Autó-Motor, 2005. január-június (57. évfolyam 1-13. szám)

2005-01-12 / 1. szám

T­avaly nemcsak a versenyek lebonyolítá­sát zavaró „forradalmi” újítások borzol­ták a kedélyeket, hanem a drasztikus költségcsökkentést elősegítő új műszaki szabá­lyok puszta felvetése is. Az alaposan elbizony­talanodott légkört tovább mérgezte a két fran­cia gyár „derült égből villámcsapásként” beje­lentett visszavonulása 2006-tól, s csak részben nyugtatta meg a kedélyeket a Ford hosszas ví­vódás után kimondott maradása.­ ­ Kettős elhatározás Itt van elsőként a Peugeot és a Citroen „hátra ar­ca”. Abban mindenki egyet ért, hogy nagyon fog­nak hiányozni, bár alapjában soha nem értettük, hogy mi a jó abban, ha egy családon belül mér­kőzik sok millió dolláros erőfeszítéssel két ro­konmárka, de jó volt őket nézni, szurkolni nekik. Ez a szisztéma már a Fiatnál sem működött a Lancia-Fiat szembenállás idején, s a VW- csoport háza táján is bukásra ítéltetett a Seat- Skoda párviadal kapcsán. A franciák azonban fittyet hánytak a figyelmezető példákra, s számo­­latlanul dobálták a pénzkötegeket a feneketlen kútba, aminek jó ideig eredménye is volt. Előbb a Peugeot, majd a Citroen és pilótái zsebelték be a világbajnoki aranyakat, úgyszintén számolatla­­nul. Az ellenfeleknek azonban csak az egyik sze­me könnyezett egy picit a meglepő hír hallatán, mert noha ők sem örültek nagyon, hogy egy csa­pásra két csapattal csökken az amúgy sem túl né­pes mezőny, viszont szinte fellélegeztek, hogy a legveszélyesebb mumusok végre elhúzzák a csí­kot. Merthogy sokan haragudtak ám a franciák­ra, akik a józan megengedhetőnél lényegesen többet költöttek fejlesztésre, s ami még bosszan­tóbb volt: a pilótáikra. Szinte F-1-es színvonalú gázsikat fizettek például Marcus Grönholmnak vagy Colin McRae-nek, ami alig titkolt ellenér­zést váltott ki a „táborban”. De bármiképpen is vélekednek a szurkolók, bennfentesek és érintettek a két francia márka távozásáról, egy biztos: óriási kavarodást okoz­tak a pilótapiacon. Pillanatnyilag úgy tűnik, az észt Markko Martin járt a legrosszabbul, bár ezt még túl korai lenne kijelenteni. Ő ugye hónapo­kig várt a Ford döntésére, hogy mi lesz 2005- ben. Aztán amikor az angoloknál a visszavonu­lás jelei erősödtek, csak beadta a derekát és át­igazolt a Peugeot-hoz. Ez a lépése is tökéletesen érthető volt: elérkezettnek látta az időt, hogy most már tényleg harcba induljon a világbajno­ki koronáért. Elege lett a csendesen és szeré­nyen tanulgató, figyelgető pozícióból, vagy a még nem teljesen komolyan vett trónkövetelő fi­gurájából. S hát a fokozott hatékonyságú pénz­szerzés sem lehetett egy utolsó szempont a so­káig halogatott átigazolásánál... De nem volt va­lami szép dolog a Peugeot-tól belemenni az el­csábításába, majd pár napra rá közölni, hogy pardon, de ez lesz az utolsó évad, mert utána nincs tovább. Már az a tény is elgondolkodtató, hogy vajh’ milyen hirtelen és milyen szinten döntöttek a PSA-nál Párizsban a visszakozás­ról, ha közben lázasan bolondították a Ford két sztárpilótáját. A Citroennél már bőszen csiszol­­gatták a C4-es WRC-változatát, amit ráadásul büszkén meg is szellőztettek. A Fordtól már korábban útjára bocsátott belga Francois Duval több kérő közül végül a Citroent választotta. Majdnem hasonló eset talán egyszer fordult elő korábban, amikor Walter Röhrl engedett a Mercedes-Benz csábí­tásának, s egy hosszú távú, stabil jövő érdeké­ben aláírt a stuttgartiakhoz, akik pár héttel ké­sőbb törölték a raliprogramjukat. Martin és Duval szerencsére azért nem került annyira pőrén az utcára, mint annak idején Röhrl, de biztos, hogy egyikőjük sem úgy képzelte el a folytatást, hogy az csupán egyetlen kurta sze­zonra zsugorodik az új gazdáknál. Ugródeszka A pilótapiac azért bomlt fel hangos csörömpö­léssel, mert például a Ford minden várakozás da­cára mégis maradt, tehát nekik kellett azonnal két versenyző. Carlos Sainz visszavonulása mi­att a Citroennél is megüresedett egy hely, s a Subaminál is elégedetlenek voltak Mikko Hirvo­­nen teljesítményével, tehát váratlanul a kékeknél is szabadnak bizonyult a pálya. Nem beszélve a Skoda és a remélhetőleg ismét erőre kapó Mitsu­bishi volánjairól. De nem is igazán ezek voltak a ritka nagy felfordulás valós okai, hanem inkább az a bizonyos 2006-os esztendő! Mert a két fran­cia csapat kapuzárása után legalább három csúcspilóta kerül a piacra, és a csapatvezetők ké­­nyükre-kedvükre csipegethetnek majd közülük! Méghozzá relatíve olcsón, mert a sztároknak majd el kell helyezkedniük, nem lesz mozgáste­rük bármiféle taktikázásra, zsarolgatásra. Ez a magyarázata annak, hogy 2005-re annyi megle­pő és első pillantásra nem túl sok jóval kecsegte­tő szerződést kötöttek a gyári csapatok. Részben a Loeb Grönholm-Martin-Duval kvartett 2006-os rászabadulása a piacra, részben pedig az eléggé bizonytalan műszaki háttér miatt egy totálisan átmeneti évnek tekintik a csapatok az ideit, s ezt mindenki igyekszik a legkisebb koc­kázattal, a legalacsonyabb költséggel és a legszű­kebb elkötelezettségekkel megúszni. A látszat persze nem egészen ezt mutatja. A két búcsúzó francia istálló apait-anyait bedobva, „kerül, ami­be kerül” alapon dobálódzik a sztárokkal. A Peu­geot Grönholm/Martin, a Citroen Loeb/Duval felállásban. Márpedig ez egy olyan sűrű szerep­­osztás, hogy bármelyikőjük megérdemelten és esélyesen kaparinthatja meg a szezon végén a vi­lágbajnoki címet. Akinek ebbe „csekélyke” bele­szólása lehet, az egyedül a norvég Petter Solberg a Subaruval. A többiek inkább az improvizáció és az átmenet, a szükségállapot szülöttei, sem­mint tervszerű, hosszú távú stratégia szereplői. Persze, láttunk már csodát! Átjáróház A legfurcsább döntést talán a Fordnál hozták. Egyes számú versenyzőnek leigazolták Toni Gardemeistert, aki évekig nem tudott említés­ Az ausztrál Atkinson csak a szezonnyitó Monte-Carlo Ralin (ja­nuár 21-22-23.) nem indul, utána azonban mindenhol prezen­tálhatja tehetségét. A 25 esztendős fiú óriási meglepetésre ötödik helyen végzett a tavalyi finálén Sarrazin szerződtetése valójában nem bombahír, a korábban a For­­mula-1-ben is megfordult francia már bizonyított, így Lapworth csa­patfőnök döntése megalapozottnak tűnik. A pletykák szerint 2006- tól a Citroennél „felszabaduló’ Loeb is csatlakozik a Subaruhoz... Autó-Motor 2005/1 • www.automotor.hu 77

Next