Autó-Motor, 1973. június-december (26. évfolyam, 13-24. szám)

1973-07-06 / 13. szám

GONDOLATOK EGY AUTÓS KIÁLLÍTÁSON írta: Dmitrij Szaszorov, az APN tudósítója A moszkvai Szokolnyiki-parkban rendezett nemzetközi Autószerviz ’73­­kiállításon a szakmai bemutató után meg­kezdték a tárgyalásokat is a különféle kereskedelmi meg­állapodások megkötéséről. A pavilonok továbbra is csukva maradtak a nagyközön­ség számára. Különféle cégek hatalmas plakátokon kínál­ták portékájukat. Szemembe ötlött, hogy ugyanazok a cé­gek ugyanazokon a plakátokon ugyanazokat a cikkeket reklámozták, önkéntelenül is a kooperáció, az ésszerű munkamegosztás jutott eszembe, bár tudom, hogy ez bo­nyolult probléma. Az olvasó talán még emlékszik arra, hogy néhány évvel ezelőtt két világhírű autógyár, a francia Citroen és az olasz Fiat egyesítette termelési erőfeszítéseit. Abban az időben nagy reményeket fűztek ehhez a szövetséghez. Négy esztendő telt el — és immár hivatalosan is beje­lentették ennek a „házasságnak” felbomlását. A terme­lési szövetkezés nem hozta meg a kölcsönös előnyöket. Ennek ellenére a nemzetközi munkamegosztás mégis le­hetséges. Ezt bizonyítják a szocialista országok kiállított tárgyai a Szokolnyiki-parkban. A szocialista integráció egy magasabb rendű szakasz lett a szocialista világrend­­szer kereteiben kifejtett gazdasági együttműködés fej­lesztésében. A szóban forgó integráció lényegében a szo­cialista országok tervszerű gazdasági kiegyenlítődését, egymáshoz való közeledését irányozza elő, és abban jut kifejezésre, hogy a résztvevő országok a szocialista mun­kamegosztás alapján szüntelenül bővítik és szélesítik gaz­dasági kapcsolataikat. „Számunkra a szocialista integráció elvileg jelentős, mi­vel mentesít bennünket azoktól az akadályoktól, amelye­ket a viszonylag kis terület és a csekély létszámú lakos­ság képez, és megnyitja az utat Bulgária előtt a széles körű tudományos és műszaki forradalom fejlesztéséhez” — jelentette ki Todor Zsivkov, a bolgár kormány el­nöke. A bolgár kormányfő szavait nagyszerűen alátá­masztja a szállító- és emelő­berendezéseket gyártó Bal­­kancar nemzetközi vállalat. Bulgária ennek révén ma már 50 százalékban ki tudja elégíteni a KGST-országok szükségleteit ezekből a termékekből. A gyártott gépezetek kiegészítésére Bulgária a Szovjet­unióból különféle berendezéseket importál, így például motorokat, a kormányberendezésekhez szükséges szervo­­készülékeket, szervoszabályzókat és más termékeket. Bul­gária cserébe szovjet gépkocsikat kap. Ezenkívül Bulgá­riában szovjet teher- és személyautókat szerelnek, és ön­állóan gyártják a hozzájuk szükséges tartalék-alkatré­szeket. A bolgár gyárak a maguk részéről előmozdítják a szov­jet autóipar fejlődését. A nemrégen felépült Volgai Autó­gyár számára Bulgária csak 1973-ban 300 000 autó-akku­mulátort szállít. Régóta állnak fenn a kapcsolatok a magyar üzemek és a szovjet autógyárak között is. Közismert, hogy Magyar­­ország gépkocsi-állománya szüntelenül növekszik , vi­szont az ország nem rendelkezik saját személyautó-gyár­tással, és nincs is szándékában ezt az iparágat létrehozni. Magyarország gépkocsiszükségletét importból elégíti ki. És itt vezető szerepet játszik a szocialista országokkal való kooperáció. A magyar ipar például bekapcsolódott a szovjet Zsigulik gyártásába, és 18 különféle autóalkat­részt szállít a Togliatti-városi autógyárnak. E szállítmá­nyok ellenértékét a szovjet fél gépkocsikkal fizeti meg. Ez a kooperáció lényege. A megállapodás méreteire a kö­vetkező mutatók jellemzők: 1971—1975-ben a magyar gyárak 1 415 000 alkatrész-készletet szállítanak, és 60 000 gépkocsit kapnak. Feltételezhető, hogy a magyar ipar bekapcsolódik a csehszlovákiai és az NDK-beli személyautógyártásba is. Előnyös munkamegosztásra kerülhet sor Lengyelország­gal is. Ennek alapját elsősorban az alkatrészcsere ké­pezné. A magyar ipar, sajátosságainak és lehetőségeinek meg­felelően, amelyeket a nemzetközi munkamegosztás nyújt, elsősorban autóbuszgyártását fejleszti. Ma már számos országban igen jól ismerik a gyors járatú és kényelmes Ikarus buszokat. A cég az integrációt komoly termelési reformokkal kezdte. Az autóbuszgyártás programja első így „felnyitva” csak kiállításon lehet látni a 412-es Moszkvicsot. Ezen a bemutatón forgó állványra került, hogy minden oldalról meg lehessen nézni A moszkvai Autószerviz-kiállításon 25 ország mutatta be az autók javításához, szervizéhez szükséges kor­szerű eszközöket. Ezen a fényképen a magyar pavilon bejáratát látni, előtérben az AFIT autómentő kocsijá­val

Next