Az Est, 1914. május (5. évfolyam, 103-128. szám)
1914-05-31 / 128. szám
Látogatás Mangráná! — Aési tudósitása. — Nagyváradon az Uri-utca egyik kis sárga házában, tipikus vidéki lakás, a kapualjtól balra három szoba, ripsz garnitúrával. A szalonban, a kanapé fölött a király portraitja, az ajtó mellett cinkográfia, majdnem életnagyságu mellképe Tisza István grófnak. A fehér függönyök közt román képek. Maga a püspöki helynök keskeny alak, nyírott, ősz szakállal, élénken villogó fekete szemekkel. A kéz, a száj kissé zionatikus. — Annyian ... —• szól a püspöki helynök. — Méltóságos uram, nem a megszokott kérdéseket óhajtanám feltenni. Két másikat. Az egyik az lenne: hol, mikor és miért tolódott szét a »román hazafiak« s méltóságod álláspontja ? — így bajos a kérdésre válaszolni, mert fokozatosan történt a dolog. S nem én változtam meg, hanem a magyarországi román politikusoknak van szükségük reklámra a választások előtt... — Bocsánatot kérek, Méltóságod ezelőtt, hogy úgy mondjam, szintén szidta a magyarokat ? ... — Amikor ridegen elzárkóztak a román nemzetiség követelései elől, akkor én is küzdöttem, de amikor azt látom, hogy a gróf Tisza István politikája abban az irányban halad, amelyet én és azelőtt a román politika követelt, nevetséges dolog lenne, hogy ellenfél maradjak. Hogy a román politikusok azelőtt jogok követelése mellett mindig a Magyarországgal való megértésnek politikáját űzték, azt bizonyítani is tudom. Sturdza Demeter, a román liberális párt elnöke 1895-ben Iassiban jelenlétemben tartott beszédjében — várjon, előhozom ; ime itt van az annak idején kinyomatott beszéd — ezzel fejezte be szónoklatát: »Egy óhajtásunk van. A románság és a magyarok közti súrlódások szűnjenek meg és testvéri harmónia uralkodjék köztünk!« Akkor Sturdza Demeterre nem kiáltották, hogy árulás . — Most jutottunk tehát el a lényeghez : mikor és miért fordult meg Méltóságod szerint a román közvélemény ? Mert, ugyebár, azt Méltóságod sem veszi tagadásba, hogy ma másként gondolkodnak a román politikusok ? — Lázban vannak. A legutóbbi, Bulgária ellen történt mozgósítás óta a véresszájuak vették a politikai vezetést a kezükbe s éppen a magyarországi románok ezek. Odahaza, Romániában ezzel tudnak érvényesülni s terror alatt tartanak mindenkit. A magyarországi román komité érdeke a harc. — Az volna most második kérdésem : hogyan látja ennek a mostani állapotnak a kialakulását ? Hogyan látja a végét a terror kifejlésének ? — Előbb-utóbb a józan belátásnak kell érvényesülni. — Engedelmet kérek, van e kijelentésére valami objektív támpontja méltóságodnak ? Mert ez idő szerint minden ellene szól. Méltóságod maga elismeri, hogy egész Románia lázban van s ezt tudom a saját tapasztalatom alapján. Ma egész Románia Erdélyre készül. Mi idehaza ilyenkor teszünk engedményeket, ezek dacára méltóságodat Bukarestben kiverik, s mikor ezért panaszt akar tenni a román miniszterelnöknél, az nem fogadja ... — Azt mondták, hogy nagyon el van foglalva, csak azért nem fogadott. — Ilyen körülmények között honnan gondolja méltóságod, hogy eljön a megértés... ? — Itt egyházmegyémben minden pap mellettem van. — Nem tudna reá felelni Méltóságod, hogy: meddig ? És a nép a papok háta mögött áll? ... — Nehéz a helyzet, nagyon nehéz — szólt a püspöki helynek s e beszélgetést csak annak bizonyítására írtam le, hogy magának Tisza Istvánnak reprezentáns románja is úgy látja a helyzetet, amint mi közvetlen tapasztalat útján láttuk. És hogy a román közvélemény hangulatáról dokumentummal is szolgáljon a püspöki helynök, megmutatja a nyomtatott levelezőlapokat, amiket Bukarestből küldenek neki. Magyar fordításban így hangzik : Hangra árulónak Oradea Marc Kárpátokon túli Románia A levelezőlap hátulján: Emlékeztető 1848 május 3-ra! Éljen a magyarországi románok politikájának szolidaritása és nemzeti függetlenségei A romániai nemzeti közvélemény elítélő jeléül Mangra vikáriussal szemben. (Aláírások helye). A román posta szó nélkül továbbítja a kártyákat, a magyar posta »sértő tartalom miatt« visszaküldi, s Bukarestben borítékba teszik, s mégis megküldik. Ezrével fogynak a kártyák. Fényes László: Gróf Károlyi Mihály a delegációban A francia kormány lemondása Fáris, május 50. (Az Est tudósítójától.) A Doumergue-kormány, úgy látszik, mégsem maradhat helyén a kamara összeüléséig. A miniszterelnök tegnap hosszasan tanácskozott Combes-bal, a radikális és radikális szocialista pártok végrehajtó bizottságának elnökével, aki tudatta vele, hogy ez a két párt, mely a többséget alkotja, a kamara összeülésekor követelni fogja a hároméves katonai szolgálat eltörlését és a jövedelmi adót a legszigorúbb ellenőrzéssel. Domergue kijelentette, hogy ilyen körülmények között kénytelen beadni lemondását. Parlamenti körökben azt mondják, hogy Combes lesz a miniszterelnök és az új kormányban Sarrail tábornok kapja a hadügyi tárcát. A villamos áldozatai — Az Est tudósítójától.,— A Kúria két gondatlanságból keletkezett vasúti szerencsétlenség ügyében hozott most marasztaló ítéletet. A Közúti Villamos egyik 65-ös jelzésű pótkocsijára a Nagykörút és a Rákóczi út keresztezésénél múlt évi április 30-án este felszállott Hamernik Júlia. A kalauz, aki a kocsi belsejében állott, nem nézte meg, hogy van-e felszálló utas s a villamost elindította. Hamernik Júlia lezuhant a lépcsőről, olyan szerencsétlenül, hogy a pótkocsi kereke mindkét lábát leszakította. A budapesti büntetőtörvényszék Almási János kalauzt súlyos testi sértés és közveszélyes cselekmény vétsége miatt két hónapi fogházra és száz korona pénzbüntetésre ítélte el. Az ügyészség felebbezett a táblához, ahol mérlegelték a bírák, hogy különösen Budapesten igen sok az olyan kalauz, aki elcsengeti a villamost, mielőtt az utasok felszállottak volna, és megállapították, hogy a kalauz súlyos gondatlanságot követett el. Ezért a tábla Almási büntetését hat hónapi fogházra emelte fel és mellékbüntetésképpen állásának elvesztésére ítélte. A Kúria helybenhagyta a tábla ítéletét. . Múlt évi augusztus elején Kőbányáról Budapest felé jött reggel hét órakor egy villamoskocsi. A vonatvezető a kőbányai alsópályaudvar kapuja előtt, ahol feltételes megállóhely van, nem állott meg, sőt nem is lassította a kocsi menetét. Ekkor hajtott ki egy sörös kocsin ülve a pályaudvarról Gál Károly kocsis.. A villamos elütötte a kocsit, s a kocsis nyomban meghalt, az egyik ló pedig kimúlt. A törvényszék Somodi Antal villamosvezetőt közveszélyes cselekmény vétsége címén három hónapi fogházra ítélte. A tábla azzal a megokolással, hogy Gál sem figyelt a közeledő villamosra és igy a szerencsétlenségnek nem egyedül a vezető volt az okozója, büntetését leszállította egy hónapi fogházra. ,’A Kúria alkalmazta a novella első szakaszát és felfüggesztette a büntetés végrehajtását. Somodi a szerencsétlenség után elhagyta kocsivezetői állását és most az egri ügyészség fogházában fogházőr. •" A"-b al magyar delegációból Báró Hengelmüller László és Szmrecsányi Lajos egri érsek ( főrendi delegátusok, vadász ,vízs rajta