Az Est, 1915. március (6. évfolyam, 60-90. szám)

1915-03-09 / 68. szám

Kedd, március 9. Amerika beleavatkozik a kína-japáni válságba Berlin, március 8. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Kopenhágából táviratozzák. Pé­­tervári jelentés szerint a Rjecs a következőket írja : Juansikkal egyes tanácsosainak és némely politikai pártnak ellenzése dacára össze­hívja a vidéki képviseleteket, hogy bizonyos reformok gyorsabb keresz­tülvitele megtörténhessék. Ugyane lap jelentése szerint az Egyesült­ Államok pekingi követe ki­jelentette, hogy Amerika Kína in­tegritását saját ügyének is tekinti és Kína szuverenitásának védelmé­ben az Egyesült­ Államok nagyon messzemenő intézkedésekre hajlan­dók. Amerika minden egyes nemzet jogait és szabadságát tiszteletben tartva, kötelezve érzi magát Kína biztonságát megoltalmazni. A pe­kingi amerikai követnek ez a kije­lentése Pekingben és Tokióban igen mély benyomást keltett. A kínai sajtó élénken foglalkozik Japán újabb javaslatával, a­mely azt tartalmazza, hogy az Egyesült­ Államok engedjék át a Philippinákat Japánnak. Az általános meggyőző­dés az, hogy bonyodalmak nem lesz­nek elkerülhetők. a. Görögország semleges marad Milano, március 8.­­Az Est tudj silójától/ Idevaló lapoknak jelentik Athénból. A koronatanács Görögország semlegességének megőrzése mellett döntött. A vezérkari főnök bék­ét akar Berlin, március 8.­­Magyar távirati Iroda A Deutsche Tageszeitung-nak je­lentik Athénből. Venizolosz lemon­dása a szó szoros értelmében erő­próba akart lenni közte és a király között. Dusmanis vezérkari főnök tel­jesen a király álláspontjára helyez­kedett és óva intett attól, hogy Görög­ország elhamarkodottan beleavat­kozzék a háborúba. A pártok vezérei mind a semlegesség mellett vannak Genf, március 8.­­Az list tudósítólától­ A párisi Newyork Herald értesü­lése szerint Venizelosz miniszterelnök azért mondott le, mert a koronataná­cson a jelenvolt államférfiak, az egy­kori miniszterelnökök és a pártok vezérei egytől-egyig szembehelyezked­tek vele és a kormány tagjaival, a­mennyiben valamennyien Görögor­­­­szág semlegességének fentartása mel­lett szavaztak. Mi történt az athéni koronatanácson? Móma, március 8. (Az r.si tudósítójától) A milánói Corriere della Sera athéni tudósítója részleteket közöl az athéni koronatanáscon történtekről. Dus­manis vezérkari főnök ellenezte, hogy Görögország azonnal beleavatkozzék a háborúba. Utána Venizelosz fejtette ki véleményét, majd beszéltek a volt miniszterelnökök: Theotokis, Dra­­gumis és végül Rally. A király meg­köszönte megjelenésüket és a tanács­kozást feloszlatta. A görög koronatanács eredménye nagy meglepetést keltett Olaszország­ban. Beavatott helyen tudják, hogy Konstantin király még nem tartja el­érkezettnek az időt a­ beavatkozásra, és meg akarja óvni szabad elhatározó­­­zásának lehetőségét. Ha a görög kikötőket a hármas entente rendel­kezésére bocsátaná, ezzel Berlinben boszúságot keltene A Secolo szerint Venizelosz a mellett érvelt, hogy a görög had­sereg támogassa a hármas entente-ot 300.000 főnyi katonasággal, a ki­rály azonban nem merte ezért a felelősséget vállali Az entente pénzt és birtokot kínált Görögországnak Berlin, március 8. (Az Lsi tudósítój­ától) Amsterdamból táviratozzák . A Te­­legraaf közli, hogy Görögország már a háború kitörésekor rokonszenve­zett Franciaországgal és Angliával és csupán Bulgária magatartása aka­dályozta benne, hogy az entente­­hoz csatlakozzék. Athénból jelentik a berlini la­poknak, hogy Anglia és Francia­­ország pénzt és Kisázsiában bizo­nyos területeket kínált Görögország­nak, ha Törökország ellen fegyve­res támogatást ad. Miért mondott le Venizelosz ? Berlin, március 7. A Deutsche Tageszeitung értesülése szerint Venizelosz lemondási kér­vénye nem egyébb, mint hatalmi próba a királylyal szemben. Dusm­anis vezér­kari főnök a király oldalán áll, hogy Görögországot meggondolatlan akció­tól visszatartsa. A párisi Newyork Herald szerint Venizelosz lemondása azért történt, mert a koronatanácson a kabineten kívül mindenki Görögország semle­gességének fentartása mellett foglalt állást.­­ Olcsó burgonyavásár a csarnokokban — Az Est tudósítójától — Narancsszínű plakátok mára hir­dették a hatósági burgonyaeladás kez­detét. A főváros meg is tartotta sza­vát, mert reggel nyolc órakor a tíz kerület tíz elárusító helyén mindenki vásárolhatott tizenkét fillérért rendes, tisztességes, jó burgonyát, becsülete­sen megmérve. De volt is keletje mindenfelé. Még őszszel történt, hogy a főváros közélelmezési vezetősége gondos előre­látással kétszáz vagyon burgonyát raktározott le a sertéstelep vermeibe. Azzal a szándékkal, hogy ha jön a drágaság, piacra dobja. A számítás jó volt, a piaci árusok ma már húsz fillérre ugrottak a burgonyával s ime most üdvös akcióba lépett a főváros. A vermekből előkerült a burgonya s már egy óriási készlet a Rákóczi-téri csarnok pincéjében van belőle. Innen fuvarozzák naponta bőséges mennyi­ségben a tíz elárusítóhelyre. A Hunyadi­ téri vásárcsarnokba mentünk, hogy a hatósági burgonya­vásárt megnézzük. Reggel 8 óra, a­mikor belépünk. A csarnok túlsó sarkáról nagy tömeg felrivalgása har­sán. Egy-két éljen is szűrődik át a zajon. De ez még nem a burgonyá­nak szól: a községi kenyérgyár napi porciója érkezett meg: kétszáz hadi­kenyér. Mire odaérek, már áthatol­hatatlan falanx gyűrűzi körül a kenyeres pultot, piaci cekkerek him­bálnak a levegőben, ezer kéz hado­nászik és az ujjak közül nikkel, meg ezüstpénz villog. —­ Nekem adjon­.... Ide adja ... Édesem . .. Kedvesem ... Ifiasz­­szony ... Gyermekeim vannak ... Hollóné ... Ide, ide... Szép asz­­szony ... — kiáltják a legelkesere­­dettebbek talán kissé alaptalanul. Az elárusítónő boszorkányos gyor­sasággal dolgozik, valóságos zsonglőr: kenyér, vassuly, rézdekás, kés, papi­ros, pénz röpköd a kezében, mint a villám. Tíz, tizenöt perc alatt egy morzsa nem sok, annyi kenyere se marad. " — Gyerünk a lövészárokba! — mondja a vásárfelügyelő s a pincébe vezet, a­hol épp most vette kezdetét a hatósági burgonyaeladás. Megszám­lálhatatlan tömeg hullámzik a tágas pincében, majd feldöntik a vidéki zöldségárusok, a tejfeles és tojásos kofák holmiját. Mind a ki sajtó felé törekszik, melyen ott integet a csá­bító felirás : Hatósági burgonya eladás, öt kiló 60 fillér. Mindenki csak egyszer vásárolhat! Az átvett áru vissza nem vétetik . Dehogy adnák vissza, az a pár bol­dog ember, a­ki már kapott, siet vele haza. — Jó a krumpli? — Jó hát. Fehér krumpli, de azért jó krumpli ez, csak legyen. Nem rossz az, ha a város eladja. Tíz kilót vettem 60 krajcárért, hála az Istennek. A felügyelő ügyesen vonszol keresz­tül a tömegen s beprotegál az eladó­helyiségbe. Útközben néhány meg­jegyzést kell zsebrevágnom, melyek többé-kevésbbé finoman azt élezik körül, hogy az úriember miért jut könnyebben krumplihoz. Odabent egymás hátán rengeteg zsák s apró ládákban előre kikészítve öt-öt kiló burgonya. Két nő végzi az árusítást. Az egyik rózsaszín cédulát árul, ezzel a felírással: Székesfőváros háborús akciója. Községi burgonya eladás, 5 kgr. ára 60 fillér. Ez az utalvány, ezzel futnak az asztal másik végéhez, a­hol még­­egyszer lemérik a ládát s beleöntik az öt, vagy tiz, kvó krumplit a cek­­kerbe vagy kosárba. A rendőr és egy vásárbiztos kö­zött préselődnek be az ajtón egyen­­kint az emberek. A tolongás óriási s vannak különösen kritikus pilla­natok. A főváros többi elárusitóhelyeit is megnéztük s mindenütt ugyanez a tolongás, tömeg, rendőr, de krumpli is. Tisztességes, ennivaló, olcsó krumpli. Haragosan nézik a zöld­séges kofák s egy-egy fillért töröl­nek az árak fekete táblájáról. Munglia e írui ásított­a az amerikai mvaslatot Bécs, március 8.­­Az Est tudósítóidtól Rotterdamból jelentik a Sonn- und Montagszeitungnak. A Courantnak táviratozzák Londonból. Tegnap mi­nisztertanács volt, a­mely úgy dön­tött, hogy Anglia elutasítóan fog vá­laszolni az amerikai Egyesült­ Államok legutolsó jegyzékében foglalt javas­latokra. Amerika a lobogókkal való visszaélés ellen Milano, március 8. (Az Est jelentése) Newyorkból táviratozzák a Cor­riere della Será-nak. Az államkor­mány Washingtonban hivatalos köz­leményt adott ki a lapok számára, a­melyben teljes mértékben fen­­tartja tiltakozását az ellen, hogy a hadviselő államok visszaéljenek az amerikai kereskedelmi lobogóval. Az amerikai kormány ez idő szerint új rendszabályokról tanácskozik, hogy hathatósan megvédelnezze az Egyesült­ Államok kereskedelmi ha­józását. Légi támadás egy angol gőzös ellen Amsterdam március 8. " (Az Est jeleülése) A Daily Chronicle a következő rész­leteket jelenti arról a légi támadásról, a­melyet német aeroplánok­ intéztek a Damblair nevű glasgowi gőzös ellen : Péntek délelőtt, mintegy 30 mértföld­­nyire Essextől, két repülőgép közele­dett a gőzös felé délkeleti irányból, mintegy 2000 méter magasságban. A két aeroplán körülrepülte a gőzöst, a­mely jutát hozott magával Kal­kuttából és Dundee felé tartott. Mind a két repülőgép Taube-rendszerű mo­noplán volt és tisztán lehetett látni a szárnyukra rajzolt vaskeresztet. Három bombát dobtak le, a­melyek közvetlenül a hajó közelében, estek a tengerbe. A hajónak ügyes manővíí­­rozással sikerült a további támadás elől megmenekülni.­­ ■:■' 3. oldal

Next