Autó-Motor, 2000. július-december (52. évfolyam 14-26. szám)

2000-07-04 / 14. szám

Dr. Áchim András társ producer, Subaru XT Turbo (1987): - Világéletemben bolondultam az autó­kért. Igyekeztem minél több típust kipró­bálni, a sok évtizednyi válogatás után vé­gül a japán gyártmányoknál állapodtam meg, a két Nissan mellett tartott XT régi álmom volt, végül három évvel ezelőtt si­került megvásárolnom ezt a megkímélt­­nek tűnő példányt, mellyel évente átlago­san 15 000 kilométert autózom. A Suba­­ruval közösen eltöltött időszakban sem­miféle meghibásodást nem tapasztal­tam, a szervizelések során is csak a ru­tinmunkákat kellett elvégeztetni. Az au­tomata sebességváltós sportkocsi fo­gyasztásával is elégedett vagyok, hiszen országúton 9-9,5 l, városban pedig 11 li­ter körüli átlagot produkál. Előnyök: - egyedi karosszériaforma, - nem túl kemény rugózással párosuló jó úttartás, - csúszós úton is magabiztos viselkedés, - megbízható szerkezet, - finoman működő kezelőszervek, - gyönyörű boxerhang, - alacsony vételár. Hátrányok: - drága alkatrészek, - nem bővíthető a csomagtartó, - kényelmetlen hátsó ülés. A fényképezett kocsi forrásnyomoktól, olajfolyások­­tól mentes motortere igazi ritkaság a tinédzserkor­ban járó turbótöltős XT sportkocsik közt Az állítható magasságú kormányoszloppal együtt mozdulnak a műszerek és az összes fontos kapcsoló A hátsó lámpasor felett húzódó peremen kell átemelni a 315 literes csomagtartóba szánt pakkokat A négykerékhajtás a váltókar tetején elhelyezett piros gombbal vagy a kardánboxon elhelyezett hőfokszabály­zó és ventilátorkapcsoló mögötti gombbal aktiválható Az elegendő oldaltartást adó ülések szakadás nélkül elviselnek pár százezer kilométernyi használatot A karosszéria belső zugainak külső oldalán, rosszabb esetben a lemezéleknél is találkozhatunk rozsdafoltokkal Autó-Motor 2000/14 • www.automotor.hu 25 Szerviztapasztalatok Az összes négykerékhajtású autó, így egy XT vásárlása előtt is tanácsos tüzetesen átnézni a jármű alját és hajtásláncát az esetleges terepezés közben bekövetkezett mechanikai sérülések (e pontokra évek múltán rozsdásodás figyelmeztethet) és a helytelen használat következtében előforduló megerőltetések nyomai után kutatva, mindehhez érdemes a márkához értő szakem­ber segítségét kérni, hiszen a túlterhelés kívülről nem látható károkat okozhat a kuplungtárcsán, a váltóműben és a motorban is. A sportkocsikra általában jellemző kegyetlen hajtás ellenére az XT erőforrások az első 100 000 kilométert hibátlanul teljesítették, igaz, a hazánkban fel-felbuk­­kanó példányok többségének futásteljesítménye eléri már ennek a két-háromszorosát is. A hosszú életük alatt kemény kiképzésnek kitett kocsikon (mint más típusokon is) ellenőri­­zendők a négy tárcsafékes rendszer betétei, a nyergek és a tárcsák. Bőven 100 000 kilométer feletti futásról árulkodik a csereérett vagy már felváltott vízpumpa és a hő-vákuumszelep, a hibás tartozék(ok) rövidesen az aggregát túlmelegedéséhez vezethetnek, melynek nyomán jó esetben is esedékessé válhat a hengerfej-, dugattyúgyűrű- és szelepszártömítések, valamint a du­gattyúgyűrűk cseréje. Szintén a sokat futott daraboknál jelenthet problémát az olajpumpa hibá­ja, s ezeken fordulhat elő a kormányszervo munkaközegének szivárgása. A bőven 200 000 km felett járó egyedeknél már cserélendő a bartergáz-elvezető szelep, s javítást igényelhet a gyújtá­si rendszer is. A turbótöltő élettartama nagyban függ a használattól és a 10 000 kilométerenként cserélendő motorolaj minőségétől, jó esetben 150 000 fölött kellene először foglalkozni vele, de az itthon jellemző „pörgős” használat mellett ennél már jóval korábban tönkremegy. Az itthoni útviszonyok közt is tartósnak bizonyuló lengéscsillapítók elfáradása utáni használat a spirálrugók töréséhez vezet, ezeken kívül még a gömbcsuklókat szokták cserélni időnként. A gyors és sportos kocsik hosszú pályafutásuk során már szinte biztosan összeütközésbe ke­rültek valamilyen járművel vagy tereptárggyal, ezért ajánlatos odafigyelni a törésnyomokra. Egyértelműen az orrot ért karambolos sérülésre utal a bukólámpa akadozó mozgása, a pontat­lan illesztés és a hűtőventilátor lapátjainak repedése, törése. Az egyéb javítások felderítésében jó társ lehet egy festékvastagság-mérő, de sok esetben a vastagon alkalmazott simítóanyag fel­fedezhető egy közönséges mágnessel is. Az amerikai modellek itthoni fenntartása jelentős több­letköltséget igényel, mivel ezekhez a gyár nem ad modellkatalógust, ennek következtében egy­­egy szükséges alkatrész beszerzése akár több hónapos procedúrát is jelenthet.

Next