Autó-Motor, 1987. július-december (40. évfolyam 13-24. szám)

1987-11-15 / 22. szám

kedni a pálya forgalmába, nemegy­szer a sebeségmámor is elfogja a kez­dő vezetőt. Egy-egy kritikus helyzet­ben aztán — mivel sem a gépkocsi­ját nem ismeri kellőképpen, sem meg­felelő gyakorlattal nem rendelkezik — képtelen kivédeni a balesetet. Meg­jegyzem, hogy a korábban megszerzett vezetési gyakorlatot csökkenti például a gépkocsi típuscseréje is. Nem árt, ha a megszokottól eltérő típusú gép­kocsival először biztonságos körülmé­nyek között ismerkedik a vezető. Más-más menettulajdonságokkal ren­delkezik például egy farmotoros jár­mű, mint egy fronthajtásos. A gyakorlatlanságból fakad a fel­hajtósáv, illetve a kihajtósáv nem megfelelő használata. Gyakran tapasz­taljuk, hogy a felhajtósáv végén álló helyzetből, vagy igen lassú menetben próbálnak bekapcsolódni a pálya for­galmába, kihajtáskor pedig még a pá­lyán megkezdik az intenzív lassítást. A gyakorlatlanság egyébként az üt­és időjárási viszonyok változásakor is gondot okoz. Gondoljunk csak arra, hogy az első havas, jeges napokon ug­rásszerűen megnő a balesetek száma. Később a járművezetők hozzászoknak a nehezebb körülményekhez. Még mindig a gyakorlatlanságnál maradva, érdemes a veszélytényezők közé sorolni a kíváncsiságot is. Nem egy tömeges baleset kiváltó oka, hogy a megtörtént balesetet szemlélő — s közben haladó — gépkocsivezető üt­közik az előtte haladóval. A figyelmetlenség — pontosabban a figyelem megosztásának elégtelen­sége­­ okoz olyan baleseteket is, amelyekben például a volán mellett ülő anya hátrafordul gyermekéhez, eközben ütközik, vagy a kormány el­húzása miatt elhagyja a pályát. Az úgynevezett ráfutásos balesetek több mint 90 százaléka a figyelem elvoná­sára, gondatlanságra vezethető vissza. Az autópályán bekövetkezett bal­esetek egy további csoportjának sajá­tos oka van: a monotónia. Az egye­nes út, az ingerszegény környezet gyakran vezet nagy fokú tompultság­hoz, nem ritkán elalváshoz. Az éjsza­ka vagy fáradtan útra kelők nem mindig számolnak ezzel a veszéllyel. Hozzá kell tennünk, hogy az M7-es autópálya Fejér megyei szakasza egyébként is „veszélyzónában van”, mivel az ország távolabbi részéről vagy külföldről érkezők erre a sza­kaszra érve a legfáradtabbak, s a nyugodtnak ígérkező autópályás köz­lekedésben „kiengednek”, csökken a figyelmük. Itt már a Balaton vagy Budapest közelsége nem inspirál meg­állásra, a fáradt szem, a tompuló fi­gyelem, az elkeményedett izmok pi­hentetésére, fellazítására. Konkrét szabálysértések Az autópályán bekövetkezett balese­tek túl­yomó része a pályára jellemző szabálysértések következménye, ame­lyek súlyosságát, mint bármely úton, a nagy sebesség még fokozza. A szabálysértések között is elsőként az abszolút és a relatív gyorshajtás említendő. Ha a baleset bekövetkezik, súlyos vagy halálos sérülést okoz, s jelentős anyagi kárral jár. Ezt a kö­vetési távolság be nem tartása követi — valamennyi autós tapasztalhatja egy-egy hétvégén, hogy a pályán va­lóságos autófolyam alakul ki, ahol a követési távolság a sebességgel ará­nyos, kb. hatvan méter helyett — leg­kirívóbb esetekben — egy, legfeljebb két kocsihossznyira rövidül. A június 1-jétől felemelt sebesség­határok az előzés és sávváltás ma­nőverének veszélyeit a járművek­től-Alig-alig van példa olyan autópályás balesetre, mint amilyen szeptember közepén történt az 57-es kilométernél. A forgalommal szemben haladó sze­mélygépkocsi frontálisan ütközött a szabályosan közlekedővel. Mindkét jármű vezetője a helyszínen életét vesztette. A vétlen gépkocsi utasa sú­lyosan megsérült tesítményének különbözősége miatt tovább fokozzák. A lassú járművek szinte valameny­­nyi baleseti oknál okozati tényezők, s különösen egymás előzésük, párhu­zamos haladásuk, utolérésük teremt balesetveszél­yes helyzeteket. Bár a teherautókat rendeletileg kitiltották hétvégeken a pályáról, a személygép­kocsi-vezetők egy részénél is szükség lenne némi önkritikára: be kellene látniuk, hogy aki járművével nem képes tartósan száz-száztíz kilomé­teres sebességgel haladni (még az ér­di emelkedőn is), annak tanácsosabb más — a 70-es — utat választani. A figyelmetlen, gondatlan vezetés nem gyakori esete a forgalomkorlá­tozások figyelmen kívül hagyása. A téli útkárok javítása, a pálya felújí­tása hosszú heteket vesz igénybe, s ez idő alatt forgalmi sávok, sőt tel­jes pályaszakaszok lezárására is szük­ség van. Az előjelző táblák, terelő­korlátok elhelyezésének ellenére elő­fordul, hogy a járművezetők lassí­tás nélkül hajtanak a zsúfolt pálya­­szakaszra, s a szembejövővel — első­sorban a kora esti órákban — ütköz­nek. A szabálysértések között, mint bal­eseti ok, vissza-visszatér az ittasság. Az utóbbi hat és fél év 680 sérüléses, illetve sérülés nélküli baleseteinek öt százaléka volt az alkohol számlájára írható. Időszerű az őszi „költözködések” miatt az áruszállításról is szót ejteni. Bútorok, heverők, kerékpárok — s ki tudja még, hogy milyen felszerelések — utaznak a nyár elején a Balatoni­(Folytatása a 40. oldalon) Hat ember életét követelő tragédia történt július 6-án ...

Next