Autó-Motor, 2002. január-június (54. évfolyam 1-13. szám)
2002-02-06 / 3. szám
A Sport Rali-vb: Monte-Carlo kocsiba a Hyundaihoz képest egy komolyabb lehetőség után vágyakozó Alister McRae került, aki remélhetőleg cseppet sem tehetségtelenebb nagyhírű bátyjánál. Egy harmadik autóban - alkalmanként - a nemzetközileg még alig ismert finn Jani Paasonen csillanthat meg valamit tudásából. Ha már a dél-koreai márkát említettük, nos, ott is teljesen átrendezték a sorokat. A szép lassan kiöregedő svéd Kenneth Eriksson helyére átvették a Skodától a remek tesztpilóta hírében álló német Armin Schwarzot, aki a cseheknél már kezdte elveszíteni türelmét a sok bosszantó műszaki hiba miatt. Társául a Mitsubishinél jó ideje kegyvesztett belga Loix-t választották, akit temérdek Marlboropénz támogat a háttérből. Az átigazolási időszak utolsó perceiben a Hyundai dobta be a legnagyobb szenzációt a 25 esztendős lengyel Tomász Kuchar szerződtetésével, így az észt Martin mellett a második kelet-európai versenyző is megjelent a vbmezőnyben. Méghozzá Lengyelországból, a legnagyobb és legjelentősebb kelet-európai piacról. Kiválasztása mégis meglepetést okozott, mert hazájából esetleg találhattak volna eredményesebb jelöltet is. A maga 25 esztendejével már nem a legizgatóbb reménység, ráadásul helybéli tapasztalata sem sok van, nemhogy vb-szintű emlékei. No de biztosan rejlik benne valami, amiért éppen rá és nem valamelyik másik honfitársára szavaztak. Amúgy a dél-koreaiaknál továbbra is érvényes szerződése van a négyszeres világbajnok finn Juha Kankkunennek, aki kilenc futamon, elsősorban a murvás és havas pályákon segít a csapatnak a pontszerzésben. A Skoda egy kicsit másképpen interpretálta Schwarz távozását. Azt sejtették, hogy inkább ők naszogatták a válást. Mindenesetre a csehek is jócskán átírták a csapat összeállítását, szinte kizárólag a megbecsült és hőn áhított skandinávokra koncentrálva. Kell is az erősítés, mert mint a Hyundainál, náluk is lejárt a FIA türelmi „pardonja", és immár valamennyi vb-futamon rajthoz kell állniuk. Az még érthető, hogy Toni Gardemeister személyében egy ízig-vérig klasszis északi versenyzőt választottak, de az már kevésbé, hogy társa az 1956-os születésű, tehát rangidős és egyre halványabb formát mutató svéd Eriksson lett. A harmadik autóba viszont fixen ülhet immár a fiatal cseh bajnok Roman Kresta. Olykor még a csehekkel régóta baráti kapcsolatokat ápoló veterán svéd Stig Blomquist és az N csoportos világbajnok, az ifjú argentin Gabriele Pozzo is az Octavia kormánykerekébe kapaszkodhat. A Subaru csak kicsit esett kétségbe Bumns távozásától, ám Makinen személyében a létező legnagyobb világsztárt ültette a helyébe. Állandó társa az egyebek között tánctanári képesítéssel is rendelkező norvég Petter Solberg maradt, s még kérdéses, hogy a harmadik autóban ki fog ülni, mert az előzetes tervek szerint az eddig viszonylag gyakran foglalkoztatott japán Toshihiro Arait inkább az N csoportba fokozzák le. Arról is hallani, hogy a Citroennél kegyvesztett spanyol Jesus Puras tűnik fel majd olykor a kékek táborában. A Ford az aktuális irányzattal ellentétben nem változtatott, csak bővített. Colin McRae és Carlos Sainz szerződése bombabiztos. Stabil harmadikként a Subamnál kevés feladatot kapott és ezért kicsit csalódott észt Markko Martin jött az angolokhoz, valamint úgyszintén az utolsó pillanatokban fixálták a többszörös német bajnok, Armin Kremer szerződését jó néhány vb-futamra. A jövő reménységei közül a Super 1600-as kategóriában egy Ford Pumával már tavaly is sziporkázó belga Francois Duval segíthet be még időnként a pontszerzésbe. A Pegueot sem alakított sokat az összeállításon, mert Marcus Grönholm és Harri Rovanpeera szereződését senki sem vonta kétségbe. Nagy kérdés, hogy egyáltalán szükségük volt-e Richard Burns szolgálataira, mert ez már eddig is túlságosan sokba került a franciáknak. Még nem látni a horribilis számla végét, az egyenlegéről már nem is beszélve. A csapaton belüli programozott feszültségekről pedig ne is beszéljünk, mivel a brit fiú gázsija a többszöröse a két skandináv pilótáénak. Méregdrága és nem várt balhékkal dúsított szerződtetésére az lehet a magyarázat, hogy a Peugeot még mindig nem tartja igazán univerzális képességű versenyzőnek finn és francia pilótáját, és a murvás és aszfaltos specialista mellé óvatosságból szerettek volna egy mindenhol egyformán eredményesen bevethető csodacsatárt. A sor végére maradt a Citroen, akikkel idén már úgyszintén komolyan számolni kell - noha újoncként a FIA kedvezménye alapján „csak” hét futamon kell egyelőre rajthoz állniuk, s továbbra sem kapnak márkapontokat. A rengeteg felkínálkozó lehetőség közül hosszas tépelődés után a gyárnak már ed Tommi Makinen szenzációsan debütált a Subaru színeiben. A futamgyőzelmek tekintetében a finn pilóta minden idők lesikeresebb raliversenyzője, ráadásul eddig csak neki sikerült zsinórban négyszer nyernie Monte- Carlóban. Makinen mégsem ünnepelhette sikerét méltó módon 74 Autó-Hoter 2002/3 • www.automotor.hu