Autó-Motor, 1986. július-december (39. évfolyam 13-24. szám)
1986-07-01 / 13. szám
sok, de nem is kevés. Ám, ezeknek az autóknak a számottevő hányada elöregedett állapotban van. Az összképhez tartozik az is, hogy az autópark avulási ütemének a kedvező alakulása a közeli jövőben nemigen várható. Az elmúlt évben 140 ezer új vezetőjelölt lépett forgalomba, illetve kapott vezetőiengedélyt. Ma hazánkban 2,8 millió a gépjárművezetői engedéllyel rendelkezők száma. Okkal és olykor ok nélkül is sok bírálat éri a hazai utakat, útépítőket. Tény, hogy az autópályák építése nem halad olyan ütemben, ahogyan szeretnénk, s aközúthálózat fejlesztése, korszerűsítése is lassúbb a tervezettnél. Ám azért az országot járó túrázásaink során észre kell vennünk, arra is oda kell figyelnünk, hogy még az úgynevezett eldugott helyeket is szélesebb, korszerűbb utakon robogva kereshetjük fel, mint sok évvel ezelőtt. Aligha vitatható tehát, hogy minden nehézségünk ellenére útjaink állapota sokat korszerűsödött, s velük együtt az útkörnyezethez tartozó közlekedési berendezések, jelzések színvonala is javult. Ez igen sok helyen a helyi útépítőkkel kialakított kitűnő együttműködésnek is köszönhető. Ugyancsak a közlekedésbiztonságot erősítő tényező, hogy ez idő szerint mintegy negyedmillió fényvisszavető közlekedési tábla segíti útjainkon a biztonságos tájékozódást. És a sokat vitatott közúti vasút találkozási pontok kilencvenhét százaléka fél-, vagy fénysorompóval védett. Persze, csak akkor igazán jók és biztonságosak ezek a jelzések, ha az autósok-motorosok, az úton közlekedők mindenütt figyelembe veszik, tiszteletben is tartják őket. A közlekedési morálról, pontosabban közlekedési szokásainkról szólva az országos főkapitány-helyettes különösen megdöbbentő és elszomorító adatokat tárt az Országgyűlés Építési és Közlekedési Bizottsága elé. Mind gyakrabban tapasztalható közlekedésünkben az agresszivitás, a durva szabálysértések számtalan megnyilatkozása, s még mindig sokan ülnek ittasan — nem ritkán részegen — a volán mögé. Lesújtó kép, de így igaz: a fejlett motorizációval rendelkező országokhoz képest közlekedési kultúránk elmaradott. És ami külön megdöbbentő, hogy az elmúlt évben is kiszabott több mint 200 millió forint bírság ellenére a közlekedési fegyelem jottányit sem javult. Több képviselő is felszólalt a tanácskozáson és elmondta észrevételét, javaslatát a közútiközlekedésbiztonság erősítésével kapcsolatban. Dr. Kiscelly László képviselő, a Győri Közlekedési és Távközlési Főiskola rektora például a műszaki-tudományos ismeretterjesztés fontosságát is kiemelve, arról szólt, ahogy az utakon sem lehet már a régi szellemben közlekedni, a mai gépjárművekkörül is csak korszerű szakmai ismeretekkel felvértezett szakemberek végezhetik a munkájukat igazán eredményesen. Emlékeztetett arra, hogy a gépjármű-diagnosztika mind szélesebbkörű alkalmazására a hazai gépjárműpark műszaki állapotának szinten tartása, s így a közlekedésbiztonság érdekébenmilyen nagy szükség van. Náluk már jó ideje folyik gépjármű-diagnosztikai üzemmérnökképzés, demind több ilyen képzettségű szakemberre lenne szükség. A bizottság tagjainak e tanácskozás keretében lehetősége nyílt arra is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészetének sajátos munkaeszközeivel is megismerkedjenek, így a többi között minden eddiginél korszerűbb műszaki felszerelésekkel, forgalomellenőrző, gépjárműállapotvizsgáló berendezésekkel és járművekkel, amelyeket a fegyelem megszilárdításának legújabb eszközeiként mindenki — jó esetben mint néző, s aki rossz fát tett a tűzre, a szigorú, de differenciált bírságolás árán — hamarosan szélesebb körben is megismerkedhet. Úgy adódott, hogy ezen a sajátos „seregszemlén” a forgalomellenőrző járművek mellett felsorakozott járőrök között számunkra különösen kedves ismerőst, lapunkat harminc éve gyűjtő, régi olvasóját is köszönthettük. Sógor József törzszászlós, a BRFK Közlekedésrendészet motoros járőre, s egyben a motoros kísérő egység parancsnoka immár negyed századot töltött a legkülönfélébb motoros járművek volánja mögött a forgalombiztonsági osztály szolgálatában. Véleménye szerint az autósok-motorosok nagy többsége korrektül és szabálytisztelően vezet. A lármás, agresszív kisebbséggel van baj, akik minduntalan kilógnak a sorból, s mivel feltünősködő manőverezéseikkel mindenkinek szemet szúrnak, úgy tűnik, mintha többségben lennének. Provokáló vezetésmódszerük azért is nagyon veszélyes, mert a nyugodt forgalomritmust minduntalan megzavarják és a békésen vezetők körében is a megleckéztetési manőverezések láncreakcióját indíthatják el. A tükröt viszonylag ritkán tartják szemmel autósaink, és hajlamosak arra, hogy senkit nem engedve magaik elé, szinte kisajátítsanak egy-egy forgalmi sávot. Szorult helyzetben jobban kellene segítenünk egymást, hiszen az előzékenység és segítőkészség a forgalomban sem öncélú udvariaskodás. Eluralkodott egy különösen rossz szokás, hogy a parkolások-megállások körül olykor se istent, se embert nem ismernek egyesek, forgalmat felettébb akadályozó módon, ahol éppen dolguk akad, másodikként is leállnak a bekapcsolt vészvillogók védelme alatt. Jó tudni, hogy ma már az ilyen akadályoztatás is a kiemelt szabálysértések közé tartozik és nagyon sokba kerül. Lényegesen több műszakihiba rejlik egy-egy megtörtént baleset mögött, mint amennyiről a statisztikai kimutatások beszélnek. Elég csupán a túlterhelt és emiatt alig fékezhető, rossz állapotú, vagy rosszul beállított futóművel, vakító lámpákkal közlekedő járművekre utalni. És döbbenetes, hogy milyen kevés autós tudja a saját kocsiján akár a kiégett izzót kicserélni... * Véleményünk szerint a napi munkánkhoz és a holnap feladataihoz egyaránt mértékadó programot ad és a naprakész végrehajtásért felelősöket is kijelöli, megnevezi a sajátos forgatókönyv, a Minisztertanács 2013H915. számú határozata a közúti közlekedésbiztonságról. Életre hívója a megalkuvásokat eleve kizáró, s immár elodázhatatlan nagy akcióprogramnak, amely — ha minden jól megy és mindenki megteszi, amit elvárnak tőle — akár egy mindent átfogó, új közlekedésbiztonsági reform elindítója is lehet. ALMASSY TIBOR