Az Est, 1914. február (5. évfolyam, 28-51. szám)

1914-02-14 / 39. szám

Szombat, február 1. Meg is írta kérvényét, a­mely a következőképpen hangzik: Császári és királyi hadügyminisztérium Wien. Kérek engedélyt arra, hogy tartalékos tiszti rangomat le­­tehessem, és minthogy szolgá­lati időm letelt, kérem a had­sereg kötelékéből való elbocsá­tásomat. A szabályzat értelmében az ilyen kérelmet meg kell indo­kolni, ennélfogva lemondásom indokait a következőkben ter­jesztem elő: A képviselőház egyik kar­hatalmi alkalmazottjának ügyé­ből kifolyólag ellenem meg­indították a becsületügyi el­járást megelőző vizsgálatot. Ennek a vizsgálatnak folya­mán kitűnt, hogy ezen kar­hatalmi alkalmazónak állására és kezelési módjára (Behand­lung) nézve közöttem és a hadsereg ez idő szerinti hiva­talos felfogása között differen­ciák merültek fel, a­melyek el nem enyésztethetők, minthogy én a magam felfogásához vál­tozatlanul ragaszkodom. Kijelentem, hogy a jövőben is hasonló esetekben és körül­mények között egész bizonyosan egészen úgm fogok eljárni, mint ebben az esetben. A jövőben sem akarom magamat tarta­lékos tiszti rangom által önálló és független politikai meggyő­ződésemben korlátoztatni, miután kiderült, hogy egy magyar úr, a­kiben csak egy szikrája van a nemzeti becsületérzésnek, nem lehet egyúttal császári és királyi tartalékos tiszt. Mellékelem a tiszti gyűlésre szóló meghívómat annak a bizonyítására, hogy törvény szerint jogom van tiszti ran­gomról lemondani, megjegyez­vén, hogy a már említett indokokon kívül a tiszti gyű­lés előtt már azért sem fogok megjelenni, mert nem a saját ezredem tisztikara elé akarnak állítani. Budapest, 1913. december 28. Beniczky Ödön s. k. & Bemondást nem fogadták el. A katonai becsületügyi szabályzat szerint a tisztek ellen indított el­járásnak három szakasza van. Az első a becsületügyi eljárást meg­előző vizsgálat. A második a tiszti gyűlés, a­melyik dönt abban a kér­désben, hogy a vizsgálat alapján van-e szükség a becsületügyi eljárás megindítására és a harmadik maga a becsületügyi eljárás. A katonai szabályok értelmében bármelyik tisztnek mindaddig, m­íg a tisztigyűlés el nem rendelte a becsületügyi eljárást, joga van tiszti rangjáról lemondani és azt el is kell fogadni. Beniczky Ödön lemondását nem fogadták el. , Az eljárást tovább folytatták el­lene, és január 15-ére tisztigyűlés elé idézték. Eddigi gyakorlat sze­rint a becsületügyi eljárást megelőző vizsgálat aktáit mindig annak az ez­rednek a tisztikara és tisztigyűlése elé bocsátották döntés végett, a­mely ezred tisztikarába tartozik az, a­ki ellen a vizsgálat folyik. A had­testparancsnokság azonban nem a tiroli második császári és királyi va­dászezred tisztigyűlése elé terjesz­tette az aktákat, hanem egy ad hoc összeállított tisztigyűlés elé. Be­niczky Ödön ezen a tiszti gyűlésen nem is jelent meg. Hazai Tersztyfánszkynál. Beniczky Ödön dolga tudomására jutott a politikusoknak is, a­kik több ízben tárgyaltak a képviselő­ház folyosóján ez ügyben és való­színűleg ennek tudható be, h­ogy az ellenzék interpelláló szándéka tu­domására jutott báró Hazai Samu honvédelmi miniszternek, a­ki rög­tön tájékoztatta erről Tersztyánszky Károlyt. A hadtestparancsnokság erre rögtön jelentést tett Bécsben és az interpelláció elkerülése végett Beniczkynek a hadsereg kötelékéből való elbocsátását ajánlotta. Ez meg is történt. A hadügyminisztérium egész váratlanul elbocsátotta Be­niczky Ödönt a hadsereg kötelékéből és pedig december 26-iki kelettel. Beniczky nem nyilatkozik. Az Est munkatársa ezen ada­tok birtokában felkereste Beniczky Ödönt, hogy megkérdezze, mik vol­tak a lemondás indokai. Beniczky erre a következőket mondotta Az Est munkatársának : — Bár az ügy be van fejezve és a hadsereg kötelékéből el lettem bocsátva, a magam részéről semmi­féle nyilatkozatot nem kívánok tenni és információkkal sem szolgálhatok. Szmrecsányi György nyilatkozata: Az Est munkatársa erre felkereste Szmrecsányi György országgyűlési képviselőt, a­ki a következőket mon­dotta : " Tény az, hogy Beniczky Ödön ellen becsületügyi eljárást megelőző vizsgálatot folytattak, tény az, hogy Beniczkyt többször kihallgatták, tény az, hogy Beniczky december 28-án lemondott tiszti rangjáról és ennek dacára törvényellenesen to­vább folytatták ellene az eljárást, tény az, hogy a képviselőházban interpelláció tárgyává kívántuk tenni ezt a törvényellenes eljárást, tény az, hogy a becsületügyi választmány ebben az ügyben engem is kihallga­tott. Mindezeket megerősíthetem, arról azonban, hogy az Országos Kaszinóban minő tanácskozások foly­tak ezzel az ügygyel kapcsolatban, nem kívánok nyilatkozni. Slinsicky István nyilatkozata. Az Est munkatársa felkereste Zlinszky István országgyűlési kép­viselőt és megkérdezte, hogy be volt-e idézve a katonai becsületügy­i v­álasztmány elé és miért nem jelent meg ? — Tény az, hogy a katonai becsü­letügyi választmány megidézett, de én arra tekintettel, hogy ebben az ügyben magam fölött más fóru­mot, mint a képviselőházat, el nem ismerek, a katonai becsületügyi vá­lasztmány előtt nem jelentem meg. Többször megidézett a rendőrség is, de ezekre az idézőkre se reagáltam. Dr. H. L. Egy hires masszőr és háztulajdonos eltűnése — Az Est tudósítójától. — Hires-nevezetes ember volt a maga szakmájában dr. Abos János. Orvosnak készült, de még fiatalon elhatározta, hogy masszőr lesz. Ifjú­korában sok nyomorúsággal kellett küzdenie. Mint nevelő működött sokáig Braun likőrgyárosnál, majd Schossberger báróéknál Korláton. Abban az időben — néhány évtized előtt — megtudta, hogy Erzsébet királyné számára masszőrt keresnek. Kiutazott Scheveningenbe a híres dr. Metzgerhez, a­ki királynénkat hosszabb ideig kezelte. A tudós or­vostól kitűnően megtanulta a masz­­szírozás művészetét. Mikor tanulmányait befejezte, be­­jelentkezett az udvarnál, hogy a masszőri állást elfoglalhassa, de a szerencse nem kedvezett neki. A csalódás kissé elkeserítette Abos Jánost, de csakhamar igen szép jö­vedelemhez juttatta a masszírozás. Első páciensei voltak : Schlauch és Samassa, az elhunyt bibornokok, Kétly tanár, a­kiknek pártfogásával még több előkelő és gazdag házhoz jutott be. Az utóbbi időkben Sze­­mere Miklósnál és még néhány elő­kelő úrnál és asszonynál volt alkal­mazva. Évtizedek előtt megnősült. Elő­nyös házasságot kötött, feleségével együtt örökölte a Mikszáth Kálmán­­tér 5. szám alatt lévő bérházat, a­mely évenként tizenkétezer koronát jöve­delmez. Az utolsó években családi viszá­lyai voltak, s a túlságosan érzékeny hatvanhat éves öreg úr ezeket a dol­gokat a szívére vette, de nem igen panaszkodott barátai és rokonai előtt. Abos Jánosnak egyetlen egy szóra­kozása, volt a sakkozás. Minden dél­után megjelent a fiaross-kávéház­­ban, s késő estig ült a sakktábla előtt. A hatalmas termetű, erős öreg urat mindenütt szerették. Az érdekes múltú emberrel a múlt év június havában rendkívül különös dolog történt. Június 21-én, séta­pálcával a kezében, eltávozott ha­zulról azzal, hogy a Baross-kávé­­házba megy. Éjszakára nem tért haza. (Ez azelőtt sohasem történt meg.) Másnap reggel egy hordár levelet hozott. A borítékból karton­­lap került elő, melyen ez állott : Von einem meiner Kranken wurde ich vom Kaffeehaus herausgerufen; mit dem reise ich mit dem nächsten Zug nach Vien, betrefs Consultation, von dort nach Marienbad. In 1—2 Wochen komme ich zurück. Családja abban a reményben, hogy két hét múlva viszontlátja a család­főt, nem érdeklődött utána. A két hét elmúltával azonban, mert semmi­féle értesítést nem kaptak Abos Jánosról, bejelentették eltűnését a rendőrségen. Detektívek felkutatták a várost, de Abos Jánost nem talál­ták sehol. A rendőrség a család kí­vánságára nem hozta nyilvánosságra az eltűnést. Előkelő páciensei azóta többször keresték Ab­ost, de mert nem talál­ták. Az Est egyik munkatársát bizal­masan értesítették a rejtélyes el­tűnésről. Érdeklődtünk a rendőrségnél és a családnál s a következőket tudtuk meg : Az öreg úr eltűnése napján nem búcsúzott el sem a feleségétől, sem a gyermekeitől, valamint rokonaitól sem. Úgy emlékeznek reá, hogy csak sétapálcáját vitte el magával. Abos Jánosné nem kérdezte meg a hor­dárt, hogy hol és ki adta át a levelet, úgy hogy ma már igen bajos lesz megállapítani, hogy melyik hordár járt június 25-én a Mikszáth Kálmán­­tér 5. számú házban. A Lévay Antal rendőrtanácsos osztályához tartozó detektívek fel­kutatták a menhelyeket, a szállo­dákat, mindazokat a helyeket, a­hol az öreg úr meg szokott fordulni, de sehol sem kaptak pozitív adatot el­tűnésére vonatkozólag. Az Abos-család táviratilag érdek­lődött a bécsi és marienbachi rendőr­ségnél, de egyik hatóság sem tudott felvilágosítást adni. Csaknem nyolc hónap telt el az eltűnés óta és mind­­ezideig Abos János nem adott elefyeit magáról. Aggódó családja azt hiszi, hogy az utóbbi időben betegeskedő öreg úr valamelyik páciensének bir­tokán tartózkodik. Ez a feltevés azonban nem igen valószínű, mert az utóbbi időben mindössze öt vagy hat páciense volt és ezek már vala­mennyien keresték. Egészen rejtélyes és titokzatos marad tehát a híres masszőr sorsa. Az ismert adatok alapján nincs kizárva annak a lehe­tősége sem, hogy bűnténynek esett áldozatául. V 3. oldal: Nyakkendők kertjük, kalapok, esőernyők, borernyők, igen olcsó árban. Gólya-áruház VI. kerület, Nagymező­ utca 12. sz. és Vauiház-körút 16. EGÉSZSÉGÜGYI KIÁLLÍTÁS BÉCSBEN 1900 Államdij és díszoklevél az arany éremhez! SERRAVALLO КЙЯА VASBORA. Kapható a ff.gólfy szertárak­ban. Еду félliteres palack ára 2000 K. 1 literes palacké 4*80 K. ventráal. Budapest, V., f. , febr. 12-tól (csütörtök­­dózsef-tér 1­960 kezdve naponta friss Elsőrangú konyha! Kitűnő borok! Külön helyiségek! Siltigfor-sür ssipo­s! SZÍVÓS ZSIGMOND, vendéglős.

Next