Az Ellenzék, 1924 (12. évfolyam, 2-198. szám)

1924-01-10 / 3. szám

Tarjju-Mures {M,­Va.whe'y» január IO. ■cxftL.tLc ec kí itt «t.*c«aaOB.i..Kf fccifer.;«c ar.»c v cnciDenicicno m w'm » Pia *5 Kaivir. (Kálvm-rér 3 *x.; M» í? ? MFfiIFI FHIH • hédőn: szerdá:i’ CS!» mCUJLILllin .­törtökön és szombaton XII. *VfOi»*s». 5. sx*i pezaaB«*c«K*3E*Mn* m ienf wwww­» f\mm in Egész évre 160 i. Fél évre 85 „ Egyes szám imn 1 Ley. FÜGGETLEN POLITIKAI HÍRLAP Felelős szerkesztő: KOHÁCS ELEK ) Kl&dó és IspiuiajdoQotí i H«€*r sswa Anyanyelvűnk védelme. (B.) Azt mondják, hogy az em­ber a hány nyelvet beszél, annyi ember. Am­it minden szólás-mon­dásban sok igazság van, úgy ebben is. Én azonban még hozzáteszem, hogy ez az igazság különösen igazság Európa keletétől az Ázsián és hogy itt az, aki csak egy nyel­vet tud, az 1.Tember. Mit mond­jak arról, aki még egyet, az anya­­nyelvét sem tudja tökéletesen. Kissé erős, de mégis ki kell mon­danom . Az az ember kevéssel különbözik az állattól. Azt mondják és igen sokan, a közoktatásügyi korm­áy iskolaren­­deletei oda értelmezik, hogy a szán­dék nyelvünknek megsemmisítése. Én — mondjuk — jóhiszeműbb va­gyok, ily­e feltételezni nem tudok, de ha nem nekem van igazam, annál inkább meg kell tenni azt, amit javasolni akarok: minden módot és eszközt felhasználni, hogy népünk az anyanyelvét töké­letesen megtanulja A román nyelv megtanulására a gyermekeknek módjuk lesz az iskolában. A falusi és magasabb képesítést nem igénylő gyerme­keknek a harmadik elemi osztály­tól kezdve és majd a ka­onaság­­nál. A­ki magasabb képesítésre vágyik a közép és főiskolákban, ahol a románon kívül a francia, német, angol stb. nyelvet is meg­tanulhatja. Bulgáriában már úgy gondolkoznak, hogy a Balkán né­peinek 4—6 idegen nyelv megta­­nuása helyett bő égésén elég a rendkívül könnyen elsajátítható esperantó nyelv megtanulása, a­mellyel ma már a föld bármely lakott részén, a legkönnyebben lehet boldogulni, mert mindenütt vannak esperantisták, akik egy­mást csod­álatos készséggel támo­gatják. Tehát az anyanyelv Városon nincs semmi nehézség Ott a szülők, a tanítóság, az új­ságok, könyvtárak, kész eszközök és módok. Nehezebb a helyzet falun Ott kiesnek e munka és a szülők, a­ztán az újságok és könyvtárak. A feladat teljes egé­szében a tanítóság és papságra hárul És itt mutatkozik a legfájdalma­­­­sabban ama gyilkos munkának­­ az eredménye, amely e két szellemi , foglalkozást űző testületet egymás­tól el­árasztot­t. Hogy emez öl-­­ döglésében melyik volt hibásabb , ma már kár, újabb veszedelem­­ lenne bolygatnunk. Talá­n egyik­­ sem hanem azok, akik nem tudtak idejében helyes iskola­­politikát kialakítani, amely mellé az egész magyarság közte a pap­ság és tanítóság is egységes fa­­lankszban állhatott volna Ma arra van szükségünk, hogy egy sült erővel kezdhessük fajunk fennmaradását alácölöpöző mun­kán hoz, amelynek elseje anya­nyelvünk megtanítása és kulttu­­rálása. A tanítók ne e­ngedjenek meg azzal a munkával, amit az is­kolában végez, hanem a pappal karöltve a kisebb gyermekekkel rendezzen mesedélutánokat, esté­ket. A nagyobbaknak felolvadó délu­ánokat estéket, a­hol a ma­gyar klassikusokat olvastatják fel a felnőttekkel és stílusgyakorlat­képpen velük az otthonukban le­íratják a felolvasott rész tartal­mát. A vegyeskarú dalárdák, színi előadások szervezése ugyancsak programban kell, h­gy legyen. Mindennél előbbre való, fon­tosabb feladat anyanyelvünk meg­tanítása és védelme. Sz­erány viszonyok között kerül ide, egy pár hónap elteltével meg­­tollasodva megy el Valakinek csak kell gyarapodni és boldo­gulni, ebben a vi­ágban is. SZEMLE. Hol a pénz ? A parasztot veti fel a pénz, szokták mondani az elfogult em­­b­rek, a­kik azt hiszik­, hogy a paraszt a levegőből él, annak min­den ingyen terem a fákon s há­romszor van egy évben aratás és szüret. Megnyugtathatjuk a városi nap­­ról-nap a alig tengődő, nyomo­zó kis iparost, kereskedőt és min­denkit hogy bátran kezet fog­hatnak a paraszttal, annak ép úgy kifogyott a pénze, mint neki. Nincs ebben az országban pén­ze ma senkinek, még a bankok­nak se. Itt a pénz elillan, kántor­á válik, el­ünik Legföljebb annyi gyarapodást észlelhe­ünk hogy egy egy kivételes úr egyszerűen. Karácsonyi ajándék. A karácsonyi ünnepek alkalmá­ból úgy a magyarok, mint a ro­mánok egyforma karácsonyi aján­dékot kaptak. Értesítést a rendőr­ségtől arról, hogy a kávéházak és első osztályú vendéglők éjjeli 3 óráig nyitva tarthatnak. De ... a 303 lei záróra megváltási díjat be kell fizetni Milyen megható! Mintha 300 lei befizetése ellenében ezt a kará­csonyi ajándékot nem lehetne meg­szerezni akár mindennapra. A villanyárak. Csöndes moraj hallatszik a pol­gárság körében, hogy máról-hol­napra, minden előzetes bejelentés nélkül megint felemelték a villany­árak­­at. Hát ez ma így járja. Azt várja talán ez a polgárság, hogy megint megkérdezzék és számba vegyék, hogy mit akar ? Az az idő le­járt. Az lesz amit a városházán rendelnek. Belügyminiszter, kor­mány, csak nem fognak ilyen apró cseprő dolgokba bele­szólani. Aztán ha szól mának is. Olyan sablonossá vált már e felezet, hogy: a­ki nem érzi itt jól magát, ki me­het Magyarországra, hogy nem is kérdezünk, úgy is tudjuk. LEGÚJABB. A zsidókérdés a magyar parlamentben. Bpest. A nemzetgyűlés tegnapi ülé­sén Grieger képviselő kétórás be­szédben foglalkozott a zsidókérdéssel. Mindenekelőtt megállapította, hogy Magyarországon technikai, szociális, kulturális és gazdasági, vonatkozása van a zsidókérdésnek. A zsidók száma Magyarországon 200 év alatt 200,000-ről 900,000 re emelkedett, ami nem természetes sza­porodás, hanem különösen keleti be­­özönlés. A zsidók szociális tagozódása ked­vezőbb, mint a keresztényeké. A föld jelentékeny része, a sajtó 90 százaléka, a kereskedelem jó­kora része a zsidók kezébe került. A zsidók ilyen hata­­lomrajutása nagyobbára a magyarok A zsidóság gazdasági túlsúlyrajutá­sát a kereszténység nem nézheti kö­zönnyel. Védekezni kell ellene, de nem olyan eszközökkel, a­melyek száz év­vel ezelőtt is csődöt mondottak, a­m­e­­lyektől a becsületes keresztény gondo­l­kozás visszaborzad. Majd a kommunizmus idejére tér rá és azt mondja, hogy a kommunizmust főleg a zsidók vezették de nem ők csinálták. Magyarország a zsidóság számára mindig az ígéret földje volt. Ez a helyzet csak akkor változott meg a mikor Szamuell­ akasztani kezdett Beszédét annak megállapításával végül hogy mindezek dacára a gazdag zsi­dóknak soha sem volt olyan jó do­lga mint ma. Az értékes, hazafias zsidó­ságot keresztyén érdekből sem tartj­­­helyesnek üldözni, de viszont abban a becsületes zsidóságnak is közre kell működni, hogy a veszedelmes, nem­kívánatos elemektől megszabadu­lár Magyarország. HÍREK. — Az Evangéliumi Világszö­vetség fölhívása az 1924 évi újévi egyetemes imahét meg­tartására Az evangéliumi Világszö­vetség imahét megtartására vonato­zó fölhívást intéz mindazokhoz, akik m­in­den országban Istenhez Jézus Krisz­tusnak, a mi Urunknak nevében imád­koznak. Ma, a­mikor annyira elválnak uraink, annyifelé vannak érdekeink, olyan áthidalhatatlan korlátok látszanak átlani közöttünk, a­mikor a nemzeti és társadalmi ellentétek és viszályk­o­tá­sok korát éljük, üdítőleg kell hogy ha­son lelkünkre, hogy van még va­n­ a­miben egyek vagyunk: egy test a Krisztusban. Nem kell, hogy megal­kössük ezt az egységet — mondja a fölhívás — csak bele kell lépnünk abba az egységbe, amely ugyan egy Urunk hálatelten imádatos hitének közösségé­ből folyik. Valóban csak ő: a Krisz­tus lehet egyetlen pont, amelyben ta­lálkozhatunk egymással, ő az az egye­düli fundamentum, melyen békesség­ben és nyugton hajthatjuk le fejünket, amelyen meg állhatunk akkor is, ami­kor minden mozog. Ezért szólít az Evangéliumi Világszövetség minden ke­resztyént imaközösségbe. Imádkozni az egész keresztyén világ, nemzetek, or­szágok az egyének békességéért. „Ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük. .. „ha ketten közületek egy akaraton lesz­nek ... megadatik“ Nem mindegy te­hát, hogy egyestjük-e imádságainkat, vagy nem. Ahol imaközösség van, ott uj utak nyílnak meg, uj erők válnak szabaddá, uj reménység és bátorság tölti el Istennek hivő szolgáit. Világ­béke, egyetértés a Krisztusban és a Krisztus által. Ennek a fölhívásnak tesz hibája.___________________________ MINDENFÉLE NYOMTATVÁNYOKAT ALAPETvAI SZÉP KIVITELBEN. IGEN JUTÁNYOS ÁRBAN KÉSZÍT­­ "."­ isos." NAGY SAMU KÖNYVNYOMDÁJA, 278 --------------- PI AT A CALVIN - KÁLVIN-TÉR 3 SZÁM. --------------­ ' ' " --rí- ...... —............. ...■■■■■■■ ... I.............................. ”

Next