Autó-Motor, 2004. július-december (56. évfolyam 14-26. szám)

2004-10-20 / 21. szám

ELKÉSETT HAJRÁ? A kitűnő formában autózó Petter Solberg sorozatban harmadik futamgyőzelmét aratta, ám a taktikusan autózó Sebastien Loeb ellenében ez aligha lesz elég a világbajnoki cím megvédéséhez. A francia akár már a következő, korzikai derbin elhódíthatja a koronát. A San Remo Rali három évtizedig, kiha­gyás nélkül a vb egyik legkellemesebb fordulójának számított a mesésen fi­nom toszkániai murvákon. A kor szellemébe még az is belefért, hogy a San Remó-i rajttól több száz kilométert kellett oda­, majd vissza­­kocsikázni a mezőnynek és szép számú kísé­retének, hogy a rendes verseny elkezdődhes­sen. A hanyatlás akkor kezdődöttt, amikor a versenyt bekényszerítették a San Remo feletti hegyek szűk, kanyargós, aszfaltos hegyi útjai­ra. Nem is kellett sokáig várni a kegyelemdö­fésre: az olasz vb-futamot egész egyszerűen át­költöztették Szardínia szigetére. A verseny­zők ugyan visszakapták a murvát, de arra sen­ki nem számított, hogy ez bizony nem a sze­líd Toszkána lesz, holott a szigeten évek óta nagy népszerűségnek örvendett a Costa Sme­­ralda Rali, az Európa-bajnokság sokáig legma­gasabb szorzójú eseménye. A mostani vb-futam útvonala azonban alig néhány kilométert tartalmazott a korábbi rali terepéből és ez sokakat meglepett. A gyári csa­patok közül talán leginkább a skodások lepőd­tek meg, akik Görögország után idén immár másodszor voltak kénytelenek bevallani, hogy „nem erre számítottunk...” Pedig nagyon ké­szültek, a FIA külön engedélyével több olyan fejlesztést homologizáltattak, amelyeket csak jövőre akartak bevetni, de a sportvezetők jobb­nak látták nagy kegyesen engedményt tenni, csak hogy megőrizzék a VW-konszern harci kedvét és kicsi önbizalmat meríthessenek. A többi csapat azért sejthetett valamit, mert kivé­tel nélkül mindenki már korábban használt, „leharcolt’’ vasakat hajózott a szigetre, különö­sebb újdonságokat nem láthattunk, leginkább a túlélésre koncentráltak. Nem egyszerűsítette a mezőny helyzetét az igencsak szűkös szervi­zelési lehetőség sem: az első napon 80 km-eket kellett szerviz nélkül döngetni, a második na­pon már „csak” 70-70-et, míg a finálén a hat gyorsra egyetlen szervizt sem adtak, noha azok 78 km-t tettek ki. Mézesmadzag Rajt előtti fontos eseményként vártuk a Skoda és a Mitsubishi sajtótájékoztatóját jövő évi ter­veikkel kapcsolatban, különös tekintettel a ja­pánokra, ahol a napokban új sportdirektort ne­veztek ki Isao Tor­i személyében. Korábban nagy reményeket fűzött a szakma a német mil­liárdos család tehetséges sarjaként ismert Sven Quandt személyéhez, de ő rövid regnálás után, pár napja bedobta törülközőt... Sok szép és bi­zalomgerjesztő mondatot hallottunk, de konk­rét tények bizony továbbra sem hangzottak el. Skodáék viszont legalább megígérték, hogy fel­iratkoznak a 2005-ös listára, ami máris több, mint a japánok udvarias ködösítése. A verseny hatalmas taktikai harcot ígért. Loeb ugyebár eléggé nagy előnnyel vezeti az egyéni listát, és a médiák már előre felheccelték a népet, hogy akár itt, Szardínián is bebiztosíthatja világbaj­noki címét, ha... Ha mondjuk a legveszélyesebb ellenfeleként jegyzett Solberg nagy igyekezeté­ben eldobja vagy tönkreteszi a gépét. Erre meg is volt minden esély, mert Mr. Hollywood olyan őrült tempóban kezdett, hogy a Citroennél szinte megkönnyebbülten sóhajtottak fel: eb­ből előbb vagy utóbb csak bukfenc lehet. Loeb számára amúgy is csak a türelmes kivárás lát­szott az egyetlen értelmes taktikának. Neki már az is bőven jó lett volna, ha további ponto­kat szerezve ér célba, hiszen a következő két aszfaltos versenyen bizonyára ő lesz nyereg­ben. De hogy nyomban az első gyorson fél per­cet kapjon Solbergtől, az már többeket megle­pett! Loeb nem kommentált semmit, a csapat sem, egyedül Daniel Elena, a navigátora húzo­gatta a vállát: „Seb bizonyára még egy kicsit szuszókált.” A Pirelli és Solberg pedig csak a célban árulta el, hogy a sikerben jókora szerep jutott a remekül megkomponált gumiknak. Tizedelés Feltehetően nem volt szó szundiról, csupán el­sőként indult, s inkább felmérhette a valós erő­viszonyokat. Amitől azért még Markko Martin is egy kisebbféle sokkot kaphatott, hiszen má­sodikként ő is jó 16 másodperces „zakót” ka- 72 Auto-Motor 2004/21 • www.automotor.hu

Next