Autó-Motor, 1963. január-június (16. évfolyam 1-12. szám)
1963-04-06 / 7. szám
Lehet néhány lóerővel több ? A motorok bűvésze: a versenyszerelő Ritka és becses tulajdonság a szerénység, különösen a sportvilágban. Azt is csak egy mellékmondat átvitt értelméből tudtuk meg, hogy a legeredményesebb versenyszerelő, Szőllősi Zsigmond több mint tíz éve „bűvöli’’ a gondjaira bízott motorokat. Az elkésett jubileum alkalmából szeretnénk bemutatni mesterségének művészetét. Oktatója is kiváló volt, Vágai István mellett tanulta a szakma titkait. (Magyarázatul a fiatalabb évjáratúaknak: Vágai volt a Mátra kismotorok üzemének művezetője és legeredményesebb versenyzője. Korát megelőzve, varázsolta a lóerőket ezekbe a motorocskákba. Mindez 1939-ben volt. Akkoriban aligha volt nála lelkesebb híve a motorsportnak. Most is tenyerén viseli a kismotoros GP emlékét, amikor Mátrájával együtt a magasba emelték a győztes Vágait, s neki a forró kipufogócső jutott... A felszabadulás után, 1945-ben, munkaidő végeztével — társadalmi munkában — tuningolta a verseny- Mátrákat Szabó Andornak, Szűcs Lacinak, Németh Emilnek, Gurdon Gyulának, ők már akkor nagy „menők” voltak. És egyben ők voltak az első elégedett „ügyfelei”. Nagyon kevesen tudják, hogy Szöllősi Zsiga volt a HSE motorszakosztályának egyik alapító tagja. Egyenes, szókimondó természetét nem kedvelte az akkori szakosztályvezető, így hát hamar kitelt a szolgálata. Megtudták ezt az akkor alakult Taxi-motorosok, akiknek szíves hívására elvállalta az ottani szakosztály gépparkjának talpra állítását. Akkor rémült csak meg igazán, amikor első nap meglátta a motorokat. Mintegy negyedszáz roncs Csepel várt Szőllősi munkájára. Oktatásra kellett összehozni ezeket a motorokat. És 1954-ig, amíg itt dolgozott, részben neki volt köszönhető, hogy a Taxi versenyzői, Csala Csilla, Nagy Gyula, Binéth István, Kovács Lajos felkerültek az élvonalba. Csak egy adatot kell megemlíteni: két év alatt annyi bajnoki pontot szereztek a Taxisok, mint a nagy Zalka versenyzői. Mögöttük végzett a bajnokságban a Csepeli Vasas, a Bp. Vasas, a Vörös Meteor, ők nyerték el a SZOT Kupát is. Nem égi mannaként hullott ölébe a siker. Nemcsak mesteri módon készítette elő a motorokat, hanem a munka végeztével este 8—10 órakor, szorgalmasan vezette a motorjairól felállított törzslapokat, melyekre feljegyezte azoknak összes jellemző tulajdonságait. Ekkor már jól csengett a neve a kétüteműeken versenyzők körében. Egy nap átjött hozzá Rúzsai József, akit Czulyka Mihály, a Zalkások nagy „varázslója” irányított hozzá. Szőllősi szívesen állt az alkura, annál is inkább, mert az örökké tanulni vágyó Zsiga meg akart ismerkedni a négyütemű motorok tuningolásával is. Meg aztán szörnyen vonzotta a Liliom utcai fékpad. Itt volt előtte a nagy lehetőség, sok motor és, nem utolsóként, tanulás Czulyka Mihálytól. Most már tudja, hogy tulajdonképpen minden vágya teljesült, kivéve a közelebbi ismerkedést a négyüteműekkel. Idő hiányában erre már nem futotta. Ugyanis annyi az MHL- ben a kétüteműs, hogy másra már nem telik. Arról nem is szólva, hogy a versenyidény alatt adódott már „durchmarsolt” szombat éjszaka is ... Érdemes-e? Határozott igennel felel a kérdésre. Mert micsoda finom érzés elgondolni, hogy az ő munkája is ott van Szabó II. László győzelmei mögött. Hogy kiket segített még sikerre? Sorolja a neveket: Spáth, Marsovszky, Terdik, Orosz, Bába, Rúzsai, Hernádi, Kovács és még ki tudja hányan vannak, akik esküsznek Zsiga „bácsira” a kimért mozgású, csendes szavú versenyszerelőre. Lássuk csak, mennyi is az a sok munka, amit el kell végeznie? Tessék jegyezni: 8 db 125-ös, 3 db 350- es és legalább ennyi 250-es. Most tessék ezt beszorozni hárommal, ugyanis nemcsak a gyorsasági motorokat kell előkészíteni, hanem a túrások és a crossozók motorjait is. — Munkájának melyik része a legfontosabb? — tettük fel a kérdést. — Talán furcsán hangzik, de én majdnem mindent a szétszerelés alkalmával állapítok meg. A napfényre került alkatrészek sok mindent elárulnak. Ezért ezt a látszólag semmi munkát nem engedem át senkinek. — Mit kívánna, ha a mesebeli tündér teljesítené kérését? — Sok jó, finom szerszámot és műszert. — Mi lenne, ha újra születne? — Versenyszerelő. — ergyé — Sok sikeres motor került ki Szölősi Zsiga keze alól, de egyikre sem olyan büszke, mint első elemista Lacijára, aki már most nagy motoros és — csak úgy mellékesen — kitűnő tanuló (Martinecz Gy. felv.) TÚRAVERSENY SZOLNOKON A II. területen is megkezdődött az 1963-as versenyidény. Március 10-én fellendült a kockás zászló a II. terület túrabajnoki versenyén, amit a Szolnoki MHL Motoros Klub rendezett 177 kilométeres távon. Közben megeredt a csendes eső, amely igen csúszóssá tette azt amúgy is sáros makadámutakat. A rendező egyesület a verseny előkészítését, szervezését jól oldotta meg a rendelkezésre álló rövid idő alatt. Hogy mégis kevés nevezés futott be, ez a versenynaptár késői megjelenésének, valamint az eddigi kedvezőtlen időjárásnak a terhére irható. EREDMÉNYEK: SZENIOR: 125 KCM: Hencz György, MHS D.újváros (CZ); — 250 KCM: Font Kálmán, MHS, N.kőrös (Pannónia); — 350 KCM: ötvös Kálmán, MHS D.újváros (Jawa); — OLDALKOCSI 350 KCM-IG: Tátrai—Kapocsányi, MHS Szolnok (Jawa); — 350 KCM felett: Széplaki—Kosztinás, MHS T.bánya (M—72). JUNIOR: 250 KCM: Molnár Lajos, MHS Esztergom (Tünde 175); — 350 KCM: Gudman László, MHL D.újváros (SZS). A versenyeredmények kihirdetése után a H. Terület 1962. évi bajnokainak és helyezettjeinek a bajnoki érmeket Pallai József, a II. Terület vezetője adta át. 30