Az Est, 1914. december (5. évfolyam, 311-340. szám)

1914-12-17 / 327. szám

Csütörtök, december 17 — A polgármester plakátjai. Teg­nap óta egyre kapjuk a fájdalmas leveleket s kérdéseket, egyebek közt arról is, hogy mi lesz most a polgár­­mester plakátjaival, melyek oly sietve újságolták volt Belgrád bevételét. A kérdést elég érdekesnek tartottuk, hogy tovább adjuk illetékes helyre, honnan a következő feleletet vet­tük rá: -T- A­mily természetes most a han­gulat, a­mely ilyen kérdésekkel akar magán könnyíteni, a kérdezőknek nyilvánvalóan nincs sejtelmük arról, hogy az ilyen plakátoknak mi a tör­ténetük. A polgármesterhez hivatalos helyről jó az értesítés az örvendetes eseményről s egyben arról , h­gy azt már itt is, ott is tudják s k­a jk­­kal s plakátokkal ,kivilágítással s harangszóval ünnepük s jó volna Budapest közönségét is ilyesmire fel­hívni. Erre nincs más út és mód, mint a plakát — s az talán természetes, hogy mikor a polgármester lelkese­désre hívja fel városának közönségét, ezt nem teszi néhány lelkesítő szó nélkül. Egyszóval plakátjaival nem akar a hírszolgálatba belekontárkodni hanem egyszerűen hivatali köteles­ségét teljesíti. Eddig a felvilágosítás. Mi is azt hisszük, hogy ha Belgrád körül va­lahol hiba történt, bizonyára nem ott, a­hol a polgármester örült annak, a­minek akkor még örülni lehetett. — Nincs már vízhiány ! Tegnap El főváros lakói egy részének kelle­metlen meglepetésben volt része. Néhány kerületben a felsőbb emele­teken nem működött a vízvezeték. A vízhiány oka az volt, hogy a káposztásmegyeri vízmüveknél az egyik nagy szivattyúhajtó kazán táplálóvizcsövei megrepedtek s a kazán munkaképtelen lett. Ebből következett azután, hogy a vízmüvek 40.000 köbméterrel kevesebbet ter­meltek, mint a mennyi a rendes napi termelés (körülbelül 180.000 köbméter). Ezzel csökkent a nyomás és a harmadik és negyedik emeleti csapokhoz nem jutott víz. A székes­­fővárosi vízművek igazgatósága tar­­talékkazánokat hozott működésbe és tegnap este 10 órakor megindult a rendes víztermelés. A megrepedt csö­veket most bontják ki, hogy a hiba okát megtalálják. — Herman Ottó balesete. Tegnap délután a Múzeum­ körút és Kossuth­ Lajos­ utca sarkán egy teherkocsi el­ütötte Herman Ottót, a kiváló tudóst és eszméletlen állapotban vitték a mentők a Rókus-kórházba. A beteget Haberern I. Pál egyetemi tanár osztá­lyán helyezték el. Az éjszakát Her­man Ottó nyugtalanul töltötte. Ma délelőtt megröntgenezték és a Rönt­gen-felvétel alapján megállapították, hogy a bal lábszárán úgynevezett zárt­ törést szenvedett. A törött lá­bat gipszbe tették és az orvosok re­mélik, hogy a beteg rövidesen elhagy­hatja a kórházat. Munkatársunk felkereste a tudóst, a­ki a következőket mondotta bal­esetéről: — A gyógyulás, a­mint mondani szokás, — Isten kezében van. Öreg ember vagyok, nyolcvan éves elmúl­tam, öregek a csontjaim, a­melyek már megtették azt a szolgálatot, a­mi rájuk háramlott. Azt ellenbenr ki kell emelnem, hogy a Kossuth Lajos­­utca és a Múzeum­ körút keresztezése valóságos hóhér­tér. Itt történt ve­lem is a baj, a villamosra vártam, de nem jött és ezért meg akartam ke­rülni a keresztezést, ekkor történt a ■baleset. Borzasztó fájdalmaim van­nak, egész éjjel nem hunytam le a szemem. — Fedák Sári a Medgyaszay-kaba­­réban tegnap kezdte meg két hétre terjedő vendégjátékát. A legnépsze­rűbb magyar művésznő Szép Ernő »Zsuzsika« című poétikus és hangu­latos drámájának főszerepében lépett fel és mint drámai színésznő is első fellépésre meghódította a közönsé­get. A kabaré közönsége, mely zsúfo­lásig megtöltötte a nézőteret, alig győzte tapsolni Fedák Sári művésze­tét és tapsot kapott Papp Mihály, a Király­ Színház tagja is, a­ki a finom hangulatú darab másik főszerepét ját­szotta. — Itt a karácsony. Egy ismert nevű művésznő két éves kis leány­kája e szavakkal feküdt le. Hány anyának képezi súlyos gondját, hogy mi legyen gyermekének karácsonyi ajándéka ? A válasz : csak könyv és könyv ! A magyar írók legjava, mint Ambrus Zoltán, Berczik Árpád, Krúdy Gyula stb. itt egy-egy gyö­nyörű mesekönyvet és százakra menő ilyen pompás könyvek kaphatók va­lóban nagyon olcsó áron a Magyar Kereskedelmi Közlöny hírlap- és könyvkiadó vállalatnál, Budapesten, Dohány­ utca 12. szám­ alatt. ** — Egy elsietett mondat. A tegnap nehéz atmoszférájú levegőjében kí­váncsian és reménykedve vártuk az északról érkező híreket tartalmazó hi­vatalos jelentéseket. Kora délután megérkezett a kedvező német jelentés, a­mely minden vonalon haladásról számol be, csak egy mondatával kel­tett lehangoltságot: A Soldautól Mlawán át Ciechanow irányában előrenyomult német had­oszlop a tulerős ellenséggel szemben állásait ismét elfoglalja. A tulerős ellenséggel »szemben«. .. Ez magyarul annyit jelent rendes használatban, hogy az ellenség tul­erős volt s ezért kellett a németeknek állásaikat ismét elfoglalni. »Állásai­kat ismét elfoglalni.« Szóval, a­hon­nan kiindultak, oda újra visszatérni. Hivatalos körülírással ez visszavonu­lást jelent. A német jelentésnek ez a mondata érthető lehangoltságot kel­tett. Ellenőrzésképpen mégis meg­néztük a német nyelvű német jelen­tést is. És örvendezve megnyugod­tunk. Hiszen ez egészen más! »Die deutsche, von Soldau über Mlawa in der Richtung Ciechanow vorgedrungene Kolonie nimmt vor dem überlegenen Feind ihre alten Stellungen wieder ein.« Magyarul igy van: »A németeknek Soldautól Mlawán át Ciechanow irányába vonult had­oszlopa a túlnyomó ellenség szeme­­láttára újra elfoglalja régi állásait.« Ugy­e hogy egészen más. A néme­tek ugyanis már egyszer régebben elindultak Soldautól Mlawán át Cie­chanow irányába, akkor visszavonul­tak és most ezeket az előnyös, régeb­ben elhagyott állásaikat újra (wieder) elfoglalták a túlnyomó ellenség jelen­létében, előtt, szeme láttára. Vor dem­­ Feind! — A ki lefordította ezt a­­ mondatot, kissé elsiette. Pedig na­gyon kell mostanában minden egyes szór­a vigyázni. Hiszen milliók olvas­sák aggódó szívvel. — József főherceg tábori tisztisap­kája. József főherceg ő fensége meg­bízásából a múlt héten egy százados megjelent a Steiner Zsigmond és Társa sapkagyár (VI., Hajós­ utca 15. sz. alatt lévő) helyiségében és több had­felszerelési cikket vásárolt. Többek között magával vitte őfensége és egész kísérete részére a cég által törv, vé­dett, nyak- és fülvédővel ellátott, állva kapcsolható téli sapkákat, melyeknek az a kitűnő előnye van, hogy a hó­sapkát teljesen feleslegessé teszik. A sapkák megnyerték ő­fensége tet­szését és erről a következő táviratban értesítették a céget: »Kérelmére ér­tesítem, hogy József főherceg ur ő cs. és kir. fensége a szállított katonai téli sapkával meg van elégedve. Dol­ler, udvari titkár«. — Szentpétervárott befagyott a víz­vezeték. Frankfurtból jelentik : Pé­­tervárról jelentik, hogy a város víz nélkül áll. A vízvezeték befagyott, a gyárak kénytelenek voltak az üze­met beszüntetni, a kávéházakat, ven­déglőket, a nyilvános fürdőket becsuk­ták, a pályaudvarokat sötétség bo­rítja.­­ A Vörös Félhold kiküldöttei Bu­dapesten. Tegnap óta a török Vörös Félhold kiküldöttei Budapesten járnak hogy még szorosabbra fűzzék a barát­ságot, a­mely már igen régi Magyar­­ország és Törökország között. A Vörös Félhold körülbelül ugyanaz az intéz­mény Törökországban, mint nálunk a Vöröskereszt, csakhogy a mohame­dán világ jelvénye a félhold és ezért használja a kereszt helyett. A török urak tiszteletüket tették a kormány­nál, a fővárosnál, s mindenütt igen ba­rátságosan és vendégszeretően fogad­ták őket. A hatóságok megengedték, hogy gyűjtést indítsanak, de a Vörös Félhold kiküldötteinek ezenkívül más céljuk is van. Nekik is, nekünk is az az érzésünk, hogy a török-magyar barátság nemcsak fegyverbarátság, hanem régi és erős rokon­, hanem faji érzés. A mi érdekeink és boldogulásunk igazi útja a kelet és gazdasági érde­künk, hogy Törökországgal a lehető legszívesebb viszonyban legyünk. A német kereskedő világ igen okos és élelmes, már benn ül Törökország­ban és hálózatát kiterjesztette a Keletre. A mi kereskedőinknek és üzemeinknek elsőrendű kötelessége volna, hogy szintén iparkodjanak teret nyerni Törökországban és a Keleten, s ne várják, hogy csak má­­sodrangú szerepet játszszanak a néme­tek mellett. Munka és élelmesség kell csak ehhez. Most itt járnak közöttünk a törökök, a barátság a két nemzet között igen nagy, iparkodjék mind­­denki érintkezésbe lépni velük, hogy egészséges alapot teremthessünk a jövendő együttdolgozásra. A háború sem tart örökké, és az a nemzet fog igazán boldogulni, a­melyik már a háborúban előkészíti a békében kö­vetendő gazdasági utakat. A törökök­nek a magyarok iránt érzett rokon­­szenvét és a mi régi török szimpá­tiánkat kölcsönösen ki kell használni. — Fogoly testvérek találkozása. Zsolnáról táviratoztak . A végnélküli fogolyszállításnak érdekes és meg­ható jelenete játszódott le tegnap az újzsolnai állomás egyik termében, a­hol a foglyokat élelemmel látták el. Két nagyobb fogolyszállítm­ány ér­kezett. Az egyik a Kárpátokból, a másik a Krak­ó közelében vívott nagy harcokból. Az egyik teremben javá­ban fogyasztották az oroszok a híres magyar gulyást, a­mikor egyszerre csak két egymással szemben ülő fo­goly felugrott és ölelni, csókolni kezd­ték egymást. Testvérek voltak. Mind a kettő még május havában került el hazulról és azóta nem látták egymást és hírt sem hallottak egymásról.A sors szeszélye most összehozta őket. Fo­golytársaik nagy meghatottsággal néz­ték a jelenetet. Az állomásparancsnok cigarettával ajándékozta meg a test­véreket és közbenjárt érdekükben, hogy megtudják egymás címét és le­velezhessenek egymással, mert más­más fogolytáborba irányították őket. — Elgázolások. A Thököly-úton egy 65-ös jelzésű villamoskocsi el­ütötte Szecsei Erzsébet negyvenegy éves napszámosnőt. Életveszélyes sé­rülésekkel a Rókus-kórházba vitték. — Varga Miklós tíz éves tanuló a Margit-hídon leugrott a villamosról, az oszlophoz ütődött és a pótkocsi kerekei alá esett, melyek a bal lábát levágták. A Rókus-kórházba vitték.­­ A Pillangó- és Róna-utca sarkán a cinkotai helyi érdekű villamos egy tizenkét-tizennégy éves fiút halálra gázolt. Á!i­! Mag Fehér Andrásnak hívják. P­olttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították. — Üzenet az orosz hadifogságból. A Kárpátok aljáról S. városkából írja egy derék káplár. Egy feldujt kas­tély szobáinak egyikében a falon ce­ruzával írott sorokat találtunk. Azok, a kik előttünk itt tartózkodtak, a levelezésnek ezt a módját eszelték ki, hogy közöljék hozzátartozóikkal, mi­örtént velük. Az orosz fogságba ke­rült katonáink a falra írták hozzátar­tozóik nevét s kérték azokat, a kik meglátják, tudassák a címzettekkel. A falon a következő felírások voltak : Fedor Istvánnné,­­Levelek, Szabolcs­­megye, Kérem értesíteni, hogy fogoly vagyok. 1914. nov. 26. Fedor István: Kun Dezső, Kolozsvár. Kun Jenő címre, Rozs-utca 7. értesíteni, hogy fogoly vagyok. Kudor István, Bánffyhunyad 207. házszám, értesítsék özvegy Kudor Ferencnél, mert fogoly vagyok. Ki e sorokat olvassa, tegyen szíves értesíteni családomat, hogy hadifo­goly lettem, az alábbi címre. Moldo­­ván Antalné Kolozsvár, Kis-utca 30. Dózsa György szakaszvezető itt hált mint fogoly. Banya. Az orosz fogságba került magyar katonák igen ügyes módját ejtették annak, hogy hozzátartozóik aránylag rövid időn belül megtudják sorsukat. •— Hogyan kell fizetni búzában és rozsban. A hivatalos lap mai száma a miniszterelnök rendeletét közli . »A búzában vagy rozsban kötelezett terménybeli járandóságok tárgyában. E rendelet szerint »a­ki terménybeli járandósága bizonyos mennyiségű bú­zának, vagy rozsnak szolgáltatására van kötelezve, annak a jelen ren­delet hatálya alatt e járandóságnak csupán kétharmad részét szabad bú­zában vagy rozsban kiszolgáltatnia , egyharmad része helyett pedig ugyan­annyi mennyiségű árpát vagy ten­gerit kell szolgáltatnia és az érték­különbözetet a hatóságilag megálla­pított legmagasabb árak szerint szá­mítva készpénzben kell megfizetnie­. E rendelet megszegése 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bünte­tendő. — Gabonatőzsde. Mindössze né­hány vagyon árpa került eladásra, egyéb cikkekben azonban alig volt forgalom.­­— A polgári perredtartás életbe­léptetése Fiumében. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a polgári per­­rendtartásról szóló 1911. évi 1. tör­vénycikk és az annak életbeléptetésé­ről szóló 1912. évi LIV. törvénycikk, 1915. január hó elsején Fiume városá­ban és Fiume kerületén is életbe lép. Az igazságügyi miniszter erre vonatkozó rendelete részletesen felsorolja azo­kat a módosításokat, melyekkel e két törvénycikk Fiuméban és kerületé­ben érvényes lesz.­­ Az iparsó ára 1915-ben. A hiva­talos lap mai száma közli, hogy a Magyar Bank és Kereskedelmi Rész­vénytársaság, mint a magyar királyi sójövedék vezérügynöksége által há­rom százalék szódával denaturált iparsóra nézve a jövő évre is meg­maradnak azok az árak, a­melyek erre az évre voltak megállapítva. E sze­rint a tiszta iparsó ára száz méter­mázsánál kisebb mennyiségben mázsánként két korona 57 fillér, a tisztátlan iparsóé, pedig két korona 17 fillér. Száz métermázsa vagy annál nagyobb mennyiségnél az ár mázsán­ként 2 korona 20, illetve 1 korona 80 fillér. AAA/TVJVWWWVVVVVVVVWVW 5. oldal Esszad pasa szent háborút hirdet !Bécs, december 16. A »Reichspost« jelenti Milánóból­­ Itteni lapok jelentése szerint Esszad pasa kihirdette a szent háborút Albá­niában. Ennek következménye a 25.000 albánnak Szerbiába történt már említett betörése.

Next