Autó-Motor, 1980. január-június (33. évfolyam, 1-12. szám)

1980-02-15 / 4. szám

Reflektor Egy levél és egy személyes találko­zás olvad most össze a „Reflektor” fényében. A — teljes névvel, cím­mel aláírt — levél így szól: „Pótkocsis teherautón dolgozom. Nem mindig kell vontatni a pót­kocsit, de ha kell, csak az úton megtett időt fizetik. Erre egy pél­da. Ha Székesfehérvárra utazom, az útidő oda-vissza öt óra. Ál­lok nyolc órát. Ebben az esetben az állást nem, csak a menetidőt fizetik. Arra szeretnék választ kapni, hogy az állási időre is jár-e a pótkocsivontatási díj. Tudo­másom szerint más vállalatoknál fizetik ezt az indulástól a vissza­érkezésig. Nem hiszem, hogy a díj megállapítása a színházi teher­gépkocsiknál más lenne." Válaszlevelünkben idéztük a gépjár­művezetők munkabéréről intézkedő 16/1971. (VII. 7.) MüM—KPM alap­­rendelet 5. §-ának (2) bekezdését, amely „Az igazoltan vontatással el­töltött, valamint a pótkocsival való várakozási időre járó bérpótlék” mértékét határozza meg. A rendelet tehát azt írja elő, hogy a „vontatási díjat” nemcsak pótkocsival „úton megtett” időre, hanem „a pótkocsi­val való várakozási időre” is el kell számolni. A rendelet erre az időre járó bérpótlékról beszél, vagyis: ezt minden vállalat köteles kifi­zetni. A „színházi tehergépkocsit” üzemben tartó vállalat is. Mert e ren­delet „hatálya kiterjed a munkavi­szonyban álló, valamint az ipari szö­vetkezeti tagsági viszonyban álló gépkocsivezetőkre”. Vagyis: nincs olyan munkáltató, amelyre ez nem vonatkoznék. És itt kapcsolódik a bevezetőben említett látogatás. Vidéki gépkocsi­­vezető kereste fel szerkesztőségün­ket. Letette asztalunkra ez évi 2. szá­munkat, s rábökött a Reflektor-ro­vatra, amelyben éppen ilyen „téves” elszámolásról írtunk. Vele is ilyesmi történt. Mi ott ezt a végkövetkezte­tést szűrtük le: „Aki munkaügyekkel foglalkozik — ez a hivatása, ezért fizetik! —, köteles ismerni a rende­leteket, ... és köteles utánanézni, hogy az adott esetre milyen rendel­kezés érvényes.” És látogatónk mér­gesen hozzátette: b­írhatnak önök bármit, ilyen ez­után is meg fog történni. Mert ké­rem, ha nálunk az üzemben egy mun­kás selejtet csinál, most már a fizetése ötven százalékának erejéig bevasal­hatják rajta a selejt ellenértékét. Joggal, miért nem ügyelt jobban, hogy ne okozzon kárt. Kárt a válla­latnak, a munkahelyi kollektívának, végső soron az egész társadalomnak. És a bérelszámoló? Egy ilyen „téve­désével” ugyancsak kárt okoz! Első­sorban egy vétlen munkatársának, akinek ez esetben mászkálnia kellett az ügye után, leveleznie kellett az önök szerkesztőségével, s végül össze kellett hívatnia a vállalat munkaügyi döntőbizottságát, hogy az végle­gesen igazságot szolgáltasson, és ki­fizettesse, visszamenőleg is, a jogos járandóságot. Több embert is foglal­koztatott, igénybe véve azok idegeit és idejét, ami többnyire a termelő­időből esik ki. Ez, kérem — mondta látogatónk felháborodva — ennek a bérelszámolónak a selejtje. Rosszul végezte, ami a kötelessége, amiért fi­zetik. Igaz, ennek a selejtnek az ér­tékét nem lehet pontosan forintban meghatározni. Hogyan vonják hát felelősségre az ilyen selejttermelőt? Van-e erre törvény? Mert én ilyen felelősségre vonásról nem tudok. Er­ről írjanak egyszer! Hát így olvasztjuk össze e látoga­tást a cikkünk elején idézett levéllel. Mert ott is az az elképesztő eset ke­rült felszínre, hogy a bérelszámoló „figyelmetlenségével” megkárosított valakit, illetve megsértett jogaiban. Igaza volt látogatónknak: ez ennek a dolgozónak a selejtje. De mint­hogy az okozott kár valóban nehezen lenne kifejezhető forintban, e tevé­kenység elbírálása is más alapon tör­ténhet. A munkabér megállapítása — a rendelkezések határain belül — a vállalat egyes vezetőinek és beosz­tottjainak joga. Ám ezzel kapcsolat­ban éppen a Munka Törvénykönyve legutóbbi módosításakor a 2. § is egy új (3) bekezdéssel bővült; ebből idé­zünk: „A törvény tiltja a joggal való visszaélést. Joggal való visszaélés­nek minősül a jog gyakorlása, ha az ... a dolgozók jogainak és tör­vényes érdekeinek csorbítására ... vezetne. Azt, akinek terhére a visszaélés történt, emiatt hátrány nem érheti. Aki jogával vétkesen visszaélt, az ezért alkalmazott fe­lelősségre vonáson felül viselni tartozik a visszaélés elhárításának következményeit is." Bizony, a dolgozókat megrövidítő effajta „tévedéseket” többnyire csak­ugyan elsimítják, mondván: ez az alapjában becsületes ember a válla­lat érdekeit kívánta szolgálni azzal, hogy az általa ki nem fizethetőnek vélt összeget nem számolta el. Csakhogy szerintünk a járandóság visszatartásakor „a dolgozó jogainak és törvényes érdekeinek csorbításá­ról” van szó, amikor pedig a felelős­ségre vonás elengedhetetlen. S ha néhány ilyen felelősségre vonás nyil­vánosságot kapna, bizonyára erősen csökkenne az efféle „tévedések” száma. REMÉN­YI­GYENES ISTVÁN 44 A „Csúcsforgalom” postája KÍNÁL: — Warszawa 223-at Csizmadia Gá­bor (Ikii Bp. Egry József u. 15. Tel: 667- 489.) — Lada 1500 hátsó szélvédőt Lombos Tamás (7626 Pécs, Újvilág u. 12.) — NSU Prinz 1000 egyben vagy alkatrészként Csor­dás Miklós (4237 Petőfibánya, Lenin út 2.) — Barom radiál 155X14 gumiköpenyt Ho­­monnay Péter (1147 Bp. Gyarmat u. 69.) — Fiat 850 alkatrészeket Szabó János (6630 Mindszent, Szántó Kovács János u. 39.) — Volkswagen karosszériát, motort és egyéb alkatrészeket Szigeti Gábor (1161 Bp. Pe­tőfi u. 47.) — Lada 120 DIN LE motort, bu­kócsövet, sportkormányt Mészáros István (6723 Szeged, József Attila sgt. 146) — MZ­TS 250/1 motorkerékpárt, motorosruhát, bu­kósisakot Lengyel József (6800 Hódmező­vásárhely, Mérleg u. 4.) — Harley David­son 1000 cm3-es sportmotort Cserkúti Jó­zsef (9024 Győr, Zalka Máté u. 10.) — Aro M 461 sebességváltót, CZ 175 és ETS 250 mo­torkerékpárt Szegedi Károly (2700 Cegléd, Csutak Kálmán u. 78.) — Volkswagen 1200, 1500 alkatrészeket Pajkos Antal (6100 Kis­kunfélegyháza, Döbrentei u. 26.) — NSU Max 250 motorkerékpárt Pannóniáért Né­meth Attila (8360 Keszthely, Kossuth La­jos u. 129.) — Mikum­ versenyporlasztót , 26, és P20 alkatrészeket Kérges József (4320 Nagykálló, Bercsényi út 14.) — Nyi­tott Skoda veteránautót, 1938-as kiadásút Nagygyörgy Imre (6800 Hódmezővásárhely) KERES: Tátrán 125 motorkerékpárhoz 300X14-es gumiköpenyt Czibolya Kálmán (6900 Makó, Miklós u. 1.) — Gokart építé­séhez szakkönyveket, rajzokat, motorke­rékpár tuningolásához szakirodalmat Erdei Béla (4027 Debrecen, Hámán Kató út 28.) — Skoda S 100 bal oldali első-hátsó ajtó­zárat Balázs Lászlóné (9700, Szombathely, Körösi Cs. S. u. 70.) — Wartburg 353 szél­védő gumitömítést és autóponyvát Bebesi László (8230 Balatonfüred, Tamási Áron u. 33.) — Gokart építéséhez gumiköpenyt és tömlőt Meiszler Zsolt (8100 Várpalota, Stein­metz u. 3.) — Bármilyen régi típusú autót restaurálásra Ligeti József (8200 Veszprém, Haszkovó u. 31.) — Böhmerland (Cechie) motorkerékpárt, vagy bármilyen hozzá va­ló alkatrészt Kovács Gyula (9400 Sopron, Móricz Zsigmond u. 2.) — NSU 500-hoz tankot, olajtartályt, oldalcsomagtartókat és egyéb alkatrészeket, esetleg komplett mo­tort Sarkadi István (5200 Törökszentmiklós, Petőfi u. 47.) — BMW lsettát Földi László (3356 Kompolt, Hámán Kató út. 58.) — Két­ütemű versenymotorok tuningolásáról Kreidler és Morbidelli módszer leírását Ka­tona Gusztáv (8000 Székesfehérvár, Eszpe­rantó tér 3.) — Wartburg 353 kuplungki­nyomó szerkezetet és első bordás agyat Légrádi Zoltán (7541 Kutas, Felszabadulás u. 24.) — Simson SB 50 hátsó sárvédőt Paksi Győző (6724 Szeged, Zöld Sándor u. 20.) — Ford Taunus M12 Combi kocsiszek­rényt Sárközi József (5540 Szarvas, Káka központ) — A Technikai érdekességek 174­­—4, 175/l—4, 176/l—4, és egyéb számait Tóth László (6000 Kecskemét, Szilágyi Er­zsébet u. 58.) — Fiat 850 motort, sebesség­­váltót, alkatrészeket Lővei Sándor (5900 Orosháza, Bajnok u. 12.) Továbbra is várjuk leveleiket. Címünk: Magyar Rádió „CSÚCSFORGALOM” 1800 Budapest, Bródy Sándor u. 5—7. Telefonszolgálatunk a műsor ideje alatt: 343-732. Szerkeszti: JUHÁSZ ANDOR

Next