Autó-Motor, 1990. július-december (43. évfolyam,13-24. szám)
1990-09-03 / 17. szám
■ POLSKI-TALÁJKOZÓ A lengyel autók magyar barátai június utolsó vasárnapján immár tizennyolcadik alkalommal gyűltek össze ezúttal is Tihany- Balatonudvariban a hagyományos Polski Fiat-találkozó kellemes, családias légkörű megünneplésére. A régi jó szokáshoz híven a Pol- Mot Kft., a varsói FSO, a Bielsko Biala-i FSM lengyelországi autógyárak, a Magyar Autóklub, a Fővárosi Közlekedésbiztonsági Tanács, valamint a Boldizsár utcai Fiat-szerviz szerelőinek, vezető munkatársainak segítő közreműködésével szakmai tapasztalatcserékre, ügyességi versenyekre, játékos fejtörőkre most is sor kerülhetett. Külön említést érdemel, hogy a baráti kapcsolatokat erősítő szakmai rendezvényt a budapesti Polski Fiat Kör - számos lelkes tagja közreműködésével - ezúttal is közmegelégedésre szervezte és vezette. Szöveg és kép: Almássy Tibor Tihany-Balatonudvariban, a XVIII. Polski Fiat találkozó helyszínén Hunyadi Lászlót a remekül karbantartott és a ma is tökéletesen üzemképes Warszawa kocsijáért a varsói FSO-gyár vezetői különdíjjal is kitüntették . AHTON MOTORON ÍGY ELITEN A KÖNYVESPOLC Úgy tűnik, Surányi Endre kifogyhatatlan a történetekből. Hosszú, eseményekben gazdag életútjára már visszatekintett Az autó és én, az Alfa Rómeók - csalfa Júliák és a Rákosi garázsmestere voltam című köteteiben is, de mint legújabb könyve, az Autón, motoron egy életen át bizonyítja, bőven van még mondandója. Az utóbbi hetekben a könyvpiacra került újdonság A diósjenői referáttól a doni kanyarig alcímet viseli, s ez a kiegészítés is utal arra, hogy a szerző ezúttal főleg ifjúsága eseményeit idézi fel, természetesen a tőle megszokott humorral. S hogy a lényeget ki ne felejtsük, a múltidézés jobbára autós-motoros nézőpontból történik, az anekdoták mindegyikében a robbanómotoros járműveké a főszerep. Ily módon bátran állítható, amit Surányi Endre leír, akár technikatörténetnek is tekinthető, és ha valamiért kitaszíttatik e kategóriából, az éppen az olvasmányosság bűne, hisz a kedélyes csevely nem illik a tudományos gondolkodásba. Mellesleg társadalom- és korrajzot is ad könyveiben, amiért külön köszönetet érdemel remélhetően az utókortól. Jó, hogy van Surányi Endrénk, mert oly kevesen maradtak már az ő generációjából, az úttörő autósok, motorosok közül, akik még emlékeznek a hörgőszelepes Puchra és a T-Ford különös sebességváltójára, így írásai nélkül bizonyosan szegényebbek lennénk. Éppen emiatt sajnálatos, hogy műve csak nehezen fér be a pénz uralta, kommersz könyvpiacra, így aki nem tud hozzájutni az új Surányi kötethez, ajánljuk, forduljon egyenesen a szerzőhöz (1016 Budapest, Berényi u. 6/B). O. Z. SURÁNYI ENDRE 4 1996. 17. SZÁM AUTÓ-MOTOR 5