Az Est, 1914. június (5. évfolyam, 130-153. szám)
1914-06-03 / 130. szám
c. oldal. Kedd, június 2. 7 V.órakor 7 V. 7’/.» 7 '1.p 8 » 11p 8 tt 12» 9’/.» 9 ‘/.* OPERAHÁZ- A hugenották... .„ NEMZETI SZÍNHÁZ : Mária Antónia _ VÍGSZÍNHÁZ : Timár Liza ............... NÉPOPERA: Rip van Winkle ... „ „. ... FŐVÁROSI ORFEUM _ ................. ... PAVILLON MASCOTTE tánckabaré .. ROYAL ORFEUM ... ............_........ .. ROYAL SÖRKABARÉ ... ...................... JARDIN D’HIVER nagy előadás ......... MEDGYASZAY VILMA kabaréja ____ Szerda, június 3. A horvát miniszter fogad délután 4 órakor. A pénzügyminiszter fogad délután 4 órakor. Fővárosi könyvtár (Gr. Károlyi u. 8.) nyitva 10-től este 9-ig. Borászati kiállítás a Városligeti Iparcsarnokban, nyitva 8-tól este 7-ig. Belépődíj nincsen. MÚZEUMOK: Nemzeti állattára 9 —2-ig. Erzsébet 9—1-ig és 2—4-ig. Lrnst 9—4-ig. Földtani 9—1-ig Gyermektanulmányi 9—12-ig. Mezőgazdasági 10—1-ig. Néprajzi 9—12-ig és 3 —6-ig. Társadalmi 9—12-ig. KÉPTÁRAK A Nemzeti Szalon tavaszi tárlata 9—4-ig Zichy Mihály emlékére rendezett kiállítás az Ernst Múzeumban (Nagymező utca 8.) 9—4-ig. Belépődíj 1 korona. Szépművészeti Múzeum modern képtára 10—2-ig. AZ EST teisfasiszolmai: Felelős szerkesztő 139—59 Igazgató Szerkesztőség 123-51 123—52 123—53 68-86 82—31 b/42 Nagyhirdetések Előfizetési osztály Apróhirdetések Fiók-kiadóhivatal Globus-expedició 118—29 112—45 112—44 50—39 135-13 68—60 Sport,szinházjegyek 50—39 Interurban ..... 1 Ember. Zavartan kezdem rajzolni ez egyszerű latin betűket, melyek oly régen otthonosak ujjaimban, félek, hogy teljesen használhatatlannak találsz, kedves olvasóm, nem tudok megbízni benne, hogy ember vagyok, értelem lakik bennem, beszélni tudok s ha nem beszélek, szavaimat le tudom írni a papin, s nem bírom ebben az órában erőltetni a hiú illúziót, hogy ennek valami jelentősége és célja van, s hogy amit csinálok, az hivatás, vagy kunszt, vagy mulatság, vagy munka, vagy rabszolgaság. És amit mindenki csinál és minden, a mi életünket betölti, oly szégyenletesen hiábavalónak rémlik s az érthetetlenség, feneketlen örvényébe zavarodik. Mit jelent és mit ér az, hogy ember vagyok ? Ezer ilyen ember sülyedt bele öt perc alatt éjszaka a tengerbe. Ha bányászok temetődnek el tömegesen, vagy ha a gyárban robban széjjel egy pár száz munkás, vagy ha egy csatában nyúlik ki a mezőn egy pár ezer katona egy nap, az ugyebár nem rendíti meg annyira létezésed mély öntudatát. A parasztot, a munkást, a közkatonát szegénységében, külső és belső durva egyformaságában igen alacsonyan érzed magad alatt, az ember és állat között, ahogy hasznos és kellemes neked, tisztelt polgár és úriember. Te más vagy és értéked nagyobb és sorsod becsesebb. Az Em- press of Ireland legtöbb halottja első osztályú utas volt, olyan emberek, akiknek izmos bőröndjein névjegyek, vagy vastag betűjelzések fontoskodtak, s a bőröndök tökéletesen meg voltak rakva a korrekt öltözködés, tisztaság, kényelem és műveltség por■ tékáival és ezeknek az embereknek a zsebében iratok és cheque-könyvek utaztak s ezeknek az embereknek fogsora fehér és teljes volt, töméssel, csiszolással korrigálva ahol kellett, vagy kilencven esztendőre felkészülve, mint a várfalak, a tápláló falatok támadásai ellen. Ezeknek az uraknak erős, drága látcső lógott a nyakukban s a fedélzeten külön-külön fekvőszékük volt, a melyekre cédula volt erősítve az ő külön-külön neveikkel, hogy zavartalanul nézhessék a tenger szórakoztató kék mozgalmát, vagy olvassák békés angol regényeiket, vagyjegyzőkönyvükben számjegyekkel megörökítsék gondolataikat. Ezer ilyen ember két perc alatt eltűnik a tengerben, akár az ételmaradék, amit a hajószakács a konyha kis kerek ablakán keresztül a vízbe öntet. Ellapozom az újságot arról a lapjáról, ahol a hajókatasztrófát olvastam, a következő oldalon egy kis hírt olvasok valami szegény parasztasszonyról, akinek egyszerre négy gyereke született. Oly kellemetlen érzésem van, mintha e két dologban valami csúf, lealázó, állati közösség lenne. Empress of Ireland és négyes ikrek. Az élet és az emberi egyéniség szégyell és utálja magát lelkemben. Oh, bocsáss meg, kedves olvasóm, láttad táncolni Anna Pavlovát ? Láttad holdvilág mosolyát, nézted két karjának Virágszár-hajladozását? Láttad incroyable illegését és láttad Pillangóját és Haldokló hattyúját ? Láttad, hogy lankad le és hervad el a padlón s hogy vész el mellére hajtott tollas kis feje ? Mit szóltál a Haldokló hattyúhoz? Flaubert azt írja valahol, hogy lelkünk csak bizonyos fokú szépség befogadására van berendezve s ezen a fokon túl a szépség fájdalmat okoz nekünk. (sz. e.) — Atmoszféra-festés. Barátom, a kávéházi töprengő, egy kis tájképet tartott az orrom elé. — Úgy tudom, hogy ön ért képekhez. Mit szól ehhez ? — Érdekes, érdekes . . . Egy kicsit Van Goghra emlékeztet. — Nem magára a képre vagyok kiváncsi, hanem mit szól a kiviteléhez ? — Az ám ! Mi ez ? Rajz ? Festés ? Nyomat ? A kávéházi töprengő elégedetten nevetgélt. — Hehehe. Ugye hogy nem tudja kitalálni ? Meghiszem azt ! Ez az én találmányom. Atmoszféra-festés. — Mi az ördög ? — Ez egy újfajta procedura és bárha én találtam ki, merem állítani, hogy zseniális. A dolog így történik : veszek egy darab papírt és könnyedén bekenem ragasztó anyaggal. Aztán veszek különféle, ritkább és sűrűbb tüllt, kivagdosok belőlük egy képet, körülbelül úgy, ahogy az orfeumban szokott a rongyfestő apró rongyokból egy képet összerakni. Ahol sötét árnyékra van szükségem, oda ritkább tüllt teszek, ahol viszont fényfolt kell, oda a legsűrűbb tüllt teszem. A tüll-darabkákat összerakom és ráteszem a papírra. A papírt itt, a kávéház előtt leteszem az asztalra és egy óra múlva kész van a kép— Hogy-hogy ? — Hát nem érti ? A jó pesti levegő elkezd szép lassan, egyenletesen esni a papirra. A hol ritka a tüll, ott sűrűbben ragad a papirra a korom, ahol viszont sűrűbb a tüll, ott ritkábban. Aztán egy óra múlva csak le kell szedni a tüllöket a papírról és ott a kép. Nincs az a kínai tussfestmény, ami olyan finom lenne. És ne felejtse el, hogy a festékanyag egész ingyen van. Ha ezt a módszert tapéta- és plakátkészítésre alkalmaznék, értékesíteni lehetne a pesti levegőt, amelyből eddig úgyszólván senkinek se volt haszna... Most megyek és szabadalmaztatni fogom a találmányomat. — Egy kis baj van azonban a találmányával. Ugyanis a főváros most már komolyan foglalkozik vele, hogy megszünteti Pesten a kormot és füstemésztő készüléket tétet minden gyárkéményre. A kávéházi töprengő fölényesen mosolygott. — Óh, az nem zsenizor. A szabadalmak jogérvénye úgyis csak harminc évig áll fenn. És ahogy én a fővárost ismerem . . . — Batthyány-Strattmann Ödön herceg betegsége. Nagykanizsai tudósítónk jelenti: A Batthyány-hitbizomány ura, a nyolcvankilenc éves Ödön herceg hetek óta súlyos betegen fekszik körmendi kastélyában. Néhány nap óta a javulás tünetei mutatkoznak a hercegen, de annyira el van gyengülve, hogy felépülésében nem bíznak. — Margitszigeti kirándulók balesete. Hétfőn délután a Fecske nevű személyszállító hajó, amely a Boráros tér és a Margitsziget között közlekedik, a Margithíd budai oldalán közel a parthoz, a gőzgép hibája következtében megrekedt. Az utasok azt hitték, hogy nagyobb baj támadt, nagy ijedelem volt a hajón és a hajósok csak akkor tudták megnyugtatni a közönséget, amikor segítségül jött a Szent István, amelyre a közönséget átszállították és amely másfél órai késéssel érkezett meg a Margitszigetre. — Lebontják Deák Ferenc gimnáziumát. Nagykanizsáról jelenti tudósítónk : Deák Ferenc gyermekéveit Nagykanizsán töltötte és itt is végezte gimnáziumi tanulmányait, a kegyesrendi gimnázium régi épületében. Az ódon épületen, amelyet 1750 körül építettek, díszes bronz emléktábla jelzi, hogy a »haza bölcse« ott szerezte meg az első ismereteit. Az idő az ősi épületet nagyon megrongálta, úgy hogy az utolsó évtizedben már nem is tanítottak benne, hanem katonai raktárul szolgált. Most azután a város le akarja bontatni a régi gimnáziumot, hogy új katolikus templomot építsenek a helyére. A polgármester a napokban Budapesten járt és tárgyalt a kegyesrend kormányzóságával. A rend beleegyezett, hogy a gimnáziumot lebontsák. Deák Ferenc öreg gimnáziumának tehát meg vannak számlálva a napjai. — Jelölések az új egyetemekre. A múlt hét utolsó napjaiban — mint Az Est már megírta — a kultuszminisztériumban megejtették a végleges jelöléseket a pozsonyi és debreceni egyetem jogi és bölcsészeti tanszékeire. A minap közölt jelöléseken kívül a kereskedelmi és váltójogi tanszékre a pozsonyi egyetemen Mártonffy Marcell nagyváradi jogakadémiai tanárt, a debreceni egyetemen pedig Almássy Antal budapesti törvényszéki bírót jelöltek első helyen. A pozsonyi egyetem filozófiai tanszékére az első jelölt dr. Korniss Gyula, a budapesti piarista főgimnázium tanára lett. — A telefonközpont is füstöl. (Panaszos levél.) Vasárnapi számukban örömmel láttam, hogy a gyötrelmes füst- és korommizéria ostorozásának b. lapjukban helyt adnak. Hogy a tekintetes szerkesztőségnek illusztráljam, hogy nálunk milyen állapotok vannak, arra akarom szíves figyelmüket felhívni, hogy az elöljáróságok mennyire tehetetlenek az állammal szemben. Két év előtt kértem a VI. kerületi elöljáróságot, hogy a hajós utcai központi telefom igazgatóságát szorítsa a városi szabályzat betartására és használjanak füstemésztő készüléket a gépház kéményén. Az elöljáróság eljárt az ügyben, — már mint azelőtt két izben is mások panasza alapján — de a minisztériumban az ügy imegakat, igy lett a dolog elintézve és mi tovább is nyeljük a kormot, mert az állam fütyül a városi szabályzatra s a polgárok panaszaira és egészségére. Bérezi D. Sándor. — Az olaszok és a hármasszövetség. Berlinből jelentik nekünk : Barzilai ,olasz képviselő az olasz demokrata párt egyik vezető férfia cikket írt »Olaszország a hármasszövetségben« címen, amelyben rámutat arra, hogy a demokratáknak az olasz kamarában a hármasszövetség és különösen Ausztria-Magyarország ellen elhangzott beszédeit osztatlan helyesléssel fogadták azok a pártok is, amelyek mindig buzgón védelmezték a hármas szövetséget. Majd az albán kérdésre áttérve kijelenti, hogy Olaszországnak esze ágában sincs Albánia megszerzése és bizonyosnak tartja, hogy erre Ausztria-Magyarország sem gondol. De kétségtelen, hogy Durazzóban versengés támadt a két állam között — mindenesetre a diplomácia udvarias formái között — a gazdasági és politikai túlsúlyért. Olaszország közvéleménye Albániát meg akarja védeni minden idegen beavatkozástól, erőssé és egészségessé akarja tenni és ezért Albánia nemzetközivé tételét kívánja, amit a hatalmak a londoni aktában el is határoztak. Azután az osztrák belpolitikai kérdésekről szólva helytelennek mondja, hogy Ausztria a szlávokat előnyben részesíti az olaszokkal szemben és kijelenti, hogy az Olaszországban előfordult osztrákellenes tüntetések csak válasznak voltak szánva az osztrák hatóságoknak az olaszokkal szemben elfoglalt álláspontjára. — Kereskedősegédek tolvajszövetkezete. Ily című tegnapi hírünkkel kapcsolatban Rosenberg Gyula miskolci kereskedő annak megállapítására kért fel, hogy az üzletéből ellopott áru mindössze 3—4000 korona értékű s annak is legnagyobb részét megtalálták. — Szerda, junius 3