Autó-Motor, 1973. június-december (26. évfolyam, 13-24. szám)
1973-12-21 / 24. szám
SZEPES BÉLA ő az, akinek van mire szerénynek lennie: 1925 és 1932 között, nyaranta — hétszer — nyerte el a gerelyvetés magyar bajnoka címet. Ugyanennek a hét esztendőnek felein pedig valamennyi síszámban is Szepes Béla lett az országos bajnok. És csak úgy mellékesen háromszor volt Nagy-Britannia legjobb gerelyvetője, azaz bajnoka, és közben, 1928-ban az amszterdami Olimpián ezüstérmet nyert, 65,26 méteres gerelyhajításával. Majd amikor úgy érezte (41 évvel ezelőtt), hogy kiöregedett a versenyzésből (29 éves volt), mindkét sportágban elvállalta a szövetségi kapitány munkáját és mint mesteredző foglalkozott az utánpótlással. Ez a sikerekben gazdag sportmúlt hitelesíti a grafikusművész Szepes Béla alkotásait, karikatúráit, amelyekről érződik, hogy alkotójuk a sport területén is bajnok volt. — A vonal művészete állandóan vonzott — emlékezik vissza a most 70 esztendős művész. — De mert mindig pénzt kellett keresnem, csak elég későn hódolhattam szenvedélyemnek. Még csak 14 éves voltam, 1917-ben, amikor apám meghalt, és hogy öcsémmel együtt továbbtanulhassunk, házitanítóskodtam. Iskoláim után a „Nemzeti Sport" nevű sportújsághoz kerültem, ahol nemcsak írtam, hanem rajzoltam is. Hogy tovább fejlődjek, elszerződtem a híres berlini Ulstein kiadóhoz, ahonnan később el kellett jönnöm, mert Hitlerék nem kedvelték a külföldieket. És, mert az Est-lapoknak karikatúrákban számoltam be az 1936-os olimpiáról, a Nemzeti Sport főszerkesztője „feketelistára” tett. Síiskolát nyitottam a Kékesen, aztán voltam tisztviselő a Gumigyárban, majd az idegenforgalomban tevékenykedtem. Életem folyamán harminchétféle munkát végeztem. A felszabadulás óta majdnem valamennyi hazai újságnak készítek sport karikatúrákat, miközben háromszor nyertem el az Ezüst Gerely sportművészeti díjat. Hát igen, az automobil. Ez a szerelem 35 évvel ezelőtt kezdődött egy nyitott sport-Lancia alakjában. Nagyon szerettem, de a háború elragadta tőlem. Aztán, valamivel később lett egy Fiat Balillám, amelyet barátaim — küllemére célozva — kínai Mercedesnek becéztek. A Fiat sokáig kitartott mellettem, aztán következett egy 1100-as Skoda és 1960 óta egy VW-bogaram van. A közlekedési rendőrséggel nagyon jó a kapcsolatom, csupán tilos parkolásért fizettem. Az autót veszélyes fegyvernek tartom, amellyel — sajnos — sokan visszaélnek. Véleményem szerint sokat javítana a mai helyzeten, ha mondjuk az Autóklub berendezne egy különleges gyakorlópályát, amelyen a már jogosítvánnyal rendelkező autósok szerezhetnének rutint a művi akadályok leküzdésével. Azt kérdezi, tudok-e valami jó ötletet adni a fiatalabb autóstársaimnak. Na várjon csak ... A fagyos éjszakákon a szabadban tárolt kocsik ablaktörlő-lapátjait tessék felemelni az üvegről, nehogy azok odafagyjanak. — ergyé — (7Zég,L képek... Szívesen adunk helyet Bodnár Gábor debreceni olvasónknak, aki örömmel csatlakozik az AM idei 19. számában megjelent „A régi motorkerékpárokért” című írásban említett Varga bácsi javaslatához, hogy a veterán motorok kapjanak jelentős adókedvezményt. Majd így folytatódik a levél: „Nekem is van egy hasonló márkájú (BSA) 800 kcm-es öreg motorom, sajnos a gyártási éve ismeretlen, de azt biztosan állíthatom, hogy ma is kifogástalanul működik.” A fényképet megmutattuk az egykori BSA-képviselőnek, Urbach Lászlónak, aki úgy mellékesen jó néhányszor motorkerékpár- és motorcsónak-bajnokságot nyert, nemcsak Magyarországon, hanem még Ausztriában is. Szerinte olvasónk motorkerékpárja csupán 500 kcm-es és gyártása a harmincas évekre esik. Ez alkalommal kaptuk Urbach Lászlótól ezt a fényképet, amelyről dr. Szent-Györgyi Albert, a szegedi egyetem professzora mosolyog. Mellette az oldalkocsiban a BSA-képviselő, aki most elmondta: a Nobel-díjas tudós egyik kedvenc hobbyja volt a motorkerékpár. Egy alkalommal azzal állított be hozzá, hogy oldalkocsit szeretne kapcsoltatni a motorjához. Ámbár erről Urbach lebeszélte, mert azt veszélyesnek tartotta, a professzor ragaszkodott elképzeléséhez, de miután kipróbálta az „oldalkocsizást”, elállt a tervétől. Ez a fénykép a nevezetes próbaúton készült a Hunyadi téren, 1938-ban. Ugyancsak Urbach László fotógyűjteményéből származik ez a harmadik kép is, amely Kossuth-díjas költőnket, Illyés Gyulát örökíti meg az ötvenes években, egy Berva prototípuson. A vglánnál?