Autó-Motor, 1962. július-december (15. évfolyam 13-24. szám)
1962-07-06 / 13. szám
Itt a Z + H expedíció •.. Dr. ROBERT VIT cikksorozata az Autó-Motor számára Áttetsző kék ég és a hegyek csodálatos koszorúja, ezernyi festői, fákkal szegélyezett csatorna a Dal Lake, Nagin Lake és Walar Lake között, Szrinagar főváros kiemelkedő dombja, a Sankracsarija, tetején a hindu templommal, egy sor mesita a Dzsehlim folyó partjain, szelídített halak a Verinag tóban, azaleákkal fedett hegyoldalak Gulmarg és Khilenmarg felett, Lakakh tartomány tibeti típusú lakosai Baltáiban és Szanamargban, a festői Dora és Nasznur falvacskák, a zöldeskék Sisnag kígyószó az óriás Himalája 6000 méteres csúcsai alatt — hol kezdjem? A világ minden részéről érkeznek turisták, hogy megcsodálják Kasmírt. Ennek a hegyi országnak a klímája teljesen különbözik India többi részétől. Áprilistól júniusig, amikor lent, a hegyek lábánál lélegezni is alig lehet, a kasmíri völgyben gyönyörű közép-európai nyár uralkodik. Kasmír nagy része a turistákból él. Erre rájön az ember már akkor, amikor lefékez a turistahivatal központjának hatalmas platánjai alatt. A kocsit a lakóhajók (houseboat-ok) tulajdonosainak tucatjai rohanják meg, és egymást túlkiabálva ajánlják saját hajójukat, mint a legjobbat, amit csak valaha teremtettek Szrinagarban. Szerencsére már jóelőre tanácsot kaptunk, hogy hajóbérletről csakis a turistahivatalon keresztül tárgyaljunk, nehogy a szokásos bér tízszeresét fizessük. Egy körséta a tavak és csatornák partjai mellett hamar megmagyarázta a houseboat-tulajdonosok éles konkurrenciáját. A hajók alig egy tizedének volt bérlője, s így a tulajdonosok között kérlelhetetlen harc folyt minden egyes turistáért. A víziszállodák egész sorát díszítette a virágok, kendők és napernyők mellett nagy fekete-fehér tábla vagy zászló „Tolet” — „Kiadó” felirattal. Majdnem minden houseboat reklámja közölte, hogy egészségügyileg felszerelt és vízöblítéssel rendelkező mellékhelyisége van. Mr. Kotrov, a lakóhajó-tulajdonosok szövetségének elnöke az egyik legszebb Dal Lake-i hajó, a New Warrior, Új Harcos tulajdonosa. — őszintén ajánlhatom önöknek a Pigeon (Galamb) hajót. Mr. John kitűnő szakács, kiváló kiszolgálásban lesz részük, s a kialkudott árak szilárdak. Mr. John segít a bevásárlásnál is, nehogy valaki becsapjta önöket. Úgy dicsérte a Galambot, mintha az övé lett volna. Hamarosan kisült, hogy ennek a meggyőzési kampánynak megvan a maga háttere — Mr. John vezetékneve ugyanis szintén Kotroo, s a céh elnökének testvére. Ha azonban a gazdagabb Kotrop tudta volna, hogy több mint négy hónapra letáborozunk a kasmíri hajón, aligha engedte volna át ezt a lehetőséget a szegényebb Kotropnak. Minthogy azonban így történt, a Galamb hosszú időre lett otthonunk, munkahelyünk, laboratóriumunk, műhelyünk és értekező termünk — a Kasmírról szóló film készítésének egész idejére. Itt született a gondolat, a forgatókönyv, itt forgattunk le sokezer méter színes és fekete-fehér filmet. Hosszú időre felcseréltük a szárazföldi életet a hajós élettel, ennek minden kellemes és kellemetlen következményével együtt. Szrinagart Velencével szokták összehasonlítani. Azt hiszem azonban, hogy ez az összehasonlítás kissé sántít. Igaz ugyan, hogy közös vonásként itt van a víz és a hajó, de az ember és a természet igazi kapcsolatát csak Kasmírban találhatjuk meg. Minden szörnyen rendetlen és mégis harmonikus egységben van. A régi szrinagari utcákban megtalálható a legkeletibb Kelet csakúgy, mint a luxus-színvonalon álló komfort a Premier kávéházban. Néhány évszázaddal visszatér az ember, amikor tangában futó kuli vontatta kétkerekűben kocsizik, vagy a természet és a víz szerelmeseként betelepszik egy kasmiri gondolába, amelyet sikárának neveznek, és végigsiklik a Dal tó számtalan csatornájának romantikus kanyarain. Mélyre hajló szomorúfüzek, büszkén emelkedő topolyafák mellett siklik a csónak, maga mögött hagyja a zöld környezetben égővörösen izzó, kétméteres amarántot, s a szem nem győz bámulni, amikor a csónakos hosszú rúdjával kecses rózsaszín lótuszok sűrűjébe löki a sikára orrát. Estefelé előhúzzuk a horgászbotot, s a hálószoba ablakából, vagy a hajó kis verandájáról bedobjuk a csalit a zöld vízinövények közé. Néha arra sem érünk rá, hogy hátrapillantsunk — az úszó már elmerült. Amint kirántjuk a halat, szóhoz sem jutunk a meglepetéstől. — Hiszen ez ponty! Pontosan olyan, mint a cseh pontyok. Hónapokon keresztül nem láttunk hazai halat. Ettünk tengeri és folyami halakat, de mindegyik idegen volt számunkra. A víz tette paradicsommá ezt a kis országot. A kasmíri tavak kimeríthetetlen tartalékokat jelentenek a legszárazabb nyáron is. (Folytatjuk) Kasmiri houseboat-ok Víziélet Kasmír csatornáin