Autó-Motor, 1985. január-június (38. évfolyam 1-12. szám)

1985-05-01 / 9. szám

belső zsebéből, és miközben a műsze­résszel tárggyal, szemmel tartja az Ül­lői útra tekintő ajtót. Miután Szumoga József jól ismerte Benkov üzletének beosztását és jól tud­ta azt is, hogy a ház udvarára nyíló csíkozott tejüvegű ajtón át fel lehet ismerni az üzletben tartózkodók szilu­ettjét, döntött, hogy miként cseleked­jenek. Solymosi az Üllői út túlsó oldalá­ról biztosította őket, s amíg Nyitrai az Üllői úti bejárati ajtón át lépett be az üzletbe, neki a hátsó ajtónál kel­lett készenlétben állnia, hogy amikor Nyitrai ráköszön a műszerészre, ő be­hatol a helyiségbe a hátsó ajtón át, és megbilincseli a nyilvánvalóan pisz­tollyal rendelkező bűnözőt. Minden úgy történt, ahogyan Nyit­­raival elképzelték, s csak azután fu­tott át Szumoga József agyán az a gondolat, hogy a kollégájával könnyen ott hagyhatták volna a fogukat, ami­kor a Hekus Dönci már fogva volt. Belső zsebében ugyanis csőre töltött pisztoly lapult. Szumega József telefonon csupán annyit közölt Magasházy őrnaggyal, hogy Benkov üzletében tartózkodnak, s amikor az őrnagy azt kérdezte tőle, hogy „Jóska, ő az”, csupán annyit mondott neki, hogy „persze”. A csoportvezető perceken belül megérkezett — neki már sikerült egy dzsippet szereznie .. . Az előzetes letartóztatásba helyezett Mészáros István tagadta, hogy a pró­barendőr életét ő oltotta volna ki, s hogy mentse a bőrét, egy vagányra igyekezett terelni a gyanút, akire ne­ korabeli újságoldal keztelt valamiért. Az illető a kereszt­kérdések hatására beismerte a gyilkos­ságot ... s csak azt követően visszako­zott, amikor a nyomozás felderítette, az ő lelkén nem száradhat a rendőr ha­lála. Alacsony termeténél fogva ugyan­is, ha ő tartotta volna kezében a halált oszló fegyvert, a lőcsatorna iránya más lett volna — ami azonban éppen Mé­száros magasságának felelt meg. De ami a legdöntőbb bizonyítékként szol­gált Mészáros ellen, amikor Szumega és Nyitrai elfogták, az a pisztoly volt nála, amelyikkel — a fegyverszakértői vizsgálat szerint — az ismeretlen tettes a rendőrt lelőtte. A nyomozás során is foglalkoztatta Mészárost a gondolat, hogy megszö­kik, de erre a főkapitányságon nem volt lehetősége, csak az ügyészségen, amikor az egyik este a vizsgálóbíró kihirdette előzetes letartóztatásának meghosszabbítását, s kétségtelenné tette a bűnöző számára, akár viszi, akár nem a rendőrgyilkosságot, kötél vár rá. Amikor az ablakból kivetette ma­gát, egyik bokája eltört, másik lába pedig szintén megsérült, ezért valósá­gos csoda, hogy mégis sikerült el­tűnnie az üldözői elől. Annak a taxisofőrnek, akit a Mar­kó utca közelében állított le, azt mondotta, hogy Makóra igyekszik. De ezzel csak az üldözőit kívánta volna félrevezetni, mivel Tatabánya felé vet­te vonattal az irányt. Mivel a vonat tömve volt utasokkal, nem kapott ülő­helyet. De fájdalmai elviselhetetlenek voltak, ezért leugrott a vonat lépcső­jéről, s bekúszott egy parasztházba. A parasztember kibökte az újságból, hogy kit rejteget, s mivel a Heku­ Döncinél nem volt pénz, hogy a szál­lásadója által megkívánt összeget át­adhassa neki hallgatásának fejében, a gazda vállára vette a magával tehe­tetlen Hekus Döncit, s a falu köze­pén letette a földre, majd szólt a vas­útállomáson tartózkodó államvédelmi nyomozónak, hogy kit hozott imént a vállán. Addigra Hekus Döncinek már sikerült bekúsznia a váróterembe, de mivel a jártányi ereje is elfogyott, kezesbárányként tűrte, hogy a nyo­mozó „elfogja”. Az egyik lap által felajánlott 20 000 forintos jutalom fele ennek a nyomozónak jutott. Azoknak pedig, akik az Üllői úton elfogták, fejenként még 1000 forint sem. Aho­gyan mondani szokás, ők csak soka­dikok voltak a sorban ... MARTINKÓ KÁROLY 41

Next