Autó-Motor, 1985. január-június (38. évfolyam 1-12. szám)
1985-05-01 / 9. szám
PETRESS ISTVÁN: A „Csúcsforgalom”ból Emlékeztető ” előzésekhez Az OKBT kutatási anyagaiban érdekes megállapítások találhatók az előzési manőverre vonatkozóan, ezek azért is aktuálisak,mert a tavaszi közlekedési körülmények szinte ingerük a vezetőket a gyorsabb hajtásra, az előzésre... Jó tehát tudni, hogy: Minden vezető a valóságosnál kevesebbnek képzeli azt az időt, amely alatt az előtte haladó járművet képes megelőzni... A szembejövő jármű sebességét a ténylegesnél mindig kisebbnek, a tőle való távolságunkat pedig a valóságosnál nagyobbnak véljük ... Az előzést bizonytalan helyzetben is vállaló vezető képtelen megfelelően figyelemmel kísérni az oldalt történteket, az oldalról felbukkanó akadályokat. . . Egy kísérleti elemzés szerint a járművezetők 32 százaléka előz szemközti forgalom mellett és ebből 27 százalék anélkül hajtja végre ezt a veszélyes manővert, hogy biztonságos kilátása lenne! A járművezetőknek 3 százaléka be nem látható kanyarban, akár a záróvonal átlépésével is vállalkozik az előzésre. Előzni sosem kötelező! A kedvező pozíciót kivárni — a gyakorlott járművezetők jellemző jó tulajdonsága. Perpatvar a kocsiban Az embernek vannak néha sötét napjai, vagy mert bal lábbal kelt fel aznap, vagy valami másért... és elég ilyenkor egy rossz szó és elönti a pulykaméreg. Ez persze magánügy, de csak addig, amíg nem a forgalmas üzem, a kocsiban, a volán mögött zajlik le. A kérdés, amit a „Csúcsforgalom” utcai társasága megvitatott, az volt, hogy milyen következményekkel járhat egy kiadós családi perpatvar a közúton, vezetés közben. Közlekedéspszichológus szakértőnk egy egyszerű példával kezdte a magyarázatot: Ha például a tévéban egy izgalmas meccs, vagy krimi megy, ami eléggé megmozgatja az indulatokat, akkor nem sikerül befűzni egy tűbe a cérnaszálat ... , vagy eldobjuk mérgünkben, vagy csak sok-sok sikertelen próbálkozás után tudjuk teljesíteni a feladatot. Pedig ez az eset nem bonyolult művelet, mindössze két dologra kellene egy időben figyelni: a tűre és a cérnára. Az indulat, az izgalom azonban megváltoztatja a figyelmet is — beszűkíti, s így már nem vagyunk képesek egyszerre több dologra figyelni . .. ! Megváltozik a mozgások összerendezettsége, összhangjuk megszűnik, a finom mozgások helyébe durvább, nagy mozgásteret igénylő mozgásformák lépnek. Vezetés közben ez erőszakolt és figyelmetlenül végrehajtott sávváltásokban, sebességváltásban, túl sok kormánykorrekcióban, indokolatlan fékezésekben mutatkozik meg. És ahelyett, hogy ilyenkor csökkentenénk a sebességet, éppen az ellenkezőjére leszünk hajlamosak — egyre erőteljesebben tapossuk a gázpedált, mintha azon akarnánk levezetni az indulatainkat. Az eszmecsere egyik legérdekesebb gondolata az volt, amikor az autósok megjegyzéseiből kiderült, hogy ezek az indulatok ritkán maradnak kocsin „belül”, hanem a veszekedés bizonyos fázisaiban a vezető a saját indulatait rávetíti valaki másra, vele együtt közlekedőre. És ettől kezdve egész vezetési stílusa is agresszívvá válik! Aztán persze természete válogatja, hogy kinél mennyi ideig tart ez a szakasz, mennyi idő alatt tudnak oldódni az indulatok. Tény azonban, hogy ilyen állapotban éppen annyira alkalmatlan az illető a vezetésre, mintha v ivott volna! Az utasokon is sok mútik, gyorsabban oldódnak az indulatok, ha az utas mindenképpen távol tartja magát a veszekedéstől, és csendesebb, nyugodtabb haragon valami más, semleges területre igyekszik terelni a beszélgetést. Egyirányú utak Egyirányú utakat elsősorban a lakott területeken belül jelölnek ki, s a felelős szakemberek mindig ügyelnek arra, hogy lehetőleg a párban történjék az egyirányúsítás, azaz igyekeznek egymáshoz közeli, ellentétesen egyirányú utakat úgy párosítani, hogy a terület körbejárható legyen. Többletutat jelent ez kétségtelenül a járműveknek, mégis a mai forgalom mellett egyre több helyen van szükség a forgalomszabályozásnak erre az eszközre, mivel a közlekedés folyamatosságát másként már nem lehetne biztosítani. Eleve szűk úthálózatokon, belső út részekben pedig az utak átbocsánó képességét csak így lehet növelni. A legutóbbi adásban arról esett szó, hogy a járművet vezetők ma már mindenfelé, nemcsak Budapesten, hanem még a kisebb városokban, sőt a községekben is számíthatnak ilyen szervezésre, ilyen forgalmi rendre. Az első időszakban ez mindig bosszúságot okoz, néha kétségtelenül kerülőutakat jelent és nehezebb tájékozódást — főként nem ismert, idegen helyeken ... Az egyirányúsítás hasznossága azonban a legtöbb helyen előbbutóbb nyilvánvalóvá lesz. A közlekedési mérnökök most arra a szempontra mutatnak rá, amelyet kevesebben vesznek figyelembe: az egyirányú utcában a biztonság is növekszik! A kétirányú utcák kereszteződéseihez viszonyítva a lehetséges „ütközési pontok” száma negyedére csökken, a várakozó és elinduló járművek kb. a fele akkora akadályt jelentenek a mozgásban levők számára, és megszűnik a szemközti ütközések kockázata. A járművezető figyelmét az egyirányú úton haladás kevésbé terheli, s talán nem is véletlen, hogy a régebben egyirányúsított útrendszerek egy-egy összefüggő alakzatát megvizsgálva azt tapasztalták, hogy a balesetek száma az egyirányú útvonalrendszeren belül egynegyedével csökken! A forgalombiztonsági megfontolások azonban szükségessé teszik, hogy a járművezetők tisztában legyenek a kedvezőtlen jelenségekkel is ... Ez leginkább abban rejlik, hogy a haladási sebesség egyirányú utakon nagyobb, hiszen nincsenek szembejövők, viszont az utak ugyanolyan szűkek maradtak (hiszen éppen ezért kellett pl. egyirányúsítani egy környék útjait!), s mi a következmény? A balesetek többsége oldalirányból következik be, vagy oldalirányból jelentkező konfliktusok, meglepetések miatt következik be! A keskeny úttesteket hamarabb szelik át a gyalogosok, kevésbé érzik veszélyesnek az átkelést... ; az átkelésük többnyire parkoló kocsisoroknál kezdődik, s ez jobbról és balról is veszélyt jelenthet. Tipikus gyalogosmagatartás: egyirányú utcákban a legritkább esetben mennek el a kereszteződésekig, ott és akkor kelnek át, amikor eszükbe jut... Ez a szűkre szabott terület, a nagyobb sebesség mellett komoly gondokat okozhat. Több forgalmi sávos egyirányú utakon pedig baleseti veszély az egymás mellett haladó járművek oldalirányú mozgása. Ezeken a helyeken jellegzetesség a kocsik középvonalhoz húzódása, éppen az úttest szélén várható veszélyek megelőzése miatt. 4.