Autó-Motor, 1970. július-december (23. évfolyam 13-24. szám)
1970-09-21 / 18. szám
ahol igen értékes időszaki képzőművészeti kiállításokat és tárlatokat tekinthetünk meg, hiszen a közelben levő művészetep legújabb alkotásait gyakran itt láthatjuk először. Maga az épület a város legszebb copf stílusú műemlékei közé tartozik (1794). Ezen a téren szokták évenként megrendezni a sok hazai és külföldi autós-motoros turistát is ide vonzó, „Szentendrei Teátrum” néven meghirdetett ünnepi játékokat. A Marx térről lépcsős sikátor-út vezet a Templom-dombra, (2. kép), ahol a város legértékesebb műemléke, a város első kőtemploma áll (3. kép). E dombról nyílik a legszebb kilátás Szentendrére, a Dunára és a szigetre. A templom XII. századi román stílusú alapjaira gótikus, majd reneszánsz stílusú részeket építettek, de magán viseli a barokk kor jellegzetességeit is. A torony egyik támpillérén középkori napóra látható, belsejét a művésztelep festőinek freskói díszítik. Tőle északra találjuk a görög-keleti püspöki templomot (4. kép) és a Szerb Egyháztörténeti Múzeumot. Állandó kiállítása a szerbek betelepülésének időszakától a legszebb szerb egyháztörténeti emlékeket mutatja be (5. kép), köztük számos igen értékes ikont. A templomtól balra levő kovácsoltvas kapun keresztül ismét balra fordulva jutunk ki a régi délszláv nagycsalád — zadruga — házainak fennmaradt szép épületéhez, a Rab Ráby-házhoz. (6. kép). A város északi részén a Fő út közelében találjuk a Tabakosok keresztjét, a Preobrazsenszkatemplomot, a művésztelepet és a Park-múzeumot. A Duna-parton a 21-es km kővel szemben két épület közé „bepréselve” találjuk Lázár cár emlékkeresztjét, melynek helyén fatemplom állott, s itt őrizték Szent Lázár ereklyéit. Kellemes látványt nyújt a régi, berendezésében hangulatos, s különleges görög ételek illatával csalogató Görög Kancsó kisvendéglő épülete (7. kép). A város déli, Budapest felé eső részén találjuk a Barokk-kápolnát, a Pozsaverácska-templomot és a római tábor romjait. Szentendre nyugati részén ismerkedhetünk meg a szerb és katolikus kálváriával, s a Szabadság-forrásnál jelenleg építés alatt áll skanzennal. Itt épül fel 1974-ben hazánk majdnem minden tájegységét bemutató Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Az első épületek már megtekinthetők (8. kép). Az építkezés felett 1969-ben a KISZ védnökséget vállalt és építőtábort létesít. Szentendrének 22 műemléke és számos műemlék jellegű épülete méltán tarthat számot a hazai és külföldi vendégek érdeklődésére. Sok érdekességet figyelhetünk itt meg. Többek között például azt, hogy a templomok megtartják a korai keresztény egyház azon előírását, hogy a szentélynek mindig kelet felé kell tekintenie, s az épületek legtöbbször kőfallal kerített zárt udvarban állnak. A templomok beosztása (külön férfi és női rész, cárajtó), s a felbecsülhetetlen értékű ikonok és ikonosztázionok nem mindennapi látványt nyújtanak. A város rendkívül szép fekvése és környéke sok művészünket vonzotta és ihlette meg. Vonzereje napjainkban csak fokozódik. Itt alkotott a modern magyar festészet úttörője, Ferenczfy Károly, s itt születtek gyermekei: Noémi, a modern magyar gobelinművészet megteremtője és Béni, szobrászatunk egyik kiemelkedő tehetsége. De alkotott itt Tornyai János, Fényes Adolf, Czóbel Béla és még sokan mások. Egyes alkotásaikat a szabadtéri múzeumban is megszemlélhetjük. A magyar karikatúra múlt századi nagy mestere, Jankó János is egy ideig itt élt és lakott. A város északi részénél találjuk a kis Papszigetet. Jankó János e szigetet ábrázoló képe látható 10 forintos bankjegyünkön. A turistaszállóval szemben a szentendrei Dunával körülzárt szép Papszigeten I. osztályú nemzetközi kemping, ahol sátorozási lehetőségen kívül 2 és 4 ágyas motelszobák is bérelhetők (9. kép). (Folytatjuk) (ALMÁSSY TIBOR felvételei)