Autó-Motor, 1978. július-december (31. évfolyam 13-24. szám)

1978-07-06 / 13. szám

Tolna megyei garázsszövetkezetek Tolna megyében is működnek garázs­­szövetkezetek. A megyeszékhelyen, Szekszárdon négy szövetkezet tavaly egyesült, és így létrejött egy 300 ta­got számláló garázsszövetkezet, amely­nek tagjai valamennyien lakótelepen laknak. A városban a jövőben nem kívánnak új szövetkezetet alakíta­ni, hanem az esetleges jelentkezőket az egyesüléssel létrehozott szövetke­zetbe szándékoznak felvenni. Új ta­gok felvételére azonban csak akkor lesz lehetőség ha a garázsok építé­séhez szükséges terület rendelkezésre áll. Ezért az illetékeseket foglalkoz­tatja a gondolat, hogy a városon kí­vül jelöljenek ki garázsépítésre al­kalmas területet: itt „garázsvárost” szeretnének létesíteni 400 garázzsal! Szekszárd után Dombóváron van a legnagyobb létszámú garázsszövetke­zet. A Dombóvári Garázsépítő és Fenntartó Szövetkezetnek 150 tagja van. A megyében működő szövetke­zetek közül különös figyelmet érde­mel a Pakson alakult Atom Garázs­építő és Fenntartó Szövetkezet. Ga­rázsegységei nem a tagok, hanem a szövetkezet tulajdonát képezik, amely tagjainak az egyes garázsegysé­gek állandó használatát nyújtja. A szövetkezetnek már most több mint 40 tagja van, akik valamennyien a Paksi Atomerőmű dolgozói és építői. Mindazok az autósok tehát, akik új típusú garázsszövetkezetet szándékoz­nak alakítani, a paksiaktól szerezhet­nek tapasztalatokat. Tolna megyében egy kis községben — Varsádon — is működik garázs­­szövetkezet! Tagjai építhettek volna garázsokat saját telkükön is, ezeket azonban kiépítetlen és sáros utakon kellett volna megközelíteni. A műút mellé épített garázsok azonban men­tesítenek a sáros utak használatától. A varsádi példa tehát azt bizonyítja, hogy a szövetkezésnek vannak eddig még kevésbé ismert előnyei is. Tamásiban a József Attila lakóte­lepen alakult tavaly 40 taggal garázs­szövetkezet. A felépült garázsok több­sége a Lábatlani Vegyesipari Szövet­kezet gyártmánya. Az elemekből ösz­­szeállítható garázs tetőzete hullám­pala, fából van a tartószerkezete, ol­dalai lehetnek palából vagy farostle­mezből. Az elemekből sorgarázsok is építhetők — ezt tették Tamásiban is —, a padlózat lehet tégla, beton vagy döngölt föld. A garázsokat tüzépvál­­lalatok forgalmazzák­­ áruvásárlási kölcsönre is. A vásárlással egyidejű­leg a szerelést is meg lehet rendelni, Tamásiban azonban a szövetkezet tagjai végezték a szerelést. Kiszámí­tották, hogy egy garázs összeszerelé­séhez és a talajmunkákhoz 55 ,§-ára van szükség. Aki nem tudott, vagy nem kívánt ennyi munkát vállalni, 20,5 Ft-os órabér megfizetésével kö­telezettségének eleget tehetett. A két 20 garázsból álló sor impo­záns látványt nyújt. Az egyöntetűség­re a szövetkezet tagjai nagy gondot fordítottak. Ezért úgy határoztak, hogy a garázsok fából készült ajta­ját mindenki tartozik csónaklakkal bemázolni, s a garázsok előtti terüle­tet betonozni. 14 négyzetméternyi padlózat téglából és betonból készült, és majdnem mindegyik garázs akná­val is el van látva. A lakótelepen egyébként másfajta, téglából épült garázsok is vannak, amelyeknek csupán töredéke tartozik a szövetkezethez. Ezek már közel sem mutatnak olyan kedvező képet, eltérő az ajtók színezése, és nincs az az egyöntetűség amely a szövetkezeti garázsokat jellemzi. Felmerült az a gondolat is, hogy a lakótelepen levő valamennyi garázst egy szövetkezet­ben kellene tömöríteni. A sok garázs azonban jelentősen megnövelné a szö­vetkezet adminisztrációját, ezenkívül egyes, nem szövetkezeti garázsokkal kapcsolatban különféle problémák is merültek fel. A szövetkezeti garázsok állami in­gatlanra épültek. A telket a szövet­kezet 50 évre — díj fizetése ellené­ben — használatba kapta. A garázsok építési engedély alapján épültek; nagy előnyt jelentett, hogy a gyártó szövetkezet a garázsokhoz tervrajzo­kat és műszaki leírást is adott, s így az építési engedélyezésnél csupán a dokumentációt kellett adaptálni. A szövetkezet megalakításánál szempont volt az is, hogy a garázsok csak autók elhelyezéséül szolgáljanak, műhely céljára történő felhasználá­sukat úgy kívánták megakadályozni, hogy előírták: a szövetkezet tagja csak az lehet, aki kocsival vagy ki­utalással rendelkezik. Egyébként a garázsok elektromos berendezéseit is úgy alakították ki, hogy azok hegesz­tőberendezés vagy nagy fogyasztású készülék használatára ne legyenek al­kalmasak. A Tamási Garázsépítő és Fenntartó Szövetkezet tagja a MESZÖV-nek. Al­kalmazottai nincsenek, a könyvelé­sért és adminisztrációért évenként egy alkalommal 1300 Ft tiszteletdíjat fizet. A garázsszövetkezet tagjait jó kollektív szellem hatja át. A közel­múltban például a garázsok körül el­takarították az építési anyagok ma­radványait, és kitisztították a kör­nyező árkokat. A garázsok olyan te­rületre épültek, amely korábban ját­szótér volt: a szövetkezet tagjai vál­lalták, hogy másik játszóteret építe­nek, homokozóval. Tereprendezési munkálatokat is kell majd végezni ahhoz, hogy az újonnan létesülő ga­rázsok számára legyen megfelelő hely. A Tamásiban működő szövetkezet tagjai büszkék garázsaikra. A lakóte­lepen épülnek olyan házak is, ame­lyek földszintjén garázsok is lesznek; ezek 50—60 ezer Ft-ért vásárolhatók meg. A szövetkezeti garázsok ennél jóval olcsóbban létesültek, jórészt a szövetkezésből eredő előnyök miatt. DR. VARGA EMIL Elemekből épült sorgarázsok Tamásiban

Next