Az Ellenzék, 1939 (27. évfolyam, 5-29. szám)

1939-01-02 / 5. szám

„AZ ELLENZÉK" Megjelenik minden második hétfőn Szerkesztőség és kiadóhivatal NAGY-NYOMDA (Plebánia-épület) Pia(a Marave$ti No. 6. — Boldog újévet kivá­­nunk olvasóinknak, munka­társainknak s mindazoknak, akik lapunk érdekében bár­milyen munkásságot ki­fejtenek. — Szolgálatos gyógy­szertárak a héten. 2-án Widder Str. Stt. Gheorghe, 3-án Osváth Str. Stefan cel Mare, 4-én Stanescu Piata Reg. Ford., 5-én Nagy Piata Constantin Roman, 6-án Nagy Piata Constantin Roman, 7-én Staanescu P. Reg. Ford., 8 án Stanescu P. Reg. Ferdinand. — Újévi üdvözlések. A magyar társadalom szokásá­nak hiven az újév napján fel­kereste azokat, akiket, mint fajtestvéreit megbecsül. A Magyar Iparos Egyesület ve­zetősége és tagjai az Egylet helyiségében üdvözölte el­nökét Bustya Bélát s kívánt neki boldog újévet. — Jaross Béla pápai prelátust a dél­előtti szentmise után üdvö­zölte az egyháztanács és a katolikus hívek igen nagy tömege. De igy üdvözölték a többi egyházak vezetőit is hiveik. Hivatalos üdvözlések vol­tak a vármegye, a város, a kir. tábla, a kir. törvényszék és sok más intézmény ve­zetőjénél is. — Polgári bál. Az ipa­rostársadalom szokásos évi mulatságát a Polgári Bált ez­­évben január 23-án hétfőn este tartják meg a Kultúrpa­lota összes termeiben. Ezen a bálon szokott találkozni évenként a régi és a jövő generáció iparossága. A bál rendezősége a Magyar Ipa­ros Egyesület ez évben is mindent meg­tesz, hogy ez a mulatság a régihez hason­ló sikerű legyen.­­ Keresztet tesznek a romániai reff. templom­­tornyokra. Az erdélyi refor­mátus egyházkerület ó király­ságbeli egyházmegyéinek ta­nácsa Sándor József volt szenátor elnöklete mellett, rendkívül nagy fontosságú határozatot hozott, mely sze­rint az ezután épülő imahá­zaira és templomaira a ke­resztet fogja kitűzni. Zaszenko Anatol mérnök, az orosz emigráció egyik ve­zére az Izveszlija moszkvai lap decemberi számából vett adatok alapján a következő­képpen jellemzi az oroszok mai életét: Az első szembeötlő hír, ami megdöbbentő az, hogy mily hihetetlenül drágák a legnél­külözhetetlenebb életszük­ségleti cikkek. Akkor, ami­dőn a közepes tisztviselő — pld. a gépírónő — naponta 1 rubel 30 képeket, a nap­számos pedig 3 rubelt keres, egy kiló rozskenyér ára 1 rubel, míg a II. osztályú fe­hér kenyéré 3 rubel 40 ko­pek, az első minőségűé vi­szont 5 rubel, vagyis szinte esetleg 1 vagy esetleg több napi munkájukba kerül a min­dennapi száraz kenyér, mert fával rakták meg és azokat éppen a gyufagyárak központ­jába küldték. Visszás gazdálkodás foly a nép egyik legfontosabb élel­mi cikkével, a hallal is. Az Azovi tenger partján hihe­tetlen mennyiségű halat fog­nak, mit összeszedve a part­menti konzerv­gyárakban megfüstölnek, olajba raknak, a moszkvai központba szál­lítanak s a tengerpartiaknak is onnan kell beszerezni szük­ségletüket. A ruházati cikkek ára még hajmeresztőbb. Egy pár ál­lami cipő 200 rubel, de si­lány minőségük miatt egy­másután érkeznek a pana­szok a központba. Dugáru­­ként jobbfajta cipőt is lehet venni 500 rubelért, de ha a szabálytalanság kisül, az el­adót és vevőt egyformán ha­lállal sújtják. Teljes rend ruha és téli kabát alig kapható. Külföldre menekült oroszok megpróbál­tak ruhát küldeni otthoni ro­konaiknak, de a szovjet kö­vetségen látható tarifa sze­rint pld. egy rend férfi ru­háért 300 francia frank vá­mot kell lepengetnie a kül­dőnek. Ezenkívül azzal is el­vették az emigránsok kedvét az ilyen jótékonyságtól, hogy az új ruha fertőtlenítése, va­lamint ennek igazolása is kö­telező, különben a követsé­gen visszautasítják. 1938 ban — hivatalos be­ismerés szerint — a gabo­natermés 30%-kal kevesebb a tavalyinál. A hatósági vá­daskodás szerint ennek oko­zói a „nép ellenségei." De a rossz termés oka valójában a szovjet bürokratikus fél­szeg gazdasági rendszerben rejlik. Ugyanis a hivatalos lap rendeletileg szabja meg, hogy az egyes vidékeken a gazdáknak mely napokon kell szántaniok, vetniök, aratniok, vagy csépelniük. És e mun­kákat szörnyű büntetés terhe alatt el kell végezni, még ha vénasszony hull is az égből, vagy a gabona még zsenge és éretlen is. Szigorúan elrendelik azt is, hogy a legnagyobb repü­lőközpontnak, Novoszibirszk­­nek határidőre hány gépet kell szállítania. De a hajszolt munkával készült, óriási mennyiségű repülőgép Kíná­ban és Spanyolországban tö­megesen zuhan le, a hiva­talos megállapítás szerint, ter­mészetesen a „nép ellensé­geinek aknamunkája" miatt. Az ilyenkor szokásos bűn­­bakk keresésnek esett áldo­zatul többek közt a tavaly a leghíresebb orosz repülőgép­tervező, Levandovszky mér­nök, kit kivégeztek, mert egy gép kísérleti repülés közben olajvezeték dugulás miatt előkelő utasaival együtt le­zuhant. Kontár utódja egy volt cári tiszt hasonló sorsra ju­tott a gyár 150, Moszkvából küldött munkavezetőjével együtt, mert azóta a szovjet gépek a kínai és spanyol harctereken még fokozottabb számban potyognak le. Nem akarják belátni, hogy a dolog nyitja a rendszer, mely szabottálás címén so­rozatos kivégzéssel irtja a szakértő munkásokat, ha az erőltetett iram dacára az elő­írtnál csak egyetlen géppel kevesebb készül el a határ­időre. Emiatt a halálos ítélettel egyenlőnek tekintik a vezető állásokra való kinevezést és mindenki tőle telhetően igyek­­szik elkerülni a kitüntetést, így hát nem csodálható, ha ma az ideges rettegés és titkos izgalom az uralkodó hangulat Szovjetoroszország­­ban. nogt is néz ki a szov­jet-orosz élet ! Amit meg fellelsz ma, ne hálaszt holnapra! I­­ lesz a 3-1L fi 10 osztály Luzája! Biztosítsa azonnal­­ szerencséjét! I puha kenyeret nem szabad árusítani, minthogy abból több fogy. Persze a szalonna és hús­félék még méregdrágábbak. Egy kiló szalonna ára — asze­rint, hogy a fővárosban, vi­déken, vagy falun veszik — 12—20 rubelig, a különféle húsneműek ugyanilyen árúak. A vaskereskedelemben is baj van a kréta körül, mert a Pravda egyik utolsó száma szerint, kilója 20—30 rubel. Súlyos zavarok gátolják a sóellátást is, mert míg a ten­gerpart közelében elég olcsó, addig az ország belsejében sokszor hónapokig nem lehet kapni. Mint mindent, úgy a sót is a moszkvai központ­ból kell kérni, de — hiteles adatok szerint — megesett, hogy a rendelésre Moszk­vából érkezett vagonokat nem sóval, hanem tévedésből gyu­ AI ELLENZÉK 3. OLDAL SUCCESOR V. Puller hangszerkészítő

Next