Autó-Motor, 1978. január-június (31. évfolyam 1-12. szám)

1978-01-21 / 2. szám

A közületi buszvezető­k és utasai kapták a következő levelet: A Kresz nem írja elő részletesen, hogy az autóbuszok utasainak ho­gyan kell viselkedni, és mit szabad a buszra föltenni — élő állatot, szú­ró- vagy vágószerszámot, kerékpárt —, vagy ittas egyént a buszvezető leszállíthat-e. Megtilthatja-e a busz­vezető a dohányzást, ha számára a füst ártalmas, leállíthatja-e a han­goskodást stb. Én ezekkel tisztában vagyok, de az utasok azt mondják: nincs benne a Kreszben. Ezért ké­rem, szíveskedjenek erről egy rész­letes cikket írni, hogy adott esetben utasaimnak föl tudjam mutatni. Ké­rem ezt sok buszvezető társam ne­vében, és annak a nevében is, akit az utasok megvertek amiatt, hogy rendet és fegyelmet akart teremteni, ott, ahol elég nagy a felelősség. Földi János a gyulai Kővirág­’ autóbuszvezetője A sok kérdés felesleges lenne, ha közhasználatú autóbuszról lenne szó, amelyet díjfizetésért bárki igény­be vehet. Az ilyet üzemben tartó vál­lalatok ugyanis (Volán, helyi közle­kedési vállalatok stb.) érvényes kor­mányrendelet alapján kiadták azt a belső utasítást, amelyet minden sofő­rük köteles megtanulni, a buszokon pedig kifüggesztik, hogy az utasok ta­nulmányozhassák. Csakhogy ma már mintegy hatezer közületi busz is van forgalomban, amelyeket vállalatok, szövetkezetek, intézmények tartanak üzemben saját dolgozóik használatára. Ezek az üzem­ben tartók viszont — mint a levél is bizonyítja — többnyire elfeledkez­nek arról a feladatukról, hogy sofőr­jeiket megfelelő utasításokkal lássák el, illetve, hogy e buszok utasait tájé­koztassák jogaikról és kötelezettsé­geikről. Merthogy a Kresz csakugyan nem tér ki ilyen részletekre. Az utasokra csak a 23. § tartalmaz külön előíráso­kat. Például: az utas csak álló járműre szállhat fel és csak álló járműről száll­hat le; — tilos a jármű lépcsőjén, il­letve külső részén utazni, a jármű ab­lakán kihajolni stb. De itt is találha­tunk egy nagyon fontos, általános ér­vényű alapszabályt: „Az utasnak tilos a vezetőt a vezetésben zavarni”. Ez pedig már választ is ad a dohányzás­sal kapcsolatos kérdésre. Ha a vezetőt zavarja a füst, felkérheti az utasokat, hogy ne dohányozzanak. Egyébként­ ma már a Volán összes járatain tilos a dohányzás! Hogyne volna hát lehet­séges, hogy bármelyik közületi buszon is a sofőr kívánságára, kifüggesszék a dohányzást tiltó táblát! Ezt a kí­vánságot pedig az utasoknak figye­lembe kell venniük. A Kresz 3. §-a ugyanis előírja, többek között, hogy: „Aki a közlekedésben részt vesz, kö­teles ... a közlekedéssel kapcsolatosan intézkedésre jogosult személy utasítá­sának ... eleget tenni”. Márpedig a gépkocsivezető ilyen személynek te­kintendő, mert ő felelős a kocsi és az utasok épségéért Ezeket az „alaptörvényeket” kell az üzemben tartó közül­etnek kiegészí­tenie olyan belső rendelkezéssel, amely részletesebben tartalmazza a sofőrök és az utasok magatartásának szabá­lyait. Ehhez alaptörvényül szolgálhat a már említett 26 1960. (V. 21.) sz. kor­mányrendelet, a „Gépjármű-fuvarozási Szabályzat”, mert értelemszerűen ér­vényesíthető a közületi autóbuszokra is, noha ezeken az utasok szállításáért nem szednek (mert nem is szedhet­nek) díjat. Itt találhatunk választ levélírónk további kérdéseire. A „Fuvarozásból kizárt vagy kizár­ható személyek” című 19. § szerint: (1) Autóbuszon nem szabad fuvarozni: a) heveny-fertőző vagy undort keltő betegségben szenvedő beteget; — b) ön- vagy közveszélyes elmebeteget; — c) önmagával tehetetlen személyt és hat éven aluli gyermeket, ha nincs kísérőjük. (2) A fuvarozásból kizárható az a sze­mély, aki, betegsége vagy ittassága miatt, tisztátalan ruházatával vagy m­ás módon a többi utas terhére lehet; — botrányosan, vagy illem­sértő módon viselkedik; — az uta­sok magatartására vonatkozó ren­delkezéseket ismételt figyelmeztetés ellenére sem tartja meg. Ezt kiegészíti a Volán vállalatok ré­szére kiadott „Személy- és poggyász­díjszabás", olyan előírásokkal, mint például: „Lármázni, énekelni, zenélni vagy bármilyen eszközzel, tárggyal, játékszerrel zajt okozni tilos. — Autó­buszban rádiót (beleértve az autóbusz­ba beépített rádiót is), magnetofont vagy hasonló készülékeket üzemeltet­ni csak az összes utas beleegyezésével szabad.” Ami pedig a poggyászokat il­leti, a kormányrendelet 25. §-a sze­rint az utas nem vihet magával, pél­dául: olyan tárgyat, amely a többi utas egészségében, testi épségében, ru­házatában vagy poggyászában kárt, vagy nekik kényelmetlenséget okoz­hat, illetve az autóbuszt megrongál­hatja vagy beszennyezheti: — bűzös anyagot; — töltött lőfegyvert; — öm­lesztett árut; — élő állatot szabadon. E „keretrendelkezések” figyelembe­vételével kellene minden közforgalmi busz üzemben tartójának kiadni a sa­ját belső szabályzatát — alkalmaz­kodva a buszhasználat sajátosságaihoz. Mert például a közhasználatú buszok­ba egy utas csak egy (szájkosárral és pórázzal ellátott) kutyát vihet be. De ha egy közületi buszon, mondjuk, va­dásztársaságot utaztatnak, utasonként nyilván több kutyát is engedélyezhet­nek. Élő baromfiból is többet lehet engedélyezni a Volán buszokban szál­lítható egy-egy párnál. Meg lehet en­gedni a kerékpár szállítását is, bár az súlyosabb a Volán buszban engedé­lyezett személyenkénti 10 kilónál, vagy a szúró-, vágószerszámokét, ha a szállítás jellege megkívánja. De hogy miként, arra már van a Kresznek általános érvényű előírása! Idézzük a Teherszállítás című 47. § néhány pontját: (1) Olyan járműven, amelynek teher­bírását csak a szállítható személyek számával határozták meg, szemé­lyenként 10 kg rakomány is szál­lítható. Ha kevesebb személyt szál­lítanak, a rakomány súlya hiányzó személyenként 68 kilóval növelhető. (2) A rakományt a járművön úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biz­tonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Vagyis: az éles tárgyat megfelelően be kell csomagolni, és úgy elhelyezni, hogy kárt ne okozzon, a kerékpárt úgy kell rögzíteni, hogy el ne moz­dulhasson — és így tovább. A Kresz tehát igenis tartalmaz min­denkire kötelező alapvető előírásokat! Csak ezeket ki kell egészíteni a helyi­leg szükséges szabályzatokkal. A buszvezető bántalmazása viszont már köztörvénybe ütköző cselekedet! A tettestől a többi utasok kötelesek őt megvédeni. Saját érdekükben is, hi­szen a sofőr vezetésével érhetnek csak úticéljukhoz . . . REMÉNYI-GYENES ISTVÁN

Next