Az Est, 1915. március (6. évfolyam, 60-90. szám)

1915-03-23 / 82. szám

41. oldal támadás előtt való napon, a Darda­nellák előtt, több újságírónak ki­jelentette, hogy teljes reménye és határozott meggyőződése az, hogy a Dardanellák megnyitását rövid időn belül ki fogják erőszakolni. A párisi lapok éppen közölni készültek ezt a nyilatkozatot, a­midőn a francia és angol hajók elsülyedéséről megérke­zett a hír. A cenzúra ennek követ­keztében megtiltotta az interciu nyil­vánosságra hozatalát. Angol jelentés a hadi­­ajók pusztulásáról Rotterdam, március 22. Az Est tudósítójásait Londonból táviratozzék, hogy a brit admiralitás a legutolsó hajó­veszteségekről ezt a jelentést adta ki: Az Ocean és az Irresistible páncé­losok, úgyszintén a Bouvet francia hadihajó elvesztése nem ad okot különösebb aggodalomra. Ilyen vesz­teségek természetszerűleg kikerül­­hetetlenek. Katonai szempontból ítélve, régi csatahajók elvesztése ha nem is komoly, de mindenesetre sajnálatos. Hogy az Inflexible kény­telen volt a harcvonalból vissza­vonulni, az a szövetségesek támadó erejére nézve érezhető ugyan, de eleve el kellett készülve lenni nagy áldozatokra. Szerencse, hogy a brit hajók legénységének legnagyobb részét sikerült megmenteni, ellenben őszinte fájdalmat kelt, hogy a Bouvet el­­sülyedésekor a francia tengerészet sok embert vesztett. Konstantinápolyi Orosz­­országsai Genf, március 22. (Az Est tudósítójától, A Temps mai számának vezér­cikke Oroszországról és a Darda­nellákról szól. A mellett érvel, hogy ezt a problémát csak úgy lehet megoldani, ha Konstantinápoly az oroszoké lesz és ebben Oroszország számíthat a szövetségesek támogatá­sára. A Dardanellák kérdése mint európai és ázsiai új elhelyezkedés me egészen más, mint volt akkor, a­midőn a Dardanellák csak mint az egyensúly biztosítása jöhettek számba. Ez az álláspont már a tör­ténelemé. Ma ennek a kérdésnek gazdasági oldala jön elsősorban szá­mításba. Nem lehet többé olyan poli­tikát űzni, a­mely a Fekete-tengerből zárt területet akar csinálni, a földrajz és a dolgok természtes fejlődése kényszerítő módon követeli, hogy Oroszország dél felé szabad utat szerezzen magának. A cikk a to­vábbiak során azt fejtegeti, hogy az érdekelt nagyhatalmak szerzett jo­gai természetesen nem szenvedhet­nének sérelmet, ha a Dardanellák orosz kézre fognak jutni. Görögországra nem számíthat az entente Bécs, március 22. /Az Est tudósítójától­ Athénből jelentik: A Dardanellák bombázásában azért állott be szü­net, mert az angolokat meglepte a jól szervezett ellenállás. Az angol spflette­ysssbói nagy meglepetéssel tapasztalták, hogy a Dardanellák külső erődei közül nem egy 36 centi­­méteres nehéz ágyukkal van felsze­relve. Ezek a nehéz török ütegek okozták az angol és francia hajó­rajok nagy veszteségeit. Arra a kel­lemetlen felfedezésre jutott az ellen­séges flotta, hogy a Dardanellák ellen semmire sem megy, ha a hadi­hajók támadásait egyidejűleg meg­felelő nagyságú szárazföldi haderő nem támogatja. E részben az angol­­francia hadvezetőség Görögország segítségére számított és ebben ala­posan csalódott. Mint Párisból jelentik, a francia sajtóban élénken tükröződik ez a csalódás. A párisi lapok azzal pró­bálják vigasztalni a közvéleményt, hogy noha Konstantin király erő­sebbnek bizonyult Venizelosznál, semmiesetre sem lesz erősebb, mint a görög nép. A Temps-sean erre mind­járt megvan a cáfolat. Ennek a lap­nak azt táviratozza athéni tudósítója hogy Venizelosz úgy nyilatkozott előtte, hogy a játék elveszett, az entente örökre eljátszotta Görögország támogatását. Még ha sikerülne is ez­után újból kormányra jutnia, nem tudná megváltoztatni a dolgok mai rendjét. Érdekes, a­mit a cár fáradozásai­ról beavatott körökben beszélnek. Mikor nyilvánvalóvá lett, hogy Kon­stantin , király elfordult az entente­­től, a cár a görög királynak Páris­­ban élő fivérét, György görög her­ceget igyekezett rábírni, hogy Gö­rögországban hangulatot teremt$311 Törökország ellen. Tudnivaló ugyan­is, hogy György görög herceg meg­hitt barátságban van a cárral. Ez a barátság még abból az időből való, mikor a mostani cár még mint trónörökös György görög herceggel Kelet-Ázsiába utazott s egy fanatikus japán merényletet követett el az orosz trónörökös ellen. Akkor György herceg mentette meg a cár életét. A merénylő kezéből kicsavarta a fegyvert és őt magát földreterítette. Angol jelentés a flandriai veszteségekről London, március 22.­­Magyar Távirati Iroda) Az e hó 15-iki angol veszteség­­kimutatás 87 elesett, 12­­r megsebe­­­sült és 8 eltűnt tiszt nevét tartal­mazza. A Times ezenfelül még megnevez 12 elesett tisztet, a­kik nincsenek a hivatalos kimutatásban. Az elesettek között 5 alezredes és 3 őrnagy, a sebesültek között 4 al­ezredes és 2 őrnagy­ A Times a nemve-chapellei üt­közetről szóló hivatalos haditudósí­­tást birálva, a következőket írja: — Győzelmünket nagyon drágán kellett megfizetni. A veszteségi laj­stromok alapján fáradságos számí­tással kellett megállapítanunk, hogy Neuve-Chapellenél és S­t. Eloiánál nyilván 210 tiszt esett el és több mint 300 meg­sebesült, a legénység pedig isme­retlen nagy veszteséget szen­vedett . A hadvezetőség még csak nem is jelezte azokat a borzasztó nehéz­ségeket, a melyek még reánk vár­nak. A kép, a melyet nyújtott, csak világos, élénk színekkel volt festve s azt a benyomást kelthette, hogy az ellenséget megverhetjük, a mi­kor és a hol akarjuk­ A helyes mód, a melylyel a neuve-chapellei ered­ményünket népünkkel közöni kel­lett volna, a teljes nyíltság. Azt kellett volna mondani, hogy vala­mit, ha nagyon keveset is, elértünk. Az eredmény arányban áll az erőfeszítéssel, hogy a csapatok nagy dicsőséggel küzdöttek, de a­z ára rendkívül magas volt. ........ ...........«­M oroszok­ belsere — Katonai munkatársunktól — Azóta, hogy a németek befejezték a nagy győzelem rengeteg zsákmá­nyának betakarítását, Bukovinán keresztül végrehajtott meglepő elő­nyomulásunknak pedig útjába állott a galíciai télutó förtelmes időjárása, a keleti hadszíntéren szakadatlanul az oroszok támadnak. A­hogy a kor­hadt testek villoggőzének, a lidérc­­fénynek libegő lángocskái fűről-fvre, fáról-fára szállnak a mocsári erdő sötét éjszakájában, úgy vándorol ide-oda az orosz támadás fel-fel­villanása a keleti hadszíntéren. Hol itt, hol ott üti fel fejét a harc fúriája, hol hevesebben, hol lankadtabban zeng a harci zaj, soha sem lehetne előre megmondani, vájjon a harc­vonal melyik részéről fognak szólni a másnapi jelentések, mintha semmi rendszer sem volna az események­ben. Csak az az egy bizonyos, hogy több mint egy hét óta állandóan s mondhatni az egész arcvonal men­tén az oroszok felváltva itt-ott tá­madnak. A támadó­készség a hadtudomány elvei szerint általában az erőnek és az önbizalomnak a jele. A támadás mint harcmód ilyenformán az erősnek és a bátornak a harcmódja. Ha csak a hadászat eme szabályait vennék figyelembe, azt kellene mondanunk: az oroszok az erősek és a bátrak. Van­nak is a sötétlátók közt olyanok, a­kik ezt tartják. A­kik azt mondják, hogy azért szorultunk a védelemre, mert kisebbségben vagyunk. Van azonban más hadászati sza­bály is, a­mely azt mondja, hogy a támadás erőszakolása a fenyegetett helyzetnek, a kétségbeesésnek a jele. Az tehát, hogy az oroszok most olyan nagy buzgalommal támadnak, nem feltétlenül az erőnek és az önbiza­lomnak a jele, hanem a következ­ménye lehet az orosz hadsereg szo­rongatott helyzetének, az oroszok kétségbeesésének is. Természetes, hogy az oroszok legutolsó emberük latbevetésétől sem riadnak vissza akkor, a­midőn arról van szó, hogy az ellenség nagyon veszélyesen fenyegető szárnyait valami úton-módon vissza­­nyom­ják. Valószínű, hogy ezt a célt szolgálják az oroszok szakadatlan és heves támadásai, mondják az opti­misták. Két vélemény, a sötétlátók és a joggal bizakodóké áll tehát szemben egymással. Hogyha azonban alapo­sabban tanakodunk a helyzet fölött, azt fogjuk látni, hogy a bizakodók vé­leménye a helyes vélemény és mind­ Kedd, március 28. nyájan ehhez az állásponthoz fogunk csatlakozni. Két okból teszszük ezt : először azért, mert a háború leg­utóbbi eseményei után semmiképpen sem adhatunk igazat a sötétlátók azon állításának, mintha erőink el­gyengülése tenné lehetővé az oroszok­nak a támadást, másodsorban pedig azért, mert nagyon is igaznak tartjuk azt a véleményt, hogy az oroszokat helyzetüknek nagyon is kedvezőtlen volta ösztönzi az elkeseredett támadá­sokra. Nagyon furcsa és nagyon kedve­zőtlen az oroszokra nézve hadállá­suk formája. Első pillantásra is azt a benyomást kelti a szemlélő­ben, hogy az oroszok félig-meddig át vannak karolva. Még jobban feltűnik ez a körülmény akkor, ha a föld­rajzi viszonyokat is figyelembe vesz­­szük. A félkör alakú orosz hadállás hátát legnagyobb részben a Polesie mocsaras területe képezi. Ismerjük e terület jellegét. Tudjuk, hogy na­gyobb haderők azon keresztül nem* vonulhatnak át, különösen nem a most következő tavaszi hóolvadás után. A Polesie mocsár területét ilyenformán a nagy orosz hadsereg szempontjából járhatatlannak kell tekinteni. Az orosz főerők elvonulására tehát csak az a két kapu szolgálhat, a­mely egyfelől a Polesie északi sze­gélye közt és az orosz várvonal közt, másfelől pedig a Polesie déli széle és a Dnyeszter folyó közt fekszik. Ha ez a két átjáró el lenne zárva, akkor az orosz hadsereg bekerítése jófor­mán tökéletessé válna. Az orosz had­sereg többé nem térhetne ki a döntő összecsapás elől, hanem kedvezőtlen helyzetében kellene felvennie az éídtT®00 halálharcot. E szerint­­csak a legterm­észetes erére igyekezet az, ha az oroszok em­lítő bekövetkezését minden erővel elhají­tani igyekeznek. Ez az igyekezet magyarázza meg a legérthetőbben az oroszok szakadatlan heves támadá­sait. VA^V^WVVVVwVVWVVVNVWWV ÍIaSItIc TETŐKOR orvosilag ajánlott óvszer a kiütéses tífusz ellen. Gyógytárban, drogériában tábori csomag 1 kor. r/0L P£NYvJAT|KHA2, NAGYMEZŐ­ UTCA 6. SS Ppeissisp Sf I csecs® i«@fc fi Bohózat 3 felvonásban. Filmre alkalmazta: dr. Janovics Jenő Rendezte Kertész Mihály. Fősze­replők Berky Lili, Ihász Aladár és Mészáros A.­­ ,PROJAN-film. -É Az előadások: négy, hat, nyolc és 1 órakor, ünnepnapon 3 órától közöt

Next