Autó, 1950. január-június (3. évfolyam 1-12. szám)

1950-01-01 / 1. szám

A moszkvai Volga-csatorna hajóállomása előtt gépkocsik sora várakozik az 5 tenger felől érkező utasokra. Ismerieiiük az új gépjárműadó-rendeletét III. ÉVFOLYAM t. SZÁM. ÁRA: 1.50 FORINT JANUÁR 1—15 FÖSZERKFSZTÖ: SERES flBOR Az üj. 22 kerületből álíú Naiiy-Budapest útépítésének és útjavításának programja as Ötéves Terv első esstendejében — Budapest fennállása óta soha még olyan lehetőségeket nem kaptunk utaink rendbehozására, mint a Hároméves Terv utolsó esztendejében! — így kezdte be­számolóját a Főváros útépítési ügyosztályának tanácsnoka, ami­kor felkértük: adjon tájékozta­tást olvasóink számára a Fővá­ros utalnak állapotáról. Szinte helyrehozhatatlanoknak tűntek azok a károk, amelyeket a fasiszta rombolás a fővárosi utakon okozott. De az újjáépítés Hároméves Tervének már az első esztendejében népgazdasá­gunk jelentős összegeket szánt az utak fenntartására, kijavítá­sára, sőt nagyobb arányú útépí­tésekre is. Fordulópontot jelen­tett azonban az 1949-es esz­tendő. Ekkor már tisztán lát­szott, hogy a magyar dolgozók a Tervet nemcsak megvalósítják hét hónappal a kitűzött határidő hsn?m bizOPVO10 vrvnq]/)in túl is teljesítik. Ipv történt, hogv az útépítésre előirányzott 14 millió forint ke­retet népgazdaságunk irányítói a Terv utolsó félesztendejében váratlanul 6 millió forinttal föl­emelhették s így a Főváros ve­zetősége ezúttal nemcsak a leg­szükségesebb, a közlekedésre szinte életveszélyes hibák javí­tásait végezhette el, hanem hoz­zákezdett az úthálózat rendsze­res feljavításához is. A szűk keresztmetszetek oka Ezekre a hirtelenjött nagy­szerű lehetőségekre az útépítő vállalatok természetesen nem voltak felkészülve. Elsőízben fordult elő tehát, hogy az útépí­tési munkák végrehajtásának nem a „fedezet-hiány”, hanem, a szakmunkások korlátolt 6záma és az útburkoló anyagok terme­lésének kapacitása szabott ha­tárt. S ez a felvilágosítás mindjárt válaszként is hangzott a gép- járművezetőknek azokra a. pa­naszaira, hogy az utóbbi hóna­pokban az útépítés lassúsága, sok helyen majdnem megbéní­totta a forgalmat. Mert ez a szűk keresztmetszet volt a leg­főbb oka annak, hogy egyes kövezési munkákat — így pél­dául a Kiskörútnak a sínek kö- zéprehelyezésével kapcsolatos át­építését — csak a legnagyobb nehézségekkel sikerült a tél be­állta előtt befejezni. Nagyobb építkezések Mindezek ellenére az útépítés vezetői ki tudták használni a Tervadta lehetőségeket s így az elmúlt esztendőben az eddiginél s jelentősebb mértékben megja­vult a Főváros úthálózata. A végrehajtott nagyobb útépítések közül elsősorban az Árpád-híd feljáróinak kialakítását kell meg­említenünk, amely — a Viza- :ogó-út és a Szent István-városi pályaudvar fölött épült vasbeton- felüljárók költségével együtt — már ebben az évben 9.5 millió forintba került. Ez a munka to­vábbi 5 millió forint költséggé1 az Ötéves Terv első évében ke­rül befejezésre. Jelentősen javí- iotta a közlekedést az új MÁV lehetővé vált útegyenesítés és szélesítés a Budafoki-út, illetve Bartók Béla-út keresztezésében. Teljes hosszában befejeződött a Budakeszi-út kiskő-burk olása és ezzel ez a kivezető országút is korszerű állapotba került. Meg­történt a Határ-út burkolása a Soroksári-út és Üllői-út között, s így rendbejött végre a déli városrészek e fontos összekötő útja. Megkezdődött a Váci-út le­romlott oldal-kocsiútjának folya­matos átépítése. Üj kockakőbur­kolatot kapott a Kerepesi-út leg­rosszabb állapotban lévő útsza­kasza, az Albertirsai-út és Fe- hér-út között. Üj aszfaltburko­lat épült a belvárosi megszűnt villamosvonalak helyén, a Kecs­keméti-, Papnövelde-, Veres- Pálné- és Irányi-utcákban. A felsorolásból természetesen nem szabad kihagynunk a leg- :Ag,*'i,u jeieiicósegű építkezése-1 két, amelyekről az év folyamán többször is megemlékeztünk: a Nagykörút útburkolásának befe­jezését az úttest teljes hosszá­ban. a közlekedés meirjavu'ásá' a Kiskörúton, a Kálvin-téren éa Deák-téren, a LáncBiü tutíiojene. végzett útrendezést és a 2-es villamosvonal megváltozásává szükségessé vált Akadémia-utcai útépítést. Az autósok szempontjábó’ fontos, hogy több helyen kor szerű várakozóhelyek épültek így a Roosevelt-téren, a Parla­ment északi kapujánál és a Jó­zsef Nádor-téren, ahol sikerüli olyan megoldást találni, hogy a régi fák nem estek áldozatul. Az ötéves terv első évében... Az Ötéves Terv az útépítés területén is hatalmas fejlődést biztosít. Január 1-ével végre megvalósult „Nagy-Budapest” — és ezzel egységes, központi irá­nyítás alá került a perifériák út­hálózata is. Az első tervév költ­ségvetésében azonban jiemcsak a 42%-kai megnövekedett út­terveteknek megfelelő fenntar­tási költségtöbbletet sikerült biztosítani, hanem még ezenfelül további 30%-ot fordíthatnak új utak építésére. Már az 1950-es első tervév folyamán a fenntartás keretében a következő kőburkolatú utak javítására kerül sor: Bécsi-út, Kunfi Zsigmond- utca. Baross-tér, Kerepesi-út, Üllői-út külső része, Soroksári- út, Ráday-utca, Mártirok-útja, Csalogány-utca, Kőbányai-út, Nagyvárad-tér, Körösi Csoma- út, Jászberényi-út, Róbert Ká- roly-körút, Szegedi-út. Csepelen: Erdélyi-utca, Újpesten: Váci-út és Árpád-utca, Pestszentlőrin- cen: Üllői-út, Soroksáron: Buda­pest—szegedi út keramitszaka- sza. Az aszfaltburkolatú utak kö­zül: Ráday-utca, Budakeszi-út aszfalt-szakasza, Vadász-utca teljes hosszában, Mária Valéria- utca (Petőfi-tér és Deák Ferenc- utca között), Sztálin-út (a Baj- csy-Zsilinszky-út és Opera kö­zött valamint az oldal-kocsiút teljes hosszában), Bródy Sándor- utca, Rökk Szilárd-utca' a Sal­gótarjáni-út teljes hosszában keiékpár-út épül, Csepelen: Táncsics Mihály-utca, Karácsony Sándor-utca és a Kikötő főúton a betonút. Nagyobb átépítés alá keTül a Budapest—jászberényi közútnak a „Rákosok”-on keresztül vezető szakasza. Itt a makadámutak közül a Soroksár—pestszentlő­rinci, Nagytétény—törökbálinti, Pestújhely—cinkotai, Cinkota— rákoskeresztúri, Nagytarcsa— rákoscsabai, Vecsés—rákoscsa­bai és csömöri szakaszokon vé­geznek nagyobb javításokat. Kisebb útépítésekre kerül sor: a Zápor-utcában, Hengermalom utcában, a Budafoki-út és Fe- hérvári-út között, Göncöl-utcá- ban, Kerékgyártó-utcában, Üj- pesten: Dessewffy-utcában, Rá­koscsabán: Szabadság-sugár­úton, Pestszentíőrincen: Appo- nyi Albert-utcában, Csepelen: Ltajcsy-Zsihnszky-úton. Jelentős átépítések történnek a meglévő aszfaltburkolatakor, is. K's^iesitik a Wekerle Sán- dor-utcál a Sztáíin-tér előtti sza­kaszon. Autóparkhely épül . a Sztáíin-téren. Átépül a Mária Va'éria-utca, a Roosevelt-tér és a Szende Páí-utca között, kisebb szélesítés történik a Semmel­weis- és Magyar-utcában, átépüi a Hajós-utca és a Szfálin-úl burkolatának egy része, továbbá a Práter-utca és az Ullői-ú! (a Nagytemplom-utca és Ludoví- ceum-utca- között). Üj útburkolatot kap a Bnda- foki-út a Verpeléti-út és Schön- herz Zoltán-út közötti szaka­szon. A maikadámutakat pormentes burkolattal látják el a követ­kező utcákban: Hidász-utca, Ruszti-út, Gábor Áron-utca, Emőd-utca. Gyáli-út, Műegyetem-rakpart, Gvöngyösi- út, Kilián György-utca, Lőportár­utca, Űjpesti-rakpart, Egressy- út, Vezér-utca, Kalocsai-utca, Szent Mih'ály-út, Rákoshegyen: Baross-utca, Pesterzsébeten: Ady Endre-utca. A legnagyobb fővárosi út­építkezés kétségtelenül az Ar- pád-híd pesti levezető útjának megépítése és a Róbert Károlv- körútba és Váci-útba való be­kapcsolása lesz, amelynek költ­ségeit 5 millió forintban irá­nyozták elő. Ugyancsak az Ar- pád-híd megnyitásának időpont­jára Óbudán új utat nyitnak a Knurr Pálné-utca folytatásában a Flórián-térig, a Margitszigeten pedig bekötik az úthálózatba az új hídról levezető lejárót. A Váci-úton folytatják az ol- dal-kocsiút burkolatának kicseré­lését a Lehel-téri piac előtt és a Róbert Károly-körút csatlakozá­sánál. Átépül a Kerepesi-út a Fehér-út és a Körvasúf-sor kö­zött. Teljesen átrendeződik a Marx-tér! Középre kerülnek a villamossínek és bekövezik a Bajcsy-Zsilinszky-út még át nem burkolt részét az Alkot­mány-utca és a Marx-tér kö­zött. Középre kerülnek a villa­mosvágányok a Thököly-úton a Baross-tér és a Dózsa György­öt között. Ezzel kapcsolatban természetesen újjáépül az útbur­kolat is! Rendeződik a Pozsonyi- út és a Vizafogó-út összekötése és bekötik ebbe a Rudolf-rak- parti útvonalat. A 2-es villamos vonalát a Szabadság-híd alatt meghosszab­bítják a Boráros-térig. Ezzel megszűnik a villamosforgalom a Lónyay-utcában és az szabaddá válik a gépjárművek számára. Ugyanakkor a Ráday- és Lónyay- utcában egyirányú közlekedést vezetnek be. Újpesten kiszélesítik a Váci- utat a vasúti híd környékénél, amivel a gépjárművezetők régi kívánsága teljesül: megszűnik a Váci-úti szűkület! Megkezdik a Vécsey-utca burkolását, amely haránt irányban köti össze az Ujpest-rákospalotai állomást a váci országútiak Csepelen teljesen átépítik a Rákóczi-ufcát, középre kerülnek a HÉV-vágány ok ás kétoldalt r c 3.^„r -i . ;» épül. Ezzel lényegesen meg­gyorsul a HÉV és a gépjármű­vek íorgaima. Kispesten végle­ges burkolatot kap az Ady Endre-utca. déli oldala. Pester­zsébeten újjáburkolják a Lázár­utcát. Budafokon megtörténik a Tóth József-utca burkolása. ^Hídépítések — érdesített aszfaltburkolás Két fontos hídépítés könnyíti meg nagymértékben a közúti közlekedést: Sor kerül a Miskolc felé ve­zető forgalom nacy akadályának elhárítására: megépül végre a Kerepesi-úti „százlábú híd!” A Dózsa György-úti aluljáró meg­emelésével és kiszélesítésével csökkentik a nagy emelkedőket és ez nemcsak biztosítani fogja a Dózsa György-út két része közötti zavartalan forgalmat, ha­nem lehetővé teszi, hogy a vil­lamosvonalat a híd alatt átve­zessék. Megkérdeztük Borsos tanács­nokot, hogy az aszfallépítkezé- seknél alkalmazzák-e a jó,lbe­vált „érdesítést”. Megtudtuk, hogy az autóbuszüzem kívánsá­gára egyes helyeken — első­sorban a Teleki Pál-utcában és a Vörösmarty-téren, — ebben az évben csúszásgátló réteggel vonták be az úttestet. A fonto­sabb aszfaltút-építkezések pedig ezentúl már eredetileg a leg­modernebb, úgynevezett „hen­gerelt” eljárással készülnek, amelynél az aszfalthoz megtört bazaltot kevernek és a felsőbb réteget külön „zúzalékkal” csú- sízásmentesítik. Még ezen a télen orvosolják a gépjárművezetők régi pana­szát és kijavítják a Miksa-utcát, yalamiint az Eötvös-utca elejét — a Körút forgalmának ezeket a fontos kiegészítő útvonalait. * A szocializmust építő tervgaz­daságunk nagyszabású útépítési programja a dolgozók államá­nak új fővárosában — Nagy- Budapesten — is biztosítani Fogja az állandóan növekvő for­galom gyors és zavartalan le­bonyolítását — és egyúttal hoz­zájárul a nagy értéket képvi­selő péniármiűállománv életfar­A_ motor ősit ás k •• ___ k Ötéves Terve (MHMHeszAvirfő utolsó napjaiban befejeződött a magija, apuik U-gdicsösúgcschb korszaka: dolgozó népünk .nkéisosztéillijal, a Mag nur Dolgozók Pónja vezet é’ Szoi'jelúniú baráti segítségével csaknem ,s ín'muppa HHBiií! katarid"> előtt teljesítette. — sőt. több vonalon tód hl ‘^jK'ettc — országunk újjáépítésének Hároméves Tervét ■■■U' autószaktna dolgozói is kivették részüket abból a ha Hfl}' munkából, amely lehetővé tette, hogy a dolgozók élet mjl^^monuia ma 37%-kai magasabb, mint a háború előtt. Gon az élenjáró sztahanovisták közül a gyűri autógyái wBK/targalyo'.atra: Horváth Edére, Kék Zoltánra, Jakab Sán ;i|H|fvna, a „Csepel” motorkerékpárüzem győzteseire: Biniek ^Józsefre vagy Knechtl Nándorra, az I. számú Autójavítc P NV- szerelőire, akik egy munkapadnál 10—20 ember felada tál végzik el munkájuk észszerüsítése útján, vagy az újítót I közül például a MAVAG üzemvezetőjére: Fülöp Mihályra, ak keménykromozasi eljárásával joboa és tartósaoöá varázsáig \ a gépjármüvek alkatrészeit. A munka hősei ők, akik egyéni teljesítményeikkel százezreknek szolgálnak példaképül. l A Hároméves Terv valósággá vált, mert bebizonyoso k dtt, amit Rákosi Mátyás mondott: „A magyar kommunistái W csak olyan célokat tűznek ki maguk elé, amelyek a magijai | dolgozó nép érdekeit szolgálják.” De a fejlődés nem áll meg. Az új esztendő első napján, évszázados mulasztások pótlására elindítjuk történelmünk legnagyszerűbb vállalkozását: az üj ország építésének Ötévei Tervét. E hatalmas program végrehajtására mozgósítani kell c nemzet minden alkotóerejét. Az autószakma dolgozói számáré is óriási Lehetőségeket jelent a Terv. üj munkapadok mellé úl szakmunkások ezrei állnak majd. Hiszen az 1954. évben a tehergépkocsik évi gyártását a jelenlegi 3200 darabról 9000-re, a motorkerékpárokét 12.000- ről évi 23.000-re, a traktorok gyártását 2600 darabról évi 4600-ra kell emelni. Gyártani kell a Magyarországon eddig nem készített trolleybuszokat. Üj Diesel-motorgyárat kell lé­tesíteni. A gumiipar teljesítőképessége 154%-os emelkedésé- , nek keretében az 1954. évben 107.500 darabbal több gép- jprmű-gumiabroncsot, 1,400.000 darabbal több kerékpár- abroncsot kell előállítani. De nemcsak a munkapadok mellett, hanem a kormány­kerék mellett is sokezer új munkaerőre lesz szükség. A gép- járművezetőkre is nagy feladatok teljesítése vár. Mert a sokszáz új gépállomást szállítószközökkel is el kell látni, biztosítani kell, hogy 1954-ben a jelenlegihez _ képest 60%-kal több áru legyen szállítható s ebből 170 millió tonna- ' kilométert az állami bérteherkocsi-fuvarozásnak kell teljesí­tenie. Növelni kell a személyszállításra szolgáló eszközök teljesítőképességét, olymódon, hogy például a távolsági auto- buszközlekedés 16 millió utas szállítását biztosítsa. Gon­doskodni kell arról, hogy Magyarországon ne maradjon egyet len olyan község sem, amelynek ne volna közúti közlekedési kapcsolata az országos közlekedési hálózattal, tehát 1500 helység bekapcsolására új távolsági autóbuszjáratokat kell szervezni. A közlekedés járműállománya részére a Terv folya­mán összesen 23.000 új tehergépkocsit, 14.000 új személygép­kocsit, 85.000 motorkerékpárt, autóbuszokat, trolleybuszokat kell forgalomba helyezni. 1 A közlekedési építkezésekre 4.475 millió forintot fordí­tunk, amelyből többek között 605 km áj betonútat, 310 km makadámútat, 2250 km bekötőátat, 6 nagy Duna-hidat és 4 Tiyza-hidat kell építeni. A nemzetünk felemelkedésének útját jelző Tervnek csak az \ autószakma dolgozóit közvetfenül érintő pontjait soroltuk 1 fel'. Ezeknek megvalósítása is hozzájárul majd ahhoz, hogy a szocializmus felé vezető úton minden magyar dolgozó anyagi és kulturális életszínvonala minden eddiginél maga­sabbra emelkedjék. Szükséges ehhez az is, hogy minden dolgozó egyénileg is ismerje a Terv ráeső feladatait. Irányt mutat számunkra itt is a hatalmas Szovjetunió, amely a dolgozók nagy tanító­jának, Sztálinnak ötéves tervei szerint valósította meg a világ egyhatodán a szocializmust.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék