Az Érdekes Ujsag, 1916. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-23 / 4. szám

4 ■Tj/ JWEKESi Édesapja a délutánokat többnyire a kávéházakban töltötte. Ott is a szerencsét kereste. Ha nyert, akkor ott­hon elkérkedett a nyereségével, veszteségeiről azonban sohasem szólt. Kénytelen szemmel, szomorúan hallgatta a felesége. Gyűlölte a kártyát, mint a hazárd, véletlen sze­rencsét ... Néha sokáig, késő estig elmaradt hazulról a család feje. Egyszer megtette az asszony, hogy elküldte a fiút az apjáért. Azontúl, kéretlenül, minden este odaállt a kis szemüveges fiú a kávéház ablaka elé, várta az apját. Si­etve, kipirult arccal jött az ki és könyörgött a fiúnak: ne mondja meg anyjának, hogy megint ott volt a kávé­­házban. És hallgatása díjául pénzt ajánlott fel neki. Az önérzetes Misi eleinte vissza akarta utasítani a megvesztegetést. De aztán mást gondolt. Elfogadta a pénzt és még kért. És ezentúl Misi minden alkalomal követelte a pénzét... Fájt a szíve, hogy édesapja nem érzi, milyen megvetésre méltó a gyereke és milyen helytelen az ő „ne­velési módszere“. De azért elfogadta és elrakta a forinto­kat. És mikor az édesanyjának szüksége volt rá, odaadta neki. Megmondta, hogy apjától kapta a pénzt, de azt nem mondta meg, hol és miért kapta. Becsületes, jó, szomorú lelkű kis fiuka volt a napsütésre vágyó, öröm, nyugodt­ság után vágyó kicsi, pápaszemes Misi... * És jött egy szomorú, ködös őszi nap, amikor a kis Misi kint sétált édesanyjával a lombjukat hullató sárga fák alatt. És az asszony rátette kezét fia vállára és a kis­fiú még egyenesebben járt, mint rendesen. Beszélgettek, tanácskoztak. Automobilok száguldtak el mellettük, egy színházi szépség kocsija repült az utón, de ők nem néz­tek feléje. Tanácskoztak... Misi apja már megint valami nagy vállalatba kezdett és ehhez szüksége volt az asszony pénzére. Nem a hozományra, dehogy, az már régen el­úszott. Hanem volt neki valami kis öröksége, egy nagy­nénje hagyta rá azzal a kikötéssel, hogy ő rendelkezzék vele, szabadon. Nyilván ismerte a néni a húga urát és azt akarta, hogy az asszonynak végső esetre is legyen va­lamije ... Erre a pénzre lett volna most már szüksége Misi apjának. Az asszony nem adta oda. Büntetésül délben nem is jött haza. És most itt sétáltak ők ketten a ligetben, az anya meg a tizenegy éves fia és tanakodtak. Nem, nem adják oda a pénzt. Hogyisne, hogy az is elússzon! Miből ta­nulna akkor Misi? — kérdezte az asszony. — Miből sze­rezné meg magának anyja azt a kis kényelmet, egy-két könyvet, pár szál virágot, ha nem a pénze kamataiból, — szólt a fiú. És elhatározták, hogy nem, nem adják oda a pénzt... Sétáltak együtt a ligetben, komolyan, elgondolkozva és Misi úgy érezte, hogy csak ő tartozik az édesanyjához, csak ő. Ő a tanácsadója, barátja, fia és ez a szép, jó, okos asszony csak benne bízik, csak őt kérdi... Ment az anyja mellett a kis, tizenegyéves férfiember, ment mel­lette, szomorúságában is büszkén, önérzetesen. Misi már aludt, késő este volt, amikor hazajött az édesapja. Az aszonyt ott találta, sírva, alvó fia ágya mel­lett. És másnap reggel meghallotta Misi, amint apja mosolyogva, csókok közt elkérte anyjától „azt a takarék­­pénztári könyvet“. Diadalmasan ragyogott a szeme, mint a nagy reménykedések idején. Amelyekre aztán majd bi­zonyára eljön a csalódás, a szomorúság ideje... Elkérte a könyvet. Az asszony pedig odament a fehérneműs szek­rényhez és odaadta neki, miközben, valahogy röstelkedve, a fiára nézett. Mikor már elment az apja, Misi még mindig ott ült egy helyen és az anyjára bámult. Szomorúan, csalódot­tan. Érthetetlenül. Hiszen ők mást határoztak ... Az asszony odaállt a fiú mellé és a haját simogatta. — Szeretem őt, az édesapádat, kis­fiam, — szólt halkan, mintegy magyarázatul. Misi nem szólt semmit. Fölkelt és maga elé nézett. Nem értette meg anyját, nem értett meg mindebből semmit, ő, az okos kis­fiú, aki pedig már tizenegy éve volt és nem járt moziba és sohasem vette meg a képes hetilapokat. Ta­lán mégis csak jobb lett volna a fiukkal játszani és a moziba járni, — talán akkor okosabb lett volna, — ta­lán ... 3. Számtani rejtvény Ifj. Kovács Jánostól. Egy libapásztortól kérdezték, van-e 90 libája? Erre ez a következőkép válaszolt: Ha mégegy­­szer annyi libám volna, mint amennyi van és még a fele, meg a harmada és az ötöde, akkor egygyel több libám lenne, mint 90. Kér­dés, hány ára volt a libapásztornak? :1. Képrejtvény Patakfalvy Zsigmondtól. 9­2. Régi lelet Babay Tibortól Rejtvények A megfejtéseket legkésőbb január 29-ig kell beküldeni. A helyes megfejtéseket lapunk 6. számában fogjuk közölni. A helyesen megfejtők között 3 megfejtőnek 40 összesen 120 mélynyomású háborús levelezőlapot sorsolunk ki. Lapunk 2-ik számában közölt rejtvények helyes megfejtése : 1. Sambor. 2. Kinézet. 3. Bohém. 4. Addig üsd a vasat, míg meleg. 5. Babilon. A karácsonyi számban között rejtvények helyes megfejtése : 1. Kellemes karácsonyi ünnepeket. 2. Isonzó. 3. A 36 nulla rejtvénynek sokféle megoldása van. Néhánya ezeknek a megoldásoknak a következő: Az első sorban el kell venni az 1. és 3. nullát, a második sorban a 2. és 3., a harmadik sorban az 1. és 2. nullát. Egy másik megoldás: Az első sorban el kell venni az 1. és 5., az ötödik sorban az 1. és 6. a hatodik sorban az 5. és 6. nullát. Ismét egy másik megoldás: Az első sorban el kell venni a 3. és 6., a negyedik sorban az 1. és 6., a 6. sorban az 1. és 3. nullát. Egy másik megol­dás: A 2. sorból el kell venni a 3. és 4., a harmadik sorból a 2. és 4., a negyedik sorból a 2. és 3. nullát. Stb. stb. 4. A jószivü inas 64 almát szedett le a fáról. 5. Az almafán ere­detileg 2 alma volt, mikor megrázta a vándor a fát, az egyik alma a földre esett, egy alma pedig a fán maradt. Tehát sem a földön, sem a fán nem voltak „almák“, hanem csak 1 — 1 alma. 1 — 1 diszkötésű könyvet nyertek: Fried Vil­mos, Király-utca 6. Farkas Jánosné Nagyvárad, Izraelita kórház 5. Lei­er Mády I., Enyedi-u. 11. fsz. 1. Dr. Bacsanyszky Gyula Beszterce­bánya, özv. Dobó Lajosné Losonc, Farkas Ká­­roly-utca 5. Schrenkel Emil Igló, Magyar-utca 4. Vályi Andor gyógyszerész, Beszterce. Spitzer Etus Lugos, Páva-szálloda. Révész Miklós Deb­recen, Simonffy­ u. 2/a. Sebők István Nagy­mező-utca 35. 1 — 1 díszes gyűjtődobozt nyertek. Boér Jó­zsef hadnagy Rohu­s Sauerbrunn. K. Sebes­tyén Dusy tanítónő Bucs, Esztergom megye. Hegedűs Lajos Budapest, Rottenbiller­ u. 42. Szafir Ella Sátoraljaújhely. Weisz Samuné Bátorkész Esztergo­m­ megye. 40—40 mélynyomású levelezőlapot nyertek: Malachovszky László honvédfőhadnagy, Orsova. Paszku Aurél Kolozsvár, Karolina klinika, IV., Pavillon 40. Geiger Jenő Arad, Határ-u. 7. Blum Mártha Kassa, Fő-u. 323. Réthi Erzsi Bé­késcsaba, Munkácsi Mihály-u. 10. Klein József Debrecen, Bethlen-u. 15. Markus Maca és Licl Miskolc, Széchényi-u. 88. Dr. György Miksa Esztergombajna, Pecho Péter Kispest, Petur-u. 3. Mátyás Ernő Nagyszeben, Disznódi-u. 28’ 29

Next