Autó-Motor, 1984. január-június (37. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

rűen rendezze az ügyet. Ha az autós nem akarja kifizetni a bírságot, ak­kor a hatósághoz beérkező feljelentés­sel az elkövető önmaga indítja el az eljárást. Ilyenkor már más tényezőt is figyelembe vesznek: megbírságolták-e az autóst az utóbbi két évben, meny­nyire tekinthető elszaporodottnak a cselekménye, milyen az elkövető anyagi, szociális helyzete. A bünte­tést mindezek figyelembevételével szabják ki. — És ez az összeg rendre magasabb, mint a helyszínen „megajánlott” volt. Miért kell az autóssal megfizettetni azt, hogy nem ért egyet a rendőrrel? — Senkit nem akarok rábeszélni arra, hogy olyan büntetést fizessen ki, amit jogtalannak tart. A törvények mindenkinek biztosítják a jogait. A helyszíni bírságolás azonban általában megalapozott, éppen ezért a szabályta­lanság elkövetője jobban jár, ha kifi­zeti a bírságot, már csak azért is, mert ekkor nem kerül be a neve a nyilván­tartásba.­­ Ha vitatkozik az autós, akkor többet fizethet, és még nyilvántartás­ba is veszik, ami a következő vitánál súlyosbító körülmény lehet. De miért emelkedik szinte törvényszerűen a tarifa? Ez a büntetés a hatóság fog­lalkoztatásáért? — Efféle pótdíjat nem számítunk fel. A hatósági eljárás során azt vizs­gálják, hogy a szabálysértés valóban m­egtörtént-e. Ha igen, akkor az már nem lehet a vizsgálat tárgya, hogy a rendőr helyesen járt-e el akkor, ami­kor ötszáz forintra értékelte, míg az elkövető szerint szabályszegése nem ér többet kétszáz forintnál. Ilyen el­járásra a hatóságnak nincs jogköre, ebben nem döntőbíró, csak abban ha­tároz, hogy a szabálysértő elkövette-e a cselekményt, megfelelőek-e a bizo­nyítékok, és a körülmények alapján milyen büntetést szabjon ki — most már száz és háromezer forint között. — Ezért jobb a helyszínen fizetni. — A legjobb el sem követni a sza­bálysértést. A jogszabályok célja, hogy ne a büntetéseket szaporítsa, hanem tartsa vissza az állampolgárokat a jogellenes magatartástól. Aki sokall­ja a büntetést, ne kövessen el szabály­talanságot. — Ezzel nem lehet vitatkozni, leg­feljebb megjegyezni, hogy mindez igaz volt az olcsóbb büntetések ide­jén is. — Ha bizonyos jogellenes magatar­tások elszaporodnak, akkor a társada­lom a jog eszközeivel is igyekszik ren­det teremteni. A közlekedési fegyelem pedig nem mondható jónak. Ezen be­lül is vannak olyan tipikus vezetői magatartások, amelyekkel szemben az eddigi szankciók nem hozták meg a kívánt eredményt. Gondoljunk csak a vasúti átjárók tilos jelzésének fi­gyelmen kívül hagyására, melynek a büntetése ma már tízezer forint is lehet. Gondolom, az elkövetőn kívül — amennyiben szerencsésen büntethe­tő állapotban marad — senki sem tart­ja túl soknak a büntetést. Szabálytalanságok gyalog, két keréken és autóval. Büntetésünk drágább lett Favics Péter felvételei

Next