Az Est, 1914. július (5. évfolyam, 156-186. szám)

1914-07-10 / 164. szám

10. oldal Péntek, július 10. , lift Az Est tudósítój­ától. — Ha kint a világban viharok dúl­nak, mi, kis emberek, meghúzódunk a sóhivatal eresze alatt. A felek is, a­kik jönnek, meg az iktató is, ki­ülünk a tornácra várni, hogy megint kisüssön a nap. Mert mégis csak mindig kisüt. A hivatal ajtaján, a háromszögletű spárgán lógó tábla is­­csak azt hirdeti: »A panasz­felvételek további intézkedésig be­szüntette­tnek.« A­hogy, mondom, ott ültünk egész héten az eresz alatt, egyik pipát a másik után vertük ki, szép csendesen elbeszélgettük az időt, jöttek és ballagtak a felek : a fel­találó, a­kit üldöznek az emberek, — nem győztem magyarázni neki, hogy a feltalálásra az a legjobb, az ül­dözés —; a kisasszony, a­kit ennek a világnak pontosan kiválasztva éppen a leges­leghitványabb embere hagyott cserben; a három pilis­­vörösvári asszony, a­kiktől meg­vonták a járva-kelve árusítás enge­délyét; a parasztok, a­kiknek az állam most kétszeres áron ad bérbe földet; a­kiknek az ügyvéd nem is adott, csak a váltót vette el; az írnok, hogy a gyár hogyan követi el a vámcsalásokat; azután a ki ártatlanság miatt három évet ült; a­ki tüdőszanatóriumba szeretne menni; a másik, a­kit kitettek a kórházból, hogy úgy sem gyógyít­ható és így mind, mind, a­kik jöttek a panaszukat kisóhajtani, ott ültünk a lócákon, a hivatal előtt s néztük, hogy micsoda nagy meny­dörgés van a világban, az után jön ám csak egy úriasszony. Messziről megismerszik, hogy nem igen szokta látogatni a sóhivatalt, a többiek mondják neki: — Kérem nagysága, ne tessék olyan nagyon sietni, úgy is hiába. — De nekem muszáj. Nem tu­dom, hogy mit csináljak, ez így nem maradhat... így került a sürgős iktatni valók közé az alábbi budapesti történet. * Habill Rezső kereskedő, lakik VIII. József­ utca 9, IV. em. 2. ajtószám. Pontosan fizette a lak­bért és járulékait. Itt a legutóbbi nyugta: Április hó 30-án fizetett 1914 május hó 1-től augusztus hó 1-ig terjedő évnegyedre, negyedévi lakbér fejében 275 koronát, házmes­ter- és szemétpénzt 8 korona 50 fillér, lift 2 korona 50 fillér, össze­sen 286 korona, köszönettel felvet­tem. Dr. Dobosi Márton háztulaj­donos. A negyedik emeleti lakást annak idején Habill Rezső és családja csak lifthasználattal vehette ki, éppen az úrnő egészségi állapotára való tekintettel. A házban van is lift, Habill Rezső fizeti is a liftpénzt. Két év óta a házban hat házmester volt, most van a hetedik, Nagy "­ József géplakatos. Egyszer ...vala­miért összezördültek Habillék a ház­mesterrel és azután, a­mint a ház koronázatlan fejedelem kijelentette: DHabilléknak nem jár a lift!« Előbb veszekedés, azután kérés és pénzbeli ígéretek, azután panasz a háziúrhoz, a ki nem a házban lakik, hanem egy másik házában, Rökk Szilárd­ utca 9. szám alatt. A háziúr azt mondta : — Nézze, nagysád, eddig hat ház­mester volt és mind olyan piszkos, hogy örülök, hogy ez a hetedik rendbe tartja a házat. Próbálja meg, béküljön ki vele. Miután a házmesterrel minden diplomáciai tárgyalás hiábavalónak bizonyult, Itabillné megint elment dr. Dobosi Márton háziúrhoz, a­ki ekkor a következő receptet írta. Egy receptpapiroson áll a követ­kező rendelvény : »Habillné őnagyságát az előirt idő­ben mindenesetre szállítsa fel a liften. Dr. Dobosi. Habillné elment a receptet meg­csináltatni s a liftre szóló utalványt előmutatta a házmesternek. A ház­mester azonban kereken kijelen­tette, hogy a lift nem működik. — Most itt állok, uram, betegen, ha négy emeletet mászok, teljesen össze vagyok törve és nincs mód és nincs segítség ellene, hiába bérel­tem lifthasználattal ki a lakást, hiába akarom külön megfizetni a liftet, bennünket a házmester nem szállít, a­mikor az orrunk előtt visz fel másokat az emeletekre. Mit tevők legyünk ? Az ügyvéd azt mondja, hogy pereljünk. Hiszem, hogy a pert másfél év múltán meg is nyer­nék, de addig én mit csináljak ? A háziúr maga azt a tanácsot adta, hogy költözzem ki és ha ki tudja adni a lakást, a lakbért visszaadja. Az úrnő gyötrő bizonytalansággal nézett rám s noha dr. Dobosi Márton háztulajdonos az első telefonfelszó­­litásra azonnal elment a József­ utcai házba és most már személyesen intézkedett és maga előtt vitette fel Habillné e nagyságát a liften, a kérdés — sóhivatali szempontból — még­is előttem állt, mit tegyen a fővárosi polgár, ha lifthasználat­tal bérel lakást s a házmesternek nem tetszik őt felvinni a liften ? Hol az orvoslás ? Végigjártam a kerületi kapitány­ságot, az elöljáróságot, a főváros szociálpolitikai, építészeti osztályát, mindenütt előszedték az összes jog­szabályokat , sehol sincs benne szó arról, hogy a­mely házmester tar­tozó kötelezettségét nem teljesíti a ház lakóival szemben, azt a ház­mestert a hatóság hivatalból kény­szerítse kötelességének teljesítésére, illetve azt elmozdíthassa. Sem a lakbérleti szabályrendletben, sem az új építésügyi szabályrendeletben se­­e­hol sincsen szó, hogy a házmester­­ túlkapásai ellen törvényes úton jog­orvoslatot lehessen szerezni. Az ügy­osztályokban mindenütt azt a vé­leményt adták: ki kell költözni, perelni kell,.. . s Végre a jogügyi szakosztályban Bukovszky főjegyzőtől megtudom, hogy a főváros közgyűlése által ki­küldött bizottság most szerkeszt egy házmester-szabályrendeletet. Már készen van, csak jóvá kell hagyni.­­ Főjegyző úr, kérem, van-e ebben a szabályrendelet-tervezetben szó arról, hogy ha a házmester meg­tagadja a működő­ lift használatát, vagy egyéb kötelességét, őt mely hatósággal kényszeríthetem köteles­sége teljesítésére ? — Uram, hogy gondolhatnánk ilyen esetekre is? Menjenek ki az utcára és fogják meg az első embert és meg fogják tudni, hogy a házmester urakkal állandó baj van a kapunyitás, a lépcsővilágítás, a mosókonyha, a porolás, a lift, a padláskulcs, a pince, a félreeső helyek, a szolgálat­készség és a modor miatt. A­kik a közönséget ellenérték fejében hiva­tásszerűen kiszolgálják, azok fölébe közvetlen fórumot kell állítani, a­mely az előforduló panaszok ügyé­ben azonnal és közvetlenül intéz­kedni tud. Ha a frakkeres, a cukor­árus és a többi nép, a­mely a kö­zönség igényeit szolgálja ki, rendőri ellenőrzés és intézkedés alá tarto­zik, olyan világos és egyszerű dolog, hogy a házmester is a kerületi kapi­tányságok intézkedése alá kell hogy tartozzék. A rendőrséggel kell meg­állapodni. * Ezt ajánlom figyelmébe a fő­városi bizottsági tag uraknak, mi­kor majd eléjük kerül a házmesteri­ szabályrendelet. f. i. ZONGORÁK slámihatokbenKeresztély hírneves zongoratermeiben B­udapest,Viei­kSrut 21. sz GYŐRI PENZIÓ úri leányok számára. Előjegyzéseket elfo­gad IV., Szarka­ utca 7. Telefon 117—84. Automobil! Aki keveset használt autót nagyon eresen 9 maegánfdSHtefl akar venni» Írjon „ESGnyos véSet“ jeligére a kiadóba. FEzfismnemN flFiín­T éSíszerek, aranyáruk házlebontás miatt m fl '-’1 IS 11 Int árakon vásárolotok B­udapest, Dorona­ utca 10. szám k Koller J. ékszerésznél FÉNYJÁTÉK ÍHÁZ NAGYME2ŐU.8 óriási műsor! A foerceg szerelme Dráma 5 felv. Irta: Paul Heruieu. Főszereplő: Henry Krauss, st Com­ed­ie Fran­caise tagja. Az ügyvéd-férj Tréfa 2 felvonásban. A csernya Bohózat. És a nagyszabású műsor. Folytató­lagos előadások 6, 5 és 10 órakor.­ ­ Princip Gavro utolsó levelei A trónörökös-pár gyilkosának né­hány érdekes levelét közli Pribicse­­j vics Szvetozár lapja, a zágrábi Szkob­­­ ran. 1914. február 14-én Sarajevóbóli Zimonyba érkezett Princip Gavro,­­ Belgrádba akart menni, hogy félbe­­maradt iskolai tanulmányait foly­­tassa. Zimonyban a határrendőrség, mivel útlevele nem volt, feltartóztatta Princip erre éjnek idején, csikorgó hidegben neki­vágott a Duna jegének és átszökött Belgrádba. Ott jelentke­zett a rendőrségen és engedélyt kért, hogy tanulmányait Belgrádban be­fejezhesse. Mivel Princip már egy íz­ben be volt iratkozva egyik belgrádi­­ gimnáziumba, az engedélyt meg is kapta.­­ Hogy február közepétől május vé-­ géig hogy élt, helyesebben, hogy nyo­­morgott Princip Belgrádban, bizo­nyítják azok a levelek, melyeket egyik barátjához intézett és a­melyeket időbeli sorrendben itt közlünk. Az első levél így szól: »Szépen megkérlek, nézz utána és­­ szerezz nekem valamilyen állást, lehe­tőleg olyat, a­hol csak délelőtt lennék elfoglalva. Az egész napi munka nagy nehézségeket jelentene nekem, mert most vizsgára készülök. De ha ilyen állást nem találsz, keress olyat, a­hol egész napi munkáról van szó. Ha már szenvednem kell, legyen meg ez is. Gavrilo barátod!­ A második levél így hangzik : »Abból az öt dinárból, a­melyen küldtél, étkeztem egészen mostanáig, de már elfogyott. Nagyon kérlek, küldj megint valamit, hogy legalább addig tartson, míg hazulról, Grahovó­­ból kapok valamit . . . Mellékelten­­küldöm a hazulról kapott leveleket. Azt írják, hogy elsején küldenek vala-­­­mit. Akkor neked is megfizetem tar­­­­tozásomat.« — Úgy látszik, Princip nem kapott pénzt hazulról, mert harmadik leve­lében, mely május 25-én, tehát csak egy hónappal a merénylet előtt kelt, azt írta barátjának : »Személyesen szégyenleném elmon­­­dani neked, a­mit most levélben köz­lök veled. Bizonyára észrevehetted­­ már, hogy kerülöm a házadat. De­­ hidd meg nekem, hogy nem szököm előled, csak bujkálok szégyenletem­­ben, mert nem fizettem meg adóssá­gomat. Nem vagyok gazember. Isten látja lelkemet, nem volt lehetséges. Tudod, hogy hazulról szoktam kapni havonként 20—30 koronát. Bizony ez még lakásra sem elég, a koszttal adós maradok. Rettentő sok az adós­ságom, nyomorult állapotban va­gyok és egyáltalában nem tudom,­­ m­iből élek tovább. Egy kifőzőben ét­keztem, míg pénzem volt, mert ott­­ sem hiteleztek. Szóval kétségbeejtő a helyzetem és igazán nem tudom, hogy kerülök ki belőle. Ismételten megkérlek, szerezz ne­kem, ha csak lehetséges, bármilyen foglalkozást, mert különben éhen kell döglenem. Soha sem fogom el­felejteni, a­mit értem tettél, ha gon­dolsz rám és segítesz rajtam a mostani kritikus pillanatban. Nagyon szépen kérlek, válaszolj, hogy mi a véleményed. Kétségbe vagyok esve és a­mi mindennél bor­zasztóbb, rettenetesen éhezem. Gavro barátod. Május 25-én kelt ez a levél. Négy nappal később Princip Gavro eltűnt Belgrádból. Jireless rendkívül jutányosan kezesség mellett ,v- kerület, Ba Ajd­fl IM101 Deák Ferenc­ utca 31. 1

Next