Az Est, 1915. március (6. évfolyam, 60-90. szám)
1915-03-23 / 82. szám
41. oldal támadás előtt való napon, a Dardanellák előtt, több újságírónak kijelentette, hogy teljes reménye és határozott meggyőződése az, hogy a Dardanellák megnyitását rövid időn belül ki fogják erőszakolni. A párisi lapok éppen közölni készültek ezt a nyilatkozatot, amidőn a francia és angol hajók elsülyedéséről megérkezett a hír. A cenzúra ennek következtében megtiltotta az interciu nyilvánosságra hozatalát. Angol jelentés a hadiajók pusztulásáról Rotterdam, március 22. Az Est tudósítójásait Londonból táviratozzék, hogy a brit admiralitás a legutolsó hajóveszteségekről ezt a jelentést adta ki: Az Ocean és az Irresistible páncélosok, úgyszintén a Bouvet francia hadihajó elvesztése nem ad okot különösebb aggodalomra. Ilyen veszteségek természetszerűleg kikerülhetetlenek. Katonai szempontból ítélve, régi csatahajók elvesztése ha nem is komoly, de mindenesetre sajnálatos. Hogy az Inflexible kénytelen volt a harcvonalból visszavonulni, az a szövetségesek támadó erejére nézve érezhető ugyan, de eleve el kellett készülve lenni nagy áldozatokra. Szerencse, hogy a brit hajók legénységének legnagyobb részét sikerült megmenteni, ellenben őszinte fájdalmat kelt, hogy a Bouvet elsülyedésekor a francia tengerészet sok embert vesztett. Konstantinápolyi Oroszországsai Genf, március 22. (Az Est tudósítójától, A Temps mai számának vezércikke Oroszországról és a Dardanellákról szól. A mellett érvel, hogy ezt a problémát csak úgy lehet megoldani, ha Konstantinápoly az oroszoké lesz és ebben Oroszország számíthat a szövetségesek támogatására. A Dardanellák kérdése mint európai és ázsiai új elhelyezkedés me egészen más, mint volt akkor, amidőn a Dardanellák csak mint az egyensúly biztosítása jöhettek számba. Ez az álláspont már a történelemé. Ma ennek a kérdésnek gazdasági oldala jön elsősorban számításba. Nem lehet többé olyan politikát űzni, amely a Fekete-tengerből zárt területet akar csinálni, a földrajz és a dolgok természtes fejlődése kényszerítő módon követeli, hogy Oroszország dél felé szabad utat szerezzen magának. A cikk a továbbiak során azt fejtegeti, hogy az érdekelt nagyhatalmak szerzett jogai természetesen nem szenvedhetnének sérelmet, ha a Dardanellák orosz kézre fognak jutni. Görögországra nem számíthat az entente Bécs, március 22. /Az Est tudósítójától Athénből jelentik: A Dardanellák bombázásában azért állott be szünet, mert az angolokat meglepte a jól szervezett ellenállás. Az angol spfletteysssbói nagy meglepetéssel tapasztalták, hogy a Dardanellák külső erődei közül nem egy 36 centiméteres nehéz ágyukkal van felszerelve. Ezek a nehéz török ütegek okozták az angol és francia hajórajok nagy veszteségeit. Arra a kellemetlen felfedezésre jutott az ellenséges flotta, hogy a Dardanellák ellen semmire sem megy, ha a hadihajók támadásait egyidejűleg megfelelő nagyságú szárazföldi haderő nem támogatja. E részben az angolfrancia hadvezetőség Görögország segítségére számított és ebben alaposan csalódott. Mint Párisból jelentik, a francia sajtóban élénken tükröződik ez a csalódás. A párisi lapok azzal próbálják vigasztalni a közvéleményt, hogy noha Konstantin király erősebbnek bizonyult Venizelosznál, semmiesetre sem lesz erősebb, mint a görög nép. A Temps-sean erre mindjárt megvan a cáfolat. Ennek a lapnak azt táviratozza athéni tudósítója hogy Venizelosz úgy nyilatkozott előtte, hogy a játék elveszett, az entente örökre eljátszotta Görögország támogatását. Még ha sikerülne is ezután újból kormányra jutnia, nem tudná megváltoztatni a dolgok mai rendjét. Érdekes, amit a cár fáradozásairól beavatott körökben beszélnek. Mikor nyilvánvalóvá lett, hogy Konstantin , király elfordult az ententetől, a cár a görög királynak Párisban élő fivérét, György görög herceget igyekezett rábírni, hogy Görögországban hangulatot teremt$311 Törökország ellen. Tudnivaló ugyanis, hogy György görög herceg meghitt barátságban van a cárral. Ez a barátság még abból az időből való, mikor a mostani cár még mint trónörökös György görög herceggel Kelet-Ázsiába utazott s egy fanatikus japán merényletet követett el az orosz trónörökös ellen. Akkor György herceg mentette meg a cár életét. A merénylő kezéből kicsavarta a fegyvert és őt magát földreterítette. Angol jelentés a flandriai veszteségekről London, március 22.Magyar Távirati Iroda) Az e hó 15-iki angol veszteségkimutatás 87 elesett, 12r megsebesült és 8 eltűnt tiszt nevét tartalmazza. A Times ezenfelül még megnevez 12 elesett tisztet, akik nincsenek a hivatalos kimutatásban. Az elesettek között 5 alezredes és 3 őrnagy, a sebesültek között 4 alezredes és 2 őrnagy A Times a nemve-chapellei ütközetről szóló hivatalos haditudósítást birálva, a következőket írja: — Győzelmünket nagyon drágán kellett megfizetni. A veszteségi lajstromok alapján fáradságos számítással kellett megállapítanunk, hogy Neuve-Chapellenél és St. Eloiánál nyilván 210 tiszt esett el és több mint 300 megsebesült, a legénység pedig ismeretlen nagy veszteséget szenvedett . A hadvezetőség még csak nem is jelezte azokat a borzasztó nehézségeket, a melyek még reánk várnak. A kép, a melyet nyújtott, csak világos, élénk színekkel volt festve s azt a benyomást kelthette, hogy az ellenséget megverhetjük, a mikor és a hol akarjuk A helyes mód, a melylyel a neuve-chapellei eredményünket népünkkel közöni kellett volna, a teljes nyíltság. Azt kellett volna mondani, hogy valamit, ha nagyon keveset is, elértünk. Az eredmény arányban áll az erőfeszítéssel, hogy a csapatok nagy dicsőséggel küzdöttek, de az ára rendkívül magas volt. ........ ...........«M oroszok belsere — Katonai munkatársunktól — Azóta, hogy a németek befejezték a nagy győzelem rengeteg zsákmányának betakarítását, Bukovinán keresztül végrehajtott meglepő előnyomulásunknak pedig útjába állott a galíciai télutó förtelmes időjárása, a keleti hadszíntéren szakadatlanul az oroszok támadnak. Ahogy a korhadt testek villoggőzének, a lidércfénynek libegő lángocskái fűről-fvre, fáról-fára szállnak a mocsári erdő sötét éjszakájában, úgy vándorol ide-oda az orosz támadás fel-felvillanása a keleti hadszíntéren. Hol itt, hol ott üti fel fejét a harc fúriája, hol hevesebben, hol lankadtabban zeng a harci zaj, soha sem lehetne előre megmondani, vájjon a harcvonal melyik részéről fognak szólni a másnapi jelentések, mintha semmi rendszer sem volna az eseményekben. Csak az az egy bizonyos, hogy több mint egy hét óta állandóan s mondhatni az egész arcvonal mentén az oroszok felváltva itt-ott támadnak. A támadókészség a hadtudomány elvei szerint általában az erőnek és az önbizalomnak a jele. A támadás mint harcmód ilyenformán az erősnek és a bátornak a harcmódja. Ha csak a hadászat eme szabályait vennék figyelembe, azt kellene mondanunk: az oroszok az erősek és a bátrak. Vannak is a sötétlátók közt olyanok, akik ezt tartják. Akik azt mondják, hogy azért szorultunk a védelemre, mert kisebbségben vagyunk. Van azonban más hadászati szabály is, amely azt mondja, hogy a támadás erőszakolása a fenyegetett helyzetnek, a kétségbeesésnek a jele. Az tehát, hogy az oroszok most olyan nagy buzgalommal támadnak, nem feltétlenül az erőnek és az önbizalomnak a jele, hanem a következménye lehet az orosz hadsereg szorongatott helyzetének, az oroszok kétségbeesésének is. Természetes, hogy az oroszok legutolsó emberük latbevetésétől sem riadnak vissza akkor, amidőn arról van szó, hogy az ellenség nagyon veszélyesen fenyegető szárnyait valami úton-módon visszanyomják. Valószínű, hogy ezt a célt szolgálják az oroszok szakadatlan és heves támadásai, mondják az optimisták. Két vélemény, a sötétlátók és a joggal bizakodóké áll tehát szemben egymással. Hogyha azonban alaposabban tanakodunk a helyzet fölött, azt fogjuk látni, hogy a bizakodók véleménye a helyes vélemény és mind Kedd, március 28. nyájan ehhez az állásponthoz fogunk csatlakozni. Két okból teszszük ezt : először azért, mert a háború legutóbbi eseményei után semmiképpen sem adhatunk igazat a sötétlátók azon állításának, mintha erőink elgyengülése tenné lehetővé az oroszoknak a támadást, másodsorban pedig azért, mert nagyon is igaznak tartjuk azt a véleményt, hogy az oroszokat helyzetüknek nagyon is kedvezőtlen volta ösztönzi az elkeseredett támadásokra. Nagyon furcsa és nagyon kedvezőtlen az oroszokra nézve hadállásuk formája. Első pillantásra is azt a benyomást kelti a szemlélőben, hogy az oroszok félig-meddig át vannak karolva. Még jobban feltűnik ez a körülmény akkor, ha a földrajzi viszonyokat is figyelembe veszszük. A félkör alakú orosz hadállás hátát legnagyobb részben a Polesie mocsaras területe képezi. Ismerjük e terület jellegét. Tudjuk, hogy nagyobb haderők azon keresztül nem* vonulhatnak át, különösen nem a most következő tavaszi hóolvadás után. A Polesie mocsár területét ilyenformán a nagy orosz hadsereg szempontjából járhatatlannak kell tekinteni. Az orosz főerők elvonulására tehát csak az a két kapu szolgálhat, amely egyfelől a Polesie északi szegélye közt és az orosz várvonal közt, másfelől pedig a Polesie déli széle és a Dnyeszter folyó közt fekszik. Ha ez a két átjáró el lenne zárva, akkor az orosz hadsereg bekerítése jóformán tökéletessé válna. Az orosz hadsereg többé nem térhetne ki a döntő összecsapás elől, hanem kedvezőtlen helyzetében kellene felvennie az éídtT®00 halálharcot. E szerintcsak a legtermészetes erére igyekezet az, ha az oroszok említő bekövetkezését minden erővel elhajítani igyekeznek. Ez az igyekezet magyarázza meg a legérthetőbben az oroszok szakadatlan heves támadásait. VA^V^WVVVVwVVWVVVNVWWV ÍIaSItIc TETŐKOR orvosilag ajánlott óvszer a kiütéses tífusz ellen. Gyógytárban, drogériában tábori csomag 1 kor. r/0L P£NYvJAT|KHA2, NAGYMEZŐ UTCA 6. SS Ppeissisp Sf I csecs® i«@fc fi Bohózat 3 felvonásban. Filmre alkalmazta: dr. Janovics Jenő Rendezte Kertész Mihály. Főszereplők Berky Lili, Ihász Aladár és Mészáros A. ,PROJAN-film. -É Az előadások: négy, hat, nyolc és 1 órakor, ünnepnapon 3 órától közöt