Autó-Motor, 1983. július-december (36. évfolyam, 13-24. szám)

1983-07-01 / 13. szám

Budapest közúti forgalma már most is nagy, és még tovább nö­vekszik. A folyamatos és az aránylag torlódásmentes közle­kedés csak korszerűbb forgalom­irányítási módszerek bevezetésé­vel érhető el. Ezt segíti elő a ha­gyományosan alkalmazott „tele­zoid" jelzőlámpa is. A fővárosban jelenleg 360 jelzőlámpás csomópont van, eb­ből 27 „telezöld"-es csomópont. Az ilyen irányításnál a balra ka­nyarodók egyidőben kapnak sza­bad jelzést a szemből egyene­sen érkezőkkel és a jobbra ka­nyarodókkal, de részükre elsőbb­séget kell adniuk (1. ábra). Ilyenkor a balra kanyarodók a csomópont elhagyására hosz­szabb időt kapnak. A kereszte­ződésekben a várakozási idő rö­­videbb lesz, mivel a szembejövő és a jobbra kisívben kanyarodó forgalom szüneteiben is lehet balra kanyarodni. Vannak olyan csomópontok (például a Hámán Kató utca és a Mester utca találkozásánál), ahol a normál jelzőlámpa mellé egy balra kanyarodást engedé­lyező kiegészítő jelzőlámpát sze­reltek fel (2. ábra). Ez többeket megtéveszt, ugyanis nemcsak ennek jelzésére, hanem már a normál jelzőlámpa zöld fényére is lehet balra kanyarodni. Ter­mészetesen az egyenesen hala­dóknak és a jobbra kanyarodók­nak most is elsőbbségük van. A balra kanyarodást jelző ki­egészítő lámpa zöld fénye meg­hosszabbítja a balra kanyarodók áthaladási idejét, így azok biz­tonságosan elhagyhatják a cso­mópontot. A „telezöld"-nél a normál jel­zőlámpa szabad jelzése teljes köralakban világít. Erről kapta a nevét is, hogy: telezöld. A szakemberek úgy ítélik meg, hogy a forgalom nagysága miatt egyre több kereszteződésben kell felszerelni ilyen forgalomirányító rendszert. Ez nagyobb önállósá­got ad a járművezetőknek, de ugyanakkor több figyelmet is kö­vetel tőlük. Csordás János, a FŐVINFORM munkatársa

Next