Az Est, 1914. augusztus (5. évfolyam, 187-218. szám)
1914-08-25 / 212. szám
Kedd, augusztus 2. — T,avas-fe.e zenekonzonatáriumban (VI., Nagyszipző utca 8.) a beltai ár, augusztus 26-án, a tanítás szeptember elején kezdődik. — A püspök gyűrűje és tánca. Bécsből jelentik nekünk : Dr. flossier st.-pölteni püspök a Vörös Kerészinek adományozta püspöki gyűrűjét és láncát. A bevonult fővárosi alkalmazottak ellátása. Bárczy István polgármester rendeletet adott ki, amelyben utasítja a városi ügyosztályok vezetőit arra, hogy miképpen járjanak el a hadbavonult fővárosi alkalmazottak ellátása ügyében. A rendelet szerint a rendszeres állásban működő, végleges hivatalnokok családtagjai egy éven át a hivatalnok fizetésének kétharmadrészét fogják húzni, ha ez nős, egyharmadrészét, ha nem nős. Az ideiglenesen alkalmazott hivatalnokok a főváros részéről semmiféle ellátást vagy segélyt nem kapnak, ezért a polgármester külön utasította az ügyosztály vezetőit, hogy gondoskodjanak arról, hogy ezen alkalmazottak hozzátartozói megkapják az állami segélyt, és e végből külön is írják őket össze, és tegyenek róluk jelentést az egyes kerületi elöljáróságoknál. — Itt rekedt amerikaiak. Magyarországban jelenleg 300 amerikai állampolgár van, akik képtelenek hazájukba visszatérni. Különféle tervek merültek fel, hogy e hajón segítsenek. Ez ügy megbeszélése végett a bizottság gyűlést hívott egybe e hó 25-ére az Astoria szállodába, reggel 0 órára. A bizottság vezetője Nicholas Klein, ügyvéd Cincinnatiból. A császár elutazott Külföldi hazugsájjok, német hőstettek évtin, augusztus 1g. (Az Est munkatársától./ 1Küldönccel megkésve érkezett./ Ma reggel elutazott Berlin imádó féltését?»1, kísérve Vilmos császár. Hová . Ma senki sem tud biztos választ, következtetésnél egyebet felelni a nagy, mindenkit izgató kérdésre. Milliók rajongó szeretete kiséri, mindenki gondolata egy aggodalomban találkozik : a lángoló temperamentumú, hősi lelkű uralkodó ki ne vegye magát veszedelemnek. A Landsturm Levonultával lecsendesedik lassan a lázasan izgatott város, kezd több, sokkal több asszony járni az utcán, mint férfi, a földalatti jegyszedői, a villamosok kalauzai nagyrészt asszonyok. Csendesen sikló automobilokban fel-feltűnik egy-egy német hercegasszony (a német hercegnők egytőlegyik gyönyörűek) s a közönség néma kalaplevelével köszön s a hercegasszonyok komoly csendes főhajtással felelnek : a jótékony intézményeket, Vöröskereszt-kórházakat járják. Férjeik csendben, feltűnés, nélkül elutaztak, mind ismeretlen helyre. Hogy nem kímélik magukat jobban, mint akármelyik közlegényük, azt tragikusan bizonyítja a dalai Lippe herceg hősi halála. Három árvája, fiatal felesége siratja. Az itthonmaradtak lelkiállapota csodásan nyugodt és emelkedett. Nincs senki, aki kételkednék a német haderőben, nincs, aki ne bízna a monarchia nagyszerűseregeiben. A parlamenti pártot imponálóan egységes állásfoglalása mellé méltán sorakozik a bankok és kereskedelmi testületek tegnapi fellépése, amelyről Budapest már bizonyára hivatalosan értesült. A kereskedelemügyi miniszter meghívására összegyűltek Berlin nagykereskedő cégeinek és bankjainak fejei s megalakították egy jel ára csak az új »Háborús kölcsönbank«-ot, tizenöt milliót garantálva egy szempillarezdülés nélkül, egyhangúan impozánsan. Németország gazdasági helyzete éppen oly kitűnő és hasonlíthatatlan, mint hadereje ; míg minden más országban moratóriumra szorultak, itt a bankok és kereskedelmi kamarák pénzt adnak össze és a Reichsbank kész eszkomptálni az új intézmény adandó kölcsöneit. Jelen voltuktól hallom, hogy a gyűlés lefolyása megragadó volt a maga nyugodt tárgyilagosságában ; nem volt a teremben senki, akinek ne forogna egész élete munkája veszedelemben, de csendes-elszántan, a katonák hősi lelkesedésével jelentették be sorra könnyes szemmel, de tárgyilagos nyugalommal a milliós hozzájárulásokat. És ezt az országot rágalmazza a külföldi sajtó, erről a bámulatos nemzetről termelik százszámra a nevetséges koholt híreket, az ellenséges kormányok, hogy megfélemledett, demoralizált katonáikban tartsák valahogyan a lelket. Itt Berlinben, a hazaszeretet és császárimádat hazájában nevető boszankodással olvastuk a külföldi lapok híreit. íme néhány gyönyörű példány : Tegnap láttunk egy görög lapot, mely óriási hetükkel hirdeti, hogy Berlinben kiütött a forradalom, a császári palota ég, a császárt meggyilkolták. Ma a Figaro egy száma érkezett fantasztikus kerülő utakon ide, melyben Gabriel Hanotaux, volt külügyminiszter és történelemtudós jelenti: »Vilmos császárt elfogatta a trónörökös, aki az egész háborús zavart azért rendezte, hogy apját detronizálhassa. Berlinben kiütött a forradalom. Más lapok szerint Strassburgot elfoglalták a franciák. Ugyanilyen sikrek járják Norvégiában, míg a német-barát Svédországban nem adnak hitelt az ilyesminek. Nagy örömet keltett az új svéd hadügyminiszter kinevezése, mivel köztudomású, hogy Sven Hedimal, a híres utazóval együtt nyílt ellensége Oroszországnál. Általános üröm fogadja Björn Björnsonnak, a nagy Björnson fiának vállalkozását, aki irodát szervezett, ahonnan Hollandiát és a Skandinávországokat hiteles berlini hírekkel kívánja ellátni azért, hogy a franciaangol hazugságokat ellensúlyozza. A francia-német csatatér jelentéseit itt előre látták, úgyszólván várták, mivel a katonaság két évtized óta készül ennek a harcnaképpen ilyen előre tervezett megvívására. Köztudomású dolog, egyik lap katonai munkatársa nyíltan meg is erősíti, hogy közel húsz év óta évente három manővert is rendeztek, melynek feladatát minden német tartalékos ismeri, s nem egyszer végigcsinálta : a feltevés és kivitel mindig ugyanaz volt, a franciák betörésének utat engedni az úgynevezett, »Burgunder Loch «-on át, azután három oldalról délnek Svájc felé szorítani az ellenséget. Egy régen működő precíziós gép pontosságával és rendületlen nyugalmával a jól ismert, betéve tudott hadgyakorlatokat, ismétlik fenn a nagyszerű német legények. Hogy meglepően gyors és nagyarányú eredményeiket rohammal érik el, bizonyítja az elesettek és sebesültek névsora: feltűnően nagy arányban hullottak el az ostromot vezénylő tisztek. Az első vaskereszt, az óhajtva remélt kitüntetés egy fiatal ulánust ért, akit őrhelyén hét kozák támadott meg. Hatot közeledésük közben letérített hat lövéssel, azután— minthogy töltéseit kilőtte volt — hirtelen feltűzte bajonetjét és a hetediket, az utolsót átdöfte. Az ilyen emberfeletti nyugalmú hősiesség a külföldet is megindítja : sorra jelennek meg Gerhart Hauptman Liliencron, Ludonnáim és a fiatalok harci versei. A nép egyszerű gyermekei elragadóan közvetlenül foglalják össze az érzelmeket a kaszárnyakapukra, vasúti kocsikra mázolt feliratokban. Jészi Margit: Mi történt augusztus 15-ig Labácon A következő igen érdekes tudósítást kaptuk : Jiátlaszili, 1991. augusztus 10. Ma érkezett ide Sábáéból Alexa János magyar állampolgár, aki a legutóbbi négy esztendőt Sábáéban töltötte, ahol mint gépész kereste kenyerét. Az ottani viszonyokról és Sábáé bevételéről a következőket mondotta el: Az ultimátumot a szerbek nem vették komolyan és azt közönséges diplomáciai sakkbosásnak tartva, hencegve fogadták és szemtelenségnek nyilvánították. Amikor bekövetkezett az osztrákmagyar hadüzenet, a szerbeken rövid időre erőt vett a lelkesedés és a harci vágy, amelyet azonban csakhamar a megdöbbenés váltott föl. Kábáéban körülbelül 30 család őszt rák - magyar alattvaló lakott. Ezeknek a községházára kellett menniük. A napok legnagyobb részét ott is töltöttük. Lassan,h egyenkint kezdték a családokat beljebb internálni. Nekem, feleségemmel, szerdán kellett volna Szerbia belseje felé utazni.» Nem panaszkodjk,atom, jól bántak velünk. Soha egy szóval sem bántottak azért, mert magyar vagyok. Mikor az osztrák és magyar állampolgárokat behívták a községházára, megkérdezték tőlük, hogy ki akarja a szerb állampolgári jogokat megszerezni és szerb alattvalóvá lenni. Magyar polgár egy sem jelentkezett, osztrák azonban volt kettő-három, aki aláírta a nyilatkozatot. Sábáéban sejtették, hogy a magyarok ott fognak betörni Szerbiába, de nem hitték, hogy ez oly hamar fog megtörténni. Azt pedig még álmodni sem merték, hogy a magyar sereg pontonokon fog átkelni. Kedden délután négy óra tájban kezdődött Bobác bombázása és megszülléssokkal egész éjjel folyt. Magára a városra nem lőttek, minthogy ott nem is volt katonaság. A golyók a város mögött felállított szerb seregben, különösen annak az ágyuütegeiben nagy kárt tettek. Szerdán reggel 1 24 órakor puska és gépfegyver ropogásra ébredtem. Ebből sejtettem,hogy a magyarok átjöttek a Száván. A lakosság kitűzte a fehér lobogót. Rövid idő múlva láttam, amint a rabokat a fegyházból bilincsekkel a lábukon futni engedték. Először egy hadnagy jött a városba kilenc emberrel. Délelőtt féltizenegy felé 230—300 osztrák-magyar katonai vonult a városba és a piacon elhelyezkedtek. Gépfegyvereik is voltak. Ezeket később megtámadta ugyanannyi szerb, de visszaverték őket. Csütörtökön csak kisebb csetepaték voltak. Péntek délután 3—4 óra között egy 5—6000 emberből álló szerb csapat, a város szélén megtámadott aOOO-nyi katonából álló csapatot. Pénteken történt velük, hogy éppen ebédelni akartak, amidőn riadót fuvattak. Ezek a várost megkerülve, megtámadtak egy előrenyomuló ellenséges csapatot, amelyet 11 kilométernyire visszavertek. Amikor a magyarok bevonultak Sabácba, ott nem is volt katonaság. Mindenkit betereltek a templomba. Ott megkérdeztek minden szerbet, hogy otthon van-e fegyverük. Akik megmondták, hogy van, azok házából elvitték a fegyvert, de nem lett bántódásuk. Akik azonban letagadták és mégis találtak házukban fegyvert, azok meghaltak. Érdekes, hogy katonáinknak sokkal több bajuk van a komitácsikkal, mint, a rendes szerb katonasággal. Ezek az alattomos emberek az erdőkben fákról, védett helyekről lövöldöznek a katonáinkra. Bakáink ezekre azután vadásznak is ! Igazuk van ! A komitácsi kegyetlensége ellen csak még nagyobb kegyetlenséggel lehet, védekezni. A komitácsik között, nincs egy szerb állampolgár se. Kivéve néhány fanatikus gyerkőcöt és egy pár elvakult, vérszomjas aggastyánt. Hisz minden 19 és 55 év közötti szerb állampolgárt behívtak rendes szolgálattételre. A komitácsik szerb ajkú idegen, nagyrészt, osztrák-magyar alattvalókból kerülnek ki. Szombaton indultam haza. Hiénákon (Sabáccal szemközt Szlavóniában) hallottam, hogy az ottani szerbek megmérgezték a kutakat. Az ottani szerb papot és még tizennégy szerbet lelivétett a katonai parancsnok. E mérgezésnek három magyar katona esett áldozatul. Szombatig Sábác körül negyvenhat halott volt — magyar részről — ezek között is tizenkettő tiszt. A sebesültek száma mintegy háromszáz lehet. Feltűnő kevés azonban a nehéz sebesült. A szerbek vesztesége legalább ötször ennyi. Érdekes, hogy bár csak úgy duzzad a zsebem a szerb bankóktól, a rendőrség ingyenjegyét voltam kénytelen igénybe venni, hogy Bolttaszékre utazhassam. A szerb papírpénz értéktelen, már Szerbiában sem fogadja el senki. 7. oldal & rayngfcaraja alvásra®!« s a Festraes á3m®hra»S« «1®» BSfézdiljá&SOSE a rendetlen székelés is hozzájárul, ha tehát ezt megszüntetjük, állapotunkban könnyen áll be lényeges javulás. Igyunk egy pohár természetes Ferenc József, keserűvizet naponkint reggeli előtt, mert ez a gyomorbélcsatornát biztosan ér, enyhén kitisztítja, s a bélsár meggyülemlésének úgyszólván teljesen útját állja. Ezért alkalmazták oly' szívesen a Ferenc József-vizet már a bécsi klinika régi orvosai is. Leidesdorf tanár, idegorvos, ennek a világhírű intézménynek egyik főbüszkesége, többek közt azt is megállapította, hogy ez az ásványvíz már kis mennyiségben is kitűnő eredményt hoz létre, s még hosszabb ideig tartó használat esetén sem jár semmiféle kellemetlen mellékhatással. Minden gyógyszertárban, drogériában és fűszerüzletben kapható.