Autó-Motor, 1981. július-december (34. évfolyam, 13-24. szám)
1981-07-01 / 13. szám
Csodakacsa? A Citroen 2 CV-t — népszerű nevén a kacsát — nálunk is sokan ismerik. Még a róla szóló viccet is, amely szerint az elég csúnyácska kocsit három ok miatt vásárolják: először mert jó, másodszor mert olcsó, harmadszor pedig azért mert a tulajdonos ha benne ül, nem látja kívülről milyen csúnya a kocsi. Ezzel a Citroennel folytatott kísérleteket a neves tervező, Luigi Colani, s a különböző tesztek tanúsága szerint elérte, hogy a kocsi benzinszükséglete 100 kilométeren nem haladta meg a 2,8 litert. Ez pedig valóban csodának számít. A Bunte tudósítása szerint Colani a karosszérián kívül semmit sem változtatott, azt azonban teljesen elvetette és egy valóban nagyon szép, újszerű karosszériát tervezett, amely szakértők véleménye szerint a Porschéval, vagy a Ferrarival is vetekszik. A neves tervező tulajdonképpen egy régi tervét valósította meg. Még 1968- ban, mint fiatal aerodinamikai mérnök a párizsi Sorbone-on nyújtotta be terveit, majd a müncheni szabadalmi hivatalnál szabadalmaztatta. Tervének az a lényege, hogy a meghajtóerőt alkalmazza, vagyis tulajdonképpen a repüléstechnika egyes módszereit vezeti be az autógyártásba. Az általa tervezett karosszériák jól hasznosítják az aerodinamikai hatásokat és a szélcsatornában bebizonyosodott, hogy az autó mögött semmiféle fékező hatású légörvény nem maradt. A Volkswagen műszaki szakemberei nem akartak hinni a szemüknek, amikor Colani mindezt bebizonyította, mégpedig 140 km-es sebességnél. A hírre a Citroen mérnökei is megtekintették a „csodakacsát”, de mint Colani elmondotta, az eredmények láttán azonnal hazautaztak, mert nem voltak hajlandók elismerni, hogy egy német tervező karosszéria-építésből nekik leckét adhat, s különösen azt nem, hogy kevesebb benzint használ fel, mint ők. Colani meg van arról győződve, hogy a jövő autója nagyon könnyű lesz, s hogy a karosszéria szénszálakkal megerősített műanyag lesz. Ezek a könnyű autók — mondotta — ugyanolyan biztonsággal tapadnak majd az úthoz, mint a jelenlegi konstrukciók. Nagy előnyt jelent majd, hogy ezek a kocsik nem fognak rozsdásodni, sem alul, sem felül, ahol a jelenleginél talán szebb felületet lehet majd kialakítani. Újdonságot jelent majd az is, hogy ezeknek a kocsiknak a légellenállása 0,22 lesz, ugyanakkor a Golfé jelenleg 0,38. De maradjunk a kísérleti kocsinál, amelynek a skiccét a Buntéból vettük át. A képen is jól látható a hordfelület speciális vonala, amely lehetővé teszi a levegő ellenállásának radikális csökkentését. Ezzel érte el, hogy kocsija csak 2,8 liter benzint fogyaszt, a konstruktőr véleménye szerint azonban a jövőben készülhetnek olyan kocsik is, amelyeknél a benzinszükséglet nem fogja meghaladni a 2 litert. Persze, egy ilyen kocsi nem olcsó. Egy olyan Citroen 2 CV, amelyet Colani megfelelően átalakít, ma 150 ezer nyugatnémet márkába kerül, s a Bunte is megjegyzi, hogy ez jelenleg a világ legdrágább kacsája. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy a nagy technikai változások a kezdeti szakaszban mindig is drágák, később azonban nagyon csekély változtatás vagy egyszerűen a tömeges előállítás az árakat leszoríthatja. A kis Citroen már eddig is kedvelt kocsi volt, ha Colani módszere elterjed, talán még kedveltebb lesz. Ehhez viszont az kell, hogy az ára elfogadható legyen. Mert akármilyen drága is ma nyugaton a benzin, a két forma közötti fogyasztási különbözet nem egyenlíti ki a beszerzési árak közötti differenciát. Colani a szélcsatornában levő autója mögött a légörvény erősségét méri A kacsa eredeti formájában A tervező skicce az új karosszériáról