Autó-Motor, 1979. július-december (32. évfolyam 13-24. szám)
1979-07-06 / 13. szám
A közlekedési bales A közúti balesetek következményeként szerte a világon félelmetesen megnőtt a sérülések és a halálesetek száma (a halálos balesetek aránya az összhalálozáshoz képest 17 százalék), ezért a közlekedési hatóságok egyre inkább a megelőzés komplexebb formáival kezdenek foglalkozni. De nemcsak a hatóságok, hanem a társadalmi szervek is központi feladatukká tették a balesetek megelőzését — csupán Európában 22 különféle társaság alakult ebből a célból. Az ENSZ egyik szakosított szerve, az Egészségügyi Világszervezet arra törekszik, hogy a balesetek megelőzését szervezetté tegye, és összehangolja a különböző országok ilyen törekvéseit. 1955-ben rendezte meg az első tanácskozást, amelyen meghatározták a vezetés egészségi feltételeit. Azóta minden második-harmadik évben összehívják a közlekedés szakembereit a balesetmegelőzési lehetőségek megvitatására. Az 1969-ben Budapesten megtartott Európai Területi Értekezlet szakmai vitáját „A közúti közlekedési balesetek, mint társadalom-egészségügyi probléma” címmel rendezték meg. BALESET 11 PERCENKÉNT Magyarországon 11 percenként történik közlekedési baleset, minden 17. percben megsérül és minden 6. órában meghal valaki közlekedési baleset következtében. Holott a balesetek is leküzdhetők, ugyanúgy, mint az egykor nagyszámú áldozatot szedett fertőző betegségek. De ehhez mindenekelőtt szemléletünknek kell megváltoznia. Gondolkodásunk kicsit maradt, hasonlít ükapáinkéhoz, akik addig nem hittek a járványok legyőzhetőségében, amíg a közegészségügyi-járványügyi intézkedések, az oltások meg nem győzték őket. „Pirogov, a múlt században élt híres orosz sebész még csak a háborúkat nevezte a balesetek járványának. Békés napjainkban ez a járvány havonta, hetente szed annyi áldozatot, mint annak idején egy-egy hosszú hadjárat a hadüzenettől a békekötésig.” — e szavakkal kezdte egyik előadását Szántó György professzor, a Traumatológiai Intézet igazgatója. Míg régebben a halálokok között a járványos fertőzések vezettek, századunkban ez a sorrend megváltozott: a vérkeringési megbetegedések és a rosszindulatú daganatok után a balesetek következnek. A balesetek növekedési üteme sokszorosan felülmúlja minden más halálnem számszerű emelkedését. Nemcsak a halálos balesetek számának növekedése okoz gondot, hiszen minden halálos balesetre 10—15 súlyos és 30—40 könnyebb sérülés jut, mindez pedig gyógyszert, kórházi ápolást, táppénzt igényel. Angliában például évente 13 ezer kórházi ágy szükséges a balesetek sérültjeinek ápolásához. A balesetek az egyéni tragédiákon túl súlyos közösségi, népgazdasági problémákat is felvetnek nálunk is. A gépesítés, az életritmus gyorsulása, a civilizációs igények növekedése egyben a baleseti alkalmakat is fokozza, ezért egyre fontosabbá válik a balesetek okainak elemzése, megelőzése és a következmények lehető csökkentése. A balesetet számos módon lehet és meg is kell előzni. Ilyen például a motorkerékpárosokat ért balesetek és a károsodás elemzése. A fejsérülések elemzése vezetett ahhoz, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak, amelyek lehetnek nevelési vagy hatósági jellegűek (számos országban kötelezővé tették a bukósisak viselését). Az elemző felmenések nem állhatnak meg a veszélyhelyzetek tanulmányozásánál, szükséges a baleset és a károsodás körülményeinek elemzése is nagyszámú eset alapján. Ezáltal nyilvánvalóvá válhat egy-egy közlekedési eszköz szerkesztési vagy gyártási hibája, ezek kijavítása további baleseteket előz meg. Erre utalnak azok a rövid újsághírek, hogy X vagy Y autógyár meghatározott gyártásszámú és típusú szériáját visszahívja, mert az elemző vizsgálatok során szerkesztési vagy gyártási hibát fedeztek fel és a felismert hibák kijavításával próbálják elejét venni a további baleseteiknek. FÉRFIAK VESZÉLYBEN Annak ellenére, hogy a balesetek előidézésében csak ritkán szerepel egyetlen tényező, a szakemberek egybehangzóan állítják, hogy a legtöbb szerencsétlenség emberi tényezőkre vezethető vissza. Nehézkes a közlekedők magatartásának megváltoztatása, mert az egyén úgy véli, közlekedése során abszolút veszélyeztetettsége alacsony, és nem veszi tekintetbe, hogy relatív veszélyeztetettsége magas. Példa erre az a vezető, aki alkoholfogyasztás után többször is vezet balesetmentesen, holott számos vizsgálat bizonyítja, hogy az a vezető, akinek a vérében az alkoholszint eléri a 150 mg/100 ml értéket. „A baleseteket számos módon lehet és kell megelőzni” .