Autó-Motor, 1987. július-december (40. évfolyam 13-24. szám)
1987-11-15 / 22. szám
kedni a pálya forgalmába, nemegyszer a sebeségmámor is elfogja a kezdő vezetőt. Egy-egy kritikus helyzetben aztán — mivel sem a gépkocsiját nem ismeri kellőképpen, sem megfelelő gyakorlattal nem rendelkezik — képtelen kivédeni a balesetet. Megjegyzem, hogy a korábban megszerzett vezetési gyakorlatot csökkenti például a gépkocsi típuscseréje is. Nem árt, ha a megszokottól eltérő típusú gépkocsival először biztonságos körülmények között ismerkedik a vezető. Más-más menettulajdonságokkal rendelkezik például egy farmotoros jármű, mint egy fronthajtásos. A gyakorlatlanságból fakad a felhajtósáv, illetve a kihajtósáv nem megfelelő használata. Gyakran tapasztaljuk, hogy a felhajtósáv végén álló helyzetből, vagy igen lassú menetben próbálnak bekapcsolódni a pálya forgalmába, kihajtáskor pedig még a pályán megkezdik az intenzív lassítást. A gyakorlatlanság egyébként az ütés időjárási viszonyok változásakor is gondot okoz. Gondoljunk csak arra, hogy az első havas, jeges napokon ugrásszerűen megnő a balesetek száma. Később a járművezetők hozzászoknak a nehezebb körülményekhez. Még mindig a gyakorlatlanságnál maradva, érdemes a veszélytényezők közé sorolni a kíváncsiságot is. Nem egy tömeges baleset kiváltó oka, hogy a megtörtént balesetet szemlélő — s közben haladó — gépkocsivezető ütközik az előtte haladóval. A figyelmetlenség — pontosabban a figyelem megosztásának elégtelensége okoz olyan baleseteket is, amelyekben például a volán mellett ülő anya hátrafordul gyermekéhez, eközben ütközik, vagy a kormány elhúzása miatt elhagyja a pályát. Az úgynevezett ráfutásos balesetek több mint 90 százaléka a figyelem elvonására, gondatlanságra vezethető vissza. Az autópályán bekövetkezett balesetek egy további csoportjának sajátos oka van: a monotónia. Az egyenes út, az ingerszegény környezet gyakran vezet nagy fokú tompultsághoz, nem ritkán elalváshoz. Az éjszaka vagy fáradtan útra kelők nem mindig számolnak ezzel a veszéllyel. Hozzá kell tennünk, hogy az M7-es autópálya Fejér megyei szakasza egyébként is „veszélyzónában van”, mivel az ország távolabbi részéről vagy külföldről érkezők erre a szakaszra érve a legfáradtabbak, s a nyugodtnak ígérkező autópályás közlekedésben „kiengednek”, csökken a figyelmük. Itt már a Balaton vagy Budapest közelsége nem inspirál megállásra, a fáradt szem, a tompuló figyelem, az elkeményedett izmok pihentetésére, fellazítására. Konkrét szabálysértések Az autópályán bekövetkezett balesetek túlyomó része a pályára jellemző szabálysértések következménye, amelyek súlyosságát, mint bármely úton, a nagy sebesség még fokozza. A szabálysértések között is elsőként az abszolút és a relatív gyorshajtás említendő. Ha a baleset bekövetkezik, súlyos vagy halálos sérülést okoz, s jelentős anyagi kárral jár. Ezt a követési távolság be nem tartása követi — valamennyi autós tapasztalhatja egy-egy hétvégén, hogy a pályán valóságos autófolyam alakul ki, ahol a követési távolság a sebességgel arányos, kb. hatvan méter helyett — legkirívóbb esetekben — egy, legfeljebb két kocsihossznyira rövidül. A június 1-jétől felemelt sebességhatárok az előzés és sávváltás manőverének veszélyeit a járművektől-Alig-alig van példa olyan autópályás balesetre, mint amilyen szeptember közepén történt az 57-es kilométernél. A forgalommal szemben haladó személygépkocsi frontálisan ütközött a szabályosan közlekedővel. Mindkét jármű vezetője a helyszínen életét vesztette. A vétlen gépkocsi utasa súlyosan megsérült tesítményének különbözősége miatt tovább fokozzák. A lassú járművek szinte valamenynyi baleseti oknál okozati tényezők, s különösen egymás előzésük, párhuzamos haladásuk, utolérésük teremt balesetveszélyes helyzeteket. Bár a teherautókat rendeletileg kitiltották hétvégeken a pályáról, a személygépkocsi-vezetők egy részénél is szükség lenne némi önkritikára: be kellene látniuk, hogy aki járművével nem képes tartósan száz-száztíz kilométeres sebességgel haladni (még az érdi emelkedőn is), annak tanácsosabb más — a 70-es — utat választani. A figyelmetlen, gondatlan vezetés nem gyakori esete a forgalomkorlátozások figyelmen kívül hagyása. A téli útkárok javítása, a pálya felújítása hosszú heteket vesz igénybe, s ez idő alatt forgalmi sávok, sőt teljes pályaszakaszok lezárására is szükség van. Az előjelző táblák, terelőkorlátok elhelyezésének ellenére előfordul, hogy a járművezetők lassítás nélkül hajtanak a zsúfolt pályaszakaszra, s a szembejövővel — elsősorban a kora esti órákban — ütköznek. A szabálysértések között, mint baleseti ok, vissza-visszatér az ittasság. Az utóbbi hat és fél év 680 sérüléses, illetve sérülés nélküli baleseteinek öt százaléka volt az alkohol számlájára írható. Időszerű az őszi „költözködések” miatt az áruszállításról is szót ejteni. Bútorok, heverők, kerékpárok — s ki tudja még, hogy milyen felszerelések — utaznak a nyár elején a Balatoni(Folytatása a 40. oldalon) Hat ember életét követelő tragédia történt július 6-án ...