre és rezsire ki­adott mintegy kétm lliárd fo­rint az ország 26—28 milli­árd forintos nemzeti jövedel­mének igen számottevő része. Ezek a statisztikák azon­ban mást is mutatnak. A szá­mokból meg tudjuk állapí­tani, mennyi a gépkocsifor­galom gumi, benzin és nyers­anyagszükséglete, mennyi munkást, gépkocsivezetőt kell az autószakmában foglalkoz­tatni. Ez a tervszerűség biztosít­ja a hároméves terv keretei között a magyar automobi­lizmus nagy fejlődését. I. évfolyam, 1. szám. Március 1—15. — Ára: 1.50

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék