Autó-Motor, 1985. július-december (38. évfolyam 13-24. szám)

1985-09-01 / 17. szám

52 1985. augusztus 11-én, vasárnap 12 óra 15 perckor, a csehszlovákiai Pös­­tyén repülőtéri pályáján megrendezett nemzetközi versenyen, a magyar gyorsasági motorsport legendás alakja, Drapál János, bukás következté­ben életét vesztette. Szemtanúk elbeszélése alapján, a Honvéd Petőfi SE versenyzője a 250 kcm-esek versenyében, a 2. körben, egy jugoszláv, két osztrák versenyző és Harmati Árpád mögött az 5. helyen versenyzett, amikor a pálya gumiköpenyekkel határolt lassítójába érve motorjával csekélykét megcsúszott. A versenyző magát a csúszást könnyen korrigál­ta, de közben motorjával mintegy 150 km órás sebességgel a pálya szélét övező gumiknak sodródott, és elesett. Az orvosi jelentés szerint a 37 éves versenyző halálát a mellkasára mért nagyerejű ütés okozta. Nagyapja kerékpárversenyző volt, a kis Drapál viszont a lab­darúgáshoz vonzódott, de a csa­ládi hagyományt folytatva, kis­korától biciklizett. Nagyon szeret­te a kerékpárt, a motort, a közle­kedést. Édesapja a motorsportok szerelmese volt és Kurucz György, valamint Reisz János invitálásá­ra elvállalta a Budapesti Honvéd Sportegyesület motoros szakosz­tályának elnöki tisztét. Ennek ha­tására a kis Drapál János bejárt a klubba és elfelejtette a focit a motorozás kedvéért. Ugyanúgy pucolta a motort, mint a többi kö­lyök, és ugyanúgy lett belőle mo­toros, mint a többi srácból. Igazi versenyzői pályafutása 1965-re nyúlik vissza, amikor egy akkor divatos 125-ös cetkával a túrabajnokságban indult, gyakor­latilag eredménytelenül. Valójá­ban azonban Drapál Jánosnak mindig a gyorsasági volt az álma, de az akkori elvek szerint, a BHSE-ben is túrázással kellett kezdeniük a gyorsasági verseny­zőknek. Nem is csoda tehát, hogy 1966-ban már egy 125-ös Honda nyergében ült, és az úgynevezett széria bajnokságban indult, ahol ugyancsak nem volt különösebben eredményes, de mint kezdő fiatal­tól, nem is várták ezt tőle. 1967-ben a BHSE a bizományi­ba készült leadni öreg motorjait, de azt az öreg 350-es AJS-t, ami már senkinek sem kellett, Csiz­madia Imre, az egyesület főelő­adója nem engedte eladni, mond­ván, hogy ez még jó lesz a kis Drapálnak versenymotornak. Ez a stabil, megbízható, masszív jármű nagyon jó alap volt ahhoz, hogy aztán másfajta motorokat is meg­üljön. 1967-től 68-ig ezzel az AJS- szel motorozott látványosabb eredmények nélkül, illetve 1967- ben Kaposvárott a bajnoki futa­mon szerzett egy 2. helyet Kurucz György mögött. 1968-ban meg­kapta Kurucz György öreg, leve­tett 350-es Nortonját, és ez a mo­tor Drapál János saját kezű mun­kája nyomán másodvirágzását él­te. Az „új” motorral 1968-ban igen keveset versenyzett, mert egy közúti baleset során súlyos lábsérülést szenvedett. A biztató nortonos évek, a sport mérhetet­len szeretete, a versenyzés imáda­ta és az a magatartásforma, hogy képtelen volt a vereséget elvisel­ni, hogy nem tudta eltűrni, hogy a motorján ne legyen minden tö­kéletesen rendben, és az, hogy már rendkívül fiatal kora ellené­re mindent a motorozásnak ren­delt alá, a környezetét, így ter­mészetesen klubját, a BHSE-t is arra ösztökélte, hogy versenyzé­séhez minden segítséget megad­jon. Ez abban az időben első va­donatúj motorjának, a 350-es Aermacchinak a megvásárlásá­ban jutott kifejezésre. Ezt a négy­ütemű, egyhengeres, nyomórudas motort ő mindig a legjobb álla­potban tartotta, és igen eredmé­nyesen versenyzett vele. Első ko­molyabb nemzetközi győzelmét is ennek nyergében aratta 1969-ben a jugoszláviai Skofja Lokában. Az eredményeinek köszönhetően e mellé a motor mellé 1969-ben kapott egy 125-ös MZ-t is. A két különböző motoron szerzett ta­pasztalatok még tökéletesebbé csiszolták stílusát, és az 1970-es szezonra egyértelműen kitűnt, hogy a nemzetközi porondon is van keresnivalója. Hogy ezt be­bizonyíthassa, a BHSE minden­képpen az akkori nyerő márká­hoz, a Yamahához akarta juttat­ni. 1970-ben, Monzában kínálko­zott az a ritka lehetőség, hogy egy német versenyző holland spon­­zorja felajánlotta az akkor még kincset érő Yamahát megvásár­lásra. Bonyolult procedúra után végül is bekerült az országba az első Yamaha. Az itthon atomjaira szétbontott motorkerékpárból, Drapál János és szerelője, Hamar Zsi­gmond szinte vadonatúj versenygépet X a A X 'a*

Next