Autó-Motor, 1970. július-december (23. évfolyam 13-24. szám)
1970-09-21 / 18. szám
EZT LÁTTUK A Budapesti Rendőrfőkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának kékfényű Moszkvicsával a „fekete fuvarok” nyomában eredtünk. Bár ezúttal nem találkoztunk ebül szerzett vagy szállított építőanyagokkal, láttunk egy és mást. A rákos vasúti átjárónál nemcsak bennünket, hanem a sorompók mögött hoszszan kígyózó autók-motorok (köztük már mindkét oldalon három—négy 67-es járatú autóbusz!) vezetőit is kerülgette az agyvérzés. — Drága bakter úr, miért nem működteti már vagy félórája a sorompókat? — kérdeztük az őrház szolgálattevőjét, akivel mindjárt ellenőriztettük az utóbbi 30 perc krónikáját: 11.50- kor ereszkedtek le a sorompók (de lehet, hogy pár perccel előbb is), 12.05-kor jött egy picinyke sínautó, s 12.18-kor egy vonat Pestnek, minekutána a szakállas szezám végre felemelkedett. Tény, hogy a sorompótól nem messze állt egy vonat, s állítólag ennek a közelsége automatikusan biztosította, hogy a sorompót senki se nyithassa fel. (De miként lehetséges akkor, hogy az átrobogó személyvonat után a sorompó felemelkedett — bár ez az álló szerelvény továbbra is ott maradt!?) Nem egyedülálló eset ez, jó lenne ha a MÁv-nál felülvizsgálnák az ehhez hasonló átjárók „automatikáját” . . . A Keresztúri úton az OE—20—22 rendszámú motorkerékpár 104-as sebességgel száguldott el mellettünk. Az talán vitatható, hogy ez az útszakasz összefüggően beépített-e s így lakott területnek minősül-e, de a józan ész mindenképpen tiltakozik az ellen, hogy egy motor gyorsulás-készségét itt kelljen kipróbálni. — Látjuk, éppen a „Rendszeres bonctan”ból készült — céloztunk a fiatal orvostanhallgató-motoros táskájából kikandikáló könyv clmére. És a jószándéktól eltelve, megjegyeztük: — Ha mindig így siet, még megtörténhet, hogy akaratán kívül kerül oda, ahol a gyakorlatban vizsgáznak ebből! Szöveg: DR. MARTINKÓ KÁROLY Fotó: SZABÓ LAJOS Téglával megpakolt teherautó húzott el mellettünk, s csak Dudakalászon fékezett, egy italbolt előtt. De csak a kísérők ittak, s a téglák is rendben voltak. Nem így a kilométeróra, amit a gépkocsivezető, állítása szerint, azért kötött ki, mivelhogy a spirál minduntalan elszakadt a tolatásnál ... Az YU—25—s6-as belenést az újpesti remiznél értük utol, s bár a homokot és a menetlevelet nem érhette kritika, enyhén szólva meglepődtünk, amikor két olyan, szigorú számadású kitöltetlen fuvarokmány is előkerült, amelyeket — vajh ki tudja, miért — előre lebélyegeztek. — Higgyék el, csak jegyzetelésre használtam! — kérte ki magának az alaptalan gyanúsítást a gépkocsivezető, s ha az ártatlanságában nem is kételkedhettünk, felvetődik a kérdés: az ilyenfajta papírokat nem kellene elzárva tartani a vállalatnál? Ezt az YC—OS—78 rendszámú teherautót pedig Juhász Andor látta a VIII. kerületi Illés utcában. Rakománya félelmetes módon billentette félre a rakfelületet. Nyomban utánahajtott, és a Kulich Gyula térnél közelebbről is meggyőződhetett arról, hogy semmi akadálya nem lett volna az egyenletes rakodásnak. Csupán több figyelem és nagyobb felelősségérzet kelene a szállítmány elhelyezésénél és a vezetésnél ...