Autó-Motor, 1966. július-december (19. évfolyam 13-24. szám)

1966-11-06 / 21. szám

A rendőrfőkapitány új rendelete Budapest közúti közlekedésének szabályozásáról A KRESZ általános rendelkezései nem terjedhetnek ki a nagyvárosok egyes különle­ges helyzeteiben alkalmazható szabályokra. Főként Budapestre áll ez, ahol igen sok közlekedési kérdést kell — természetesen a KRESZ általános érvényű előírásainak szellemében — külön rendőrfőkapitányi rendelettel szabályozni. A legutóbbi ilyen rendelet 1903. január 1-én lépett életbe. Azóta nagymértékben emelkedett a forgalom, hatalmas építkezések (pl. Erzsébet-híd­) változtatták meg a közlekedést, de maga a KRESZ is módosításra került. Ezért a Budapesti Rendőrfőkapitányság vezetője új rendeletet adott ki, amely a régivel szemben számos változást jelent a főváros közúti közlekedésének kérdéseiben. Az alábbiakban szó szerint közöljük a rendeletet, amely­nek előírásai 1967. január 1-én lépnek hatályba. A változásokkal a későbbiekben külön is foglalkozunk majd. De már most megkönnyítjük olvasóinknak, hogy felfigyelhes­senek a változásokra: a rendeletnek azokat a mondatait vastagabb betűkkel szedettük. A szabályozás hatálya 1. § A szabályozás kiterjed mindenkire, aki Budapest területén a közúti forgalomban mint gyalogos, utas, járművezető vagy mint hajtó vesz részt, illetve tevékenysége, magatartása a köz­úti közlekedés rendjével összefüggésben van. Közlekedési korlátozások 2. § (1) Traktorral, vontatóval (kivéve a tehergépkocsinak minő­sülő nyerges vontatót) Budapest területén közlekedni tilos. Külön engedély nélkül közlekedhetnek azonban traktorok és vontatók a főváros II­I., III., IV., X., XV., XVI., XVI., XVIII., XIX.,, XX. és XXII. kerület területén, kivéve a felso­rolt kerületekben levő, az egy- és kétszámjegyű országos fő­közlekedési utakhoz a főváros területén csatlakozó, főútvo­nallá minősített útvonalakat szombaton, valamint munkaszü­neti napot megelőző napon 14 órától vasárnap, valamint mun­kaszüneti napon 22 óráig, június 1-e és szeptember 30-a kö­zött. (2) Lovaskocsik, kézikocsik, triciklik (segédmotoros triciklik), targoncák (motoros targoncák) közlekedése tilos a) az Árpád-híd—Róbert Károly körút—Hungária körút—Köny­­ves Kálmán körút—Mester u.—Máriássy u.—Soroksári út— Boráros tér—Petőfi-híd—Irinyi J. u.—Sch­önherz Zoltán út— Bocskai út—Karolina út—Villányi út—Budaörsi út—Alkotás u.—Krisztina körút—Moszkva tét­—Mártírok útja—Török u.— Frankel Leó u.—Bokor u.—Korvin Ottó u.—Flórián tér által határolt területen; (a Soroksári út, Petőfi-híd, Árpád-híd ki­vételével) az év minden napján, a nap 24 óráján keresztül; b) az a) pont alatti területen kívül az egy- és kétszámjegyű országos főközlekedési utakhoz a főváros területén csatla­kozó, főútvonallá minősített útvonalakon mindennap 06—22 óra között. (3) 3,5 tonnánál nagyobb összsúlyú tehergépkocsik átmenő for­galma 07—21 óra között tilos — a Nagykörúton (a Margit-híd pesti hídfőjétől az Üllői útig), — az V., József Attila utcában és a VI., Népköztársaság útján, — az V., Kossuth Lajos utcában és a VII.—VIII., Rákóczi úton. (4) Kerékpárral (segédmotoros kerékpárral) tilos közlekedni a­ 07—21 óráig mindennap — a Nagykörúton (a Margit-híd pesti hídfőjétől a Boráros térig), — az V., Kecskeméti u.—Károlyi u.—Petőfi Sándor utcában, — az V., József Attila utcában és a VI., Népköztársaság út­ján, — az V., Kossuth Lajos utcában és a VII.—VIll., Rákóczi úton. b) Mindennap — a nap 24 óráján keresztül — 12 éven aluli gyermekeknek — a KRESZ 78. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak megtartása mellett is — a főváros azon mellékút­­vonalain, ahol közhasználatú járművek (villamos, autóbusz, trolibusz) közlekednek. c) Az a) pont alatti tilalom nem vonatkozik a közbiztonsági szervek, a posta és a Köztisztasági Hivatal szolgálatban levő alkalmazottaira.­ galmi okból — az első útburkolati nyíltel előtt I0 méter tá­volságban és a besoroló teljes hosszában, ha azt egyéb­ként útburkolati jelek másként nem jelzik, illetve ha a be­soroló mellett a jármű várakozására szolgáló sáv kiala­kítva nincs, tilos; b) várakozóhelyen egy jármű részére szolgáló területen (ko­csiállás) több szóló motorkerékpár elhelyezhető; járdasze­gély mellett szóló motorkerékpár nem köteles a járdasze­géllyel párhuzamosan felállni, ha a már ott várakozó gép­kocsik nyomvonalából a más szögben felálló motorkerék­pár nem nyúlik ki és nem zavarja a haladó járművek for­galmát. (Ahol motorkerékpárok részére útburkolati jellel meghatározott várakozóhely van, elsősorban ott kötelesek elhelyezkedni). (2) Főútvonalakon a tehergépjárművek részére a várakozás ti­los. Főútvonalakon a tehergépjárművek — forgalmi okok ki­vételével — csak a le- és felrakodás idejére állhatnak meg. (A szállítmány adminisztrációs ügyeinek intézése várakozás­nak minősül.) (3) Várakozás céljából az út szélével megközelítőleg párhuza­mosan felállni úgy kell, hogy a jármű járda felé eső oldalán a kerekek és a járda között legfeljebb egy keréknyom széles­ségben maradjon üres sáv (kivéve, ha útburkolati jelek más előírást mutatnak). A gépjármű be- és kiállásához megfelelő távkört kell biztosítani. (4) A közterületen várakozó járművek kötelesek betartani az alábbi szabályokat: a) főútvonalakon, kijelölt várakozóhelyeken személygépkocsi­kat védőhuzattal borítva várakoztatni tilos; b) üzemképtelen (forgalomból kivont) gépjárműveket 24 órán belül el kell szállítani a közútról (kijelölt várakozóhelye­ken sem tarthatók); c) gépjárművek árusításra kitétele, megvételre felajánlása, e célból feliratokkal ellátása, a főváros útvonalain tilos (ki­véve e célra kijelölt helyen); d) várakozás céljából gyalogjárdára felállni csak ott megen­gedett, ahol ennek lehetőségét útburkolati jel vagy jelző­tábla biztosítja (ennek hiányában még a két kerékkel fel­állás is tilos); e) a főváros területén lakókocsival (camping-kocsi) éjjeli el­szállásolás miatt csak az erre kijelölt területen szabad meg­állni és várakozni. (5) Gépjárművek iparszerű javítása a főváros útvonalain és te­rein csak az illetékes hatóságok közterületfoglalási engedélye birtokában engedélyezett. (6) A várakozási szabályok megsértése esetén a tulajdonos költ­ségére külön kijelölt telepre a gépjármű elszállítható, ahon­nan az a tulajdonos kérelmére a szállítási, esetleg tárolási költség befizetése után adható ki. (Érvényes forgalmi engedély felmutatása mellett.) (7) A várakozási tilalom szempontjából középületnek tekinten­dők a párt- és a tömegszervezetek, az államhatalmi és állam­igazgatási hivatalok, a főhatóságok épületei, amelyek bejá­rati része előtt a KRESZ 84. § (2) bekezdése szerinti tilalom érvényes. A megállás és várakozás szabályai 3. 1 (1) A megálló és várakozó járművek vezetői kötelesek be­tartani: a) a Járművek útkereszteződések előtti besorolásának helyén (Járműosztályozó) a megállás és várakozás — kivéve tor­A szállítás és rakodás szabályozása 4. 1 (1) Tilos a rakodással forgalmi akadályt előidézni, továbbá: a) a főváros egész területén a rakodást a járdán keresztül el­végezni azokon a helyeken, ahol a szállító gépjárművel a telekre, udvarba vagy kapualjba be lehet hajtani; b) ahol az a) pont alatti feltétel nem biztosítható, tilos a ra­kománnyal megállni olyan keskeny utcákban, ahol a Ja- 23

Next