Autó-Motor, 1976. január-június (29. évfolyam 1-12. szám)
1976-03-06 / 5. szám
életében először, önálló döntéseire hagyatkozva (mert akkor már nem segít sem az oktató, sem a vizsgabiztos) először a forgalomba lép. Éppen ezért minimális követelmény, hogy a vezetőjelölt legalább alapfokon tisztában legyen a kocsit vezérlő berendezések szerepével, rendeltetésével és biztos készséggel alkalmazni is tudja azokat. A rutinvizsga technikai szakaszában (minden minősítő lapon 3 ilyen feladat van) a jelöltnek azt kell bebizonyítania, hogy a gépjárművezetés technikai alapfogásaiban — mint például az elindulás, pedál- és kormánykezelés, kapcsolás — rendelkezik-e megfelelő készséggel. A rutinvizsga manőverezési szakaszában (minden vizsgalapon két ilyen feladat van) viszont azt figyelik a vizsgabiztosok, hogy a jelölt képes-e az elengedhetetlenül szükséges vezetési manőverek (beállás kapubejáróba, tolatás, saroktolatás, Y-megfordulás stb.) helyes végrehajtására. Ez utóbbi feladatcsoportnál várható tehát elsősorban bizonyos fokú könnyítés. Mégpedig azáltal, hogy csökken a jelentősége a bóják közötti mozgásnak, a szlalomgyakorlatok „kicentizett, precíz végrehajtásának. A vizsgabiztos ugyanakkor nagyobb súlyt helyez az első szakasz három feladatának tökéletes végrehajtására. A vizsgára induláskor minden jelölt nevére kitöltött vizsgalapot kap. Egy-egy vizsgalapon változatlanul 5 rutinfeladat van. Ezeket kell végrehajtani, és ezeknek a feladatoknak a végrehajtását osztályozza — pontozásos értékeléssel — a vizsgabiztos. A feladatok feltüntetett sorrendjétől adott esetben el is tekinthet a vizsgabiztos, sőt, az újabb gyakorlat szerint — amennyiben a vezetőjelölt a megfeleléshez miniálisan elegendő 12 pontot már megszerezte — a többi feladat végrehajtását elengedheti, hogy mielőbb sor kerüljön a forgalmi vizsgára. Az értékelést tükröző pontszám arányos a feladat nehézségi fokával, és egyúttal a maximális pontszámot jelenti — ha a feladatot hibátlanul végrehajtottuk. A vizsgabiztos egyébként külön-külön ismertet minden feladatot, és a teljesítésük során ejtett hibákat feladatonként pontozza. A rutinvizsgát tehát 15 perc elteltével mindenképpen be kell fejezni, és forgalmi vizsgára csak az bocsátható, aki a rutinvizsgán a minimális 12 pontot elérte. Lássuk tehát, milyen buktatókat rejthet, és milyen könnyítésekkel szolgál a vezetőjelöltek számára — mostantól kedve — a gépjárművezetői vizsga, és annak mindjárt az első feladatcsoportja, a rutinvizsga technikai és manőverezési szakasza: A RUTIN VIZSGA TECHNIKAI SZAKASZA: 1. Feladat: az autó elindítása (3 pont): a) Elhelyezkedés a vezetőülésben — Megfelelő üléshelyzet és a visszapillantótükör szükség szerinti beállítása — A motor beindítása — Kapcsolás indító fokozatba — Kézifék kiengedése — Jelzésadás — Egyenletes, sima elindulás. b) Folyamatos előremenet — Kapcsolás valamennyi előremeneti fokozatba a sebesség egyenletes fokozásával — Visszakapcsolások lassuló haladásnál az indító fokozat kivételével (a megállás előtt azonban nem feltétel fokozatonként visszakapcsolni) — Felgyorsítás újra, minimálisan 30 km/óra sebességre. c) Megállás a járdaszegély mellé, egyenletes, sima lassítással, a járdaszegéllyel párhuzamosan mintegy 30 cm-en belül. A feladat végrehajtására általában gyér forgalmú, vagy a forgalom elől teljesen lezárt (kijelölt rutinvizsgapálya), kb. 600 méter hosszú útszakaszon kerül sor. Ennek a feladatnak a végrehajtása közben forgalmi szempontból elkövetett hibákat nem minősíti a vizsgabiztos, csak olyan tevékenységeket értékel, amelyek az előbbiekben felsoroltak körébe tartoznak. Tehát: sima, zökkenőmentes elindulás és megállás, a kocsi elmozdulásának megfelelően és időben adott irányjelzés, a kocsi tempójának megfelelő sebességi fokozat megválasztása, és a váltókar használata. Nem mindegy, hogy tenyérizom irányítással „sarkosan” kapcsolunk, vagy pedig a váltókart átmarkolva, átlósan, erővel rángatjuk egyik helyről a másikra. Minde mellett (és még a többi között) a helyes kormánykezelés és kormányívfogás is legalább olyan súllyal esik latba. A kormányt belülről markolva semmiképpen nem szabad fogni! Ezek tehát a vizsgázó első lépései az úgynevezett szoktató útvonalon, ami egyben arra is hivatott, hogy közben a sokat emlegetett vizsgadrukktól is megszabaduljunk. (almássy) (Folytatjuk) Megállás a járdaszegély mellé, egyenletes, sima lassítással, a járdaszegéllyel párhuzamosan mintegy 30 cm-en belül