Az Ellenzék, 1937 (25. évfolyam, 2-52. szám)
1937-01-11 / 2. szám
Târgu-Mureș, 1937. január 11. Hétfő reggel Független politikai riport és sportlap Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Nagy Samu Huszonötödik évfolyam 2. sz. ^ Ára 1 Lej A világ újbóli felgyujtására irányuló törekvés zavartalanul folyik tovább. A népek közötti felszültséget mesterségesen mind jobban mélyitik s már. ott tartunk, hogy az eddigi, barátnak hitt jó szomszédban is ellenséget vélnek látni. Az elmúlt év bővelkedett sok olyan külpolitikai ese-| ményben, amikor már úgy látszott, hogy a fegyverekhez nyúlnak. Hála Isten, ezeknél a feleknél mégis csak győ-| zött a józanabb belátás s a| vész elsimult, egyedül a spa- nyol események könyveket-* tek át erre az évre. Ez aztán a maga draszli-ikus kegyetlenségével ma is tovább dúl, sőt napról-napral jobban bonyolódik s ma már úgy látszik, hogy az nem is a spanyol nép belső háboruja, hanem a kapitalisták és bolsevizmus erőpróbája. A két táborra szakadt spanyol nép a belháboruban már hónapok óta kimerült s ha külső segítség nem érkezik több más államban levő elvbarátaiktól, régen helyreállott volna közöttük a béke. A tüzet aztán igy tovább fűtik s mindennap történik valami különösebb esemény. A nagyhatalmak benemaratkozási egyezményét mind egyre foltozzák, a Népszövetség is foglalkozott a spanyol belháború ügyével, de eredménytelenül. Olaszország és Németország a napokban nyújtotta át válaszjegyzékét a semlegességi bizottságnak és ha ezt megfontolás tárgyává teszik, úgy ez lehetőség arra, hogy a spanyol háború mielőbb önmagától megszűnjön. Ma állanak újból nyelvvizsgára a kisebbségi városi alkalmazottak Az a pár kisebbségi városi alkalmazott, akik nagy részben a műszaknál vannakalkalmazásban, ma állnak újból nyelvvizsgára egy belügyminiszteri rendelkezés alapján. A vizsgáztató bizottság elnöke Rosca Péter közigazgatási vezérfelügyelő. A vizsgázók huszonhatan vannak, akik már egyszer sikeres vizsgát tettek az államnyelvből s azóta is szolgálatban vannak s nyelvtudásuk egyikmásiknál, ha nem is tökéletes, de hivatalos teendőiket ezzel a nyelvtudással mindig pontosan el tudták látni. A vizsgáztató bizottság, hisszük hogy ezt mérlegelni fogja s lehetővé teszi, hogy ezek az apró emberek továbbra is megmaradjanak a város szolgálatában. téli nyomorenyhítés legjobb eszköze a városi népkonyha volt Városunk szegényeit pár évvel ezelőtt meleg étellel látta el a városi népkonyha mindennap, ahogy beállottak a hideg téli napok. A jelenlegi városvezetőségó szegényügyet rózsaszínben látta és már a múlt évben beszüntetteezt a legcélszerűbb szegénysegítést. Azóta apróbb segélyeket kap (több arra rászorult, de ez nem pótolja azt a mindennapi meleg létert, amit az a sorsüldözött a népkonyhán megkapott. Nagy hiba volt a népkonyha beszüntetése. Más városokban a népkonyhák mellett téli melegedőket állítottak fel, ahol a nyomortanyák lakói legalább a nap bizonyos óráiban felmelegíthetik meggémberedett testrészeiket. Városunkban, mint látjuk minden más egyébre van pénz — szívtelenség tehát a már éveken keresztül bevált népkonyha megszüntetése. A Magyar Iparos Egylet színpadavató előadása A Magyar Iparos Egylet köré alakult műkedvelő együttes méltó módon avatta fel új színpadát, amikor magyar népszínművel, az immár klasszikussá vált Falu rossza c. Tóth Ede művével szombaton este vezette be kultúraterjesztő előadásainak sorozatát Ebben a színházváltságban vívódó körülmények között, mondhatjuk jól esett ennyi igyekezetet tapasztalni a magyar iparosság részéről, amikor felkarolta a színpadművészetet és otthonában megteremtette, habár kicsinyben is azt, amit városunk közönsége már régóta óhajtott Minden nagyképűség nélkül állíthatjuk, hogy ennek az Egyesületnek tervei nagyrahivatottak és magyar kulturális szempontból sokat érek, mert a látottak után megállapíthattuk, hogy az együttes teljesítménye jóval túlméretezi a dilettánsok adottságát és már művészi színvonalon mozog. Az együttes értékének felmérésén kívül meglepett a miniatűr nézőtér kellemes volta és feltűnt a színpad-kapuzat két oldalán Herczeg Ferenc allegorikus két festménye, nemkülönben a csinosan kiállított, új díszletekkel felszerelt színpad, mely a darab hangulatához nagyban hozzájárult. Bevezetőül Herczeg Ferenc, az Egyesület úv. elnöke, ennek a kultúrmegmozdulásnak egyik legtevékenyebb mozgatója ismertette a színpadavatás jelentőségét és a bevezetett előadássorozat kulturális célját, majd a zenekar bevezető, magyar nótákat intonáló akkordjai után megkezdődött a jól megrendezett és kitűnően pergő előadás, melynek úgy a drámai, mint a humorra épített változatai maradék nélkül érvényesültek. A szereplők közül különösem címszerepben kitűnt, ebben a szerepkörben markánsan mintázott figurájával, kellemesen csengő baritonjával, drámai játékával: Apa Mihály. Méltó partnerének bizonyult Finum Rózsi szerepében Tövisi Rózsi, de különösen a Boriskát alakító Zsigmond Gizi, aki egy Istenadta színjátszó tehetség a maga nemében. Az Öreg Faludi szerepében Kövesdi István nyújtott kiváló alakítást, úgyszintén mint Bátki Tercsi, ifj. Antal Imréné és Feledi Lajost alakító Bálint Győző tudásuk legjavával mérkőztek. Külön élményt jelentett Majláth Sándor a Gonosz bakter figurájában, aki egyúttal az előadás, valamint az együttes szervezetének a lelke, fáradhatatlan harcosa is. Kisebb szerepekben kitűntek: Duró István (Kónya Márton és Makkhetes zsidó) komikus alakításával, ifj. Antal Imre (csendbiztos), Szia Mária, Kövesdi Ica, Adorjáni Ilus (pletykázó asszonyok), Ferenczi Margit (Gonoszné), Kövesdi Jóska (Jóska) Adorjáni Piri (zsidóné), Adorján Gyula (öreg paraszt), Zsigmondi Zoltán és György József (cigányok). A rendezés Fodor István érdeme, a zenekart pedig Müller Ferenc vezette. Az előadást vasárnap megismételték. — Eladó rádió 3+1 lámpás teljesen új állapotban. Crisna ucca 10. A CLUBUL SPORTÍV TG.-MURES ■ ■■■■■■■HHHBHi (von MSE), a Kultúrpalotában 1937. január 16-án mm narcos bállá