Autó-Motor, 1966. január-június (19. évfolyam 1-12. szám)
1966-01-06 / 1. szám
ly miután azAutó-Motor korábbi ■ * számaiban két ízben is foglalkozott az ún. Rákóczi úti balesettel, s az ügyben a Legfelsőbb Bíróság most már végérvényes döntést hozott, röviden ismertetjük a döntés tartalmát. Miként ismeretes, Füzesi József gépkocsivezető a Rákóczi úton, a belső sávban, Buda felé hajtotta taxiját kb. 30 km-es sebességgel úgy, hogy előtte 12—15 méternyire egy ismeretlen rendszámú és ismeretlen személy által vezetett Trabant haladt, de mögötte és a külső sávban is gépjárműforgalom volt. Fülöp István, az áldozat a bal oldali gyalogjárdáról ekkortájt lépett le az úttestre, és szokásos gyalogostempóban, fejét lehajtva, szeszesitaltól enyhén befolyásolt állapotban, folyamatosan ment át a túloldalra. Amikor az utolsó villamossín-szálon pár centivel túljutott, akkor ért oda a Trabant, melynek hátsó részével Fülöp István bal lába, a lábszár belső oldalán érintkezett, majd a szerencsétlen ember Füzesi kocsijának útjába esett. A taxi ekkor kb. 10 méterre volt az elütés helyétől. Amikor vezetője észlelte a kocsi útjába eső gyalogost, azonnal állóra fékezett, de a szükséges féktávolság hiányában a gázolást már nem tudta elkerülni: kocsijának bal első kereke áthaladt a földön heverő ember fején, aki azonnal meghalt. A taxivezető első ízben kb. 20—22 méterről pillantotta meg Fülöp Istvánt. A Legfelsőbb Bíróság e tényállásból a következő okfejtéssel jutott el a végleges döntéshez: *A tárgyalóteremből" _________ * A vádlott vezetését két szempontból vizsgálta. A féktávolságon belül a vádlott elé került gyalogos gázolásával kapcsolatban terheli-e a vádlottat közlekedési szabályszegés, amely a baleset okaként jelentkezik? Amikor a taxi még féktávolságon kívül volt, fennállott-e a közvetlen veszélyhelyzetet előidéző közlekedési szabályszegés? Még mielőtt a gyalogos és a vádlott által vezetett gépkocsi viszonylatában az elsőbbség megadására gyakorlatilag sor kerülhetett volna, a szerencsétlen embert — a taxis vezetésétől függetlenül — egy másik gépkocsi elütötte, s ennek következtében az váratlanul féktávolságon belül került a taxi elé. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a gépjárművezető büntetőjogi felelőssége általában nem állapítható meg akkor, ha az áldozat a vádlott magatartásától függetlenül, s váratlanul féktávolságon belül kerül a gépkocsi elé. Az adott esetben is ez történt. A bűnösség megállapítására tehát ezen az alapon nem kerülhet sor. Vizsgálta a Legfelsőbb Bíróság ezek után azt, hogy a vádlott közlekedési szabálysértése okozta-e azt, hogy a gyalogos féktávolságon belül került a gépkocsi elé. A gépkocsisorban haladó gépjármű vezetője a többi gépjárművezetőtől függetlenül köteles az előírt foglalkozási szabályokat betartani, az ilyen esetben az elsőbbséget még a gépkocsisor haladása folyamatosságának a megszakítása, illetve megállás árán is általában biztosítani köteles. Megvolt-e az ilyen kötelezettség teljesítésének a reális lehetősége a vádlottnál? Nem. Nemcsak a taxi előtt haladó Trabant vezetőjének a magatartása folytán nem volt meg a gyalogos áthaladási lehetősége, hanem a taxi kb. 15 méteres féktávolságától az említett 20—22 méteres távolság között levő, s a külső sávban haladó autóbusz által lezárt kb. 7 méteres útszakaszon is lehetetlen volt a gyalogos áthaladása. Nem számolhatott tehát a vádlott azzal, hogy a gyalogos a biztos veszélybe belemegy. Bár a gyalogost az adott helyen elsőbbség illeti meg, ez azonban nem menti fel a gyalogost a legelemibb gondosság kifejtése alól. Ide sorolható az, hogy a gyalogos a közvetlen környezetét szemügyre vegye és felfigyeljen arra, hogy az úttesten gépjárművek közlekednek. A balesetet tehát egyrészt a Trabant ismeretlen vezetőjének elsőbbséget megszegő magatartása, másrészt az áldozat gondatlansága idézte elő. A baleset a vádlottól teljesen függetlenül következett be. A vádlottat gondatlanság nem terheli, csak a más által okozott baleset következményeinek az elhárítási kötelezettsége, ennek viszont a rövid idő és a távolság miatt nem tudott eleget tenni. A mások által előidézett baleset vádja alól tehát a vádlottat — bűncselekmény hiányában — fel kellett menteni. Dr. Imre Iván IDŐSZERŰ FIGYELMEZTETÉSEK A tél folyamán egyes helyzetekben még az egyébként szabályosnak minősülő vezetés is könnyelműségnek számíthat. Amikor például a tükörsimára jegesedett úttesten valaki így akar előzni, azt mondhatjuk rá: „Elefánt”. De, sajnos, más életét is kockáztatja .. . (ADAC felvételek) Ebben az időszakban a követési távolságot még a féktávolságnál is nagyobbra kell megszabni. A féktávolság pedig ilyenkor a szokottnál sokkal hosszabb! Ha valaki ködben a tompított fény helyett csupán a városi világítást használja, annyi, mintha vakon vezetne . . . 26