Az Est, 1915. március (6. évfolyam, 60-90. szám)

1915-03-09 / 68. szám

Budapest, 1916 # Eredet * március 9. Előfizetési árak: Eger, éorm.... IX.— h­d/CJtfl Félé,,, «mmm« 9.­­ kmrema Nt/gyatléwm — „ 4M korona Egyem as Am Ara a fioArotban él a vidékon 0 fillér. DM«» »•« 9 fillér. % Megjelenik délután. • Politikai napilap *— Felelős szerkesztő: Miklós Andor VI. évfolyam * CS. szám. Szerkesztőség­i mi. kerület, Miksaeutas J. M. Kiadóhivatal i ni. Erzsébetmkorné 90. Fiókekiadóhivataloki Voe Vilmos császárait #4. m.d­íj /£?., Dáci utca 19. Wienbem Wipplingerstr. 20. „Felgyújtották“ lobban lángra az emberek gya­núja, mikor olvassák, hogy Békés­csabán az ország egyik legna­gyobb malma, a benne lévő min­den liszt és gabona porrá égett. És a gyanú kelméje szövődik tovább, a fantázia szép, furcsa virágai tarkállnak benne, és mon­dogatják, hogy biztosan valami rejtőző szerb, vagy orosz gyúj­togatott, hogy a szegény ember­nek még kevesebb lisztje, kenyere legyen Magyarországon. A naiv lelkek, a­kik minden hivatalos formaságon és nyűgös felelőssé­gen kívül állnak, oly hamar ké­szen vannak a maguk kis nyo­mozásával . Ez könnyelmű módszer, de másoldalt viszont nem lehetetlen, hogy rátalált az igazságra. A tömeglélek, ez a sok millió atom­ból álló egy, végtelen finom mű­szer, s csak az Isten tudja, hogy az ég mily magasságaiban s a föld mily mélységeiben vannak vezetékei. Nem ritkaság, hogy valami rejtélyes módon támadt hír suttog végig az egész orszá­gon, s az igazi informáltság bár­mily gőggel lemosolyogja is, mégis igaz. Lehet hogy ez a malom­­gyujtogatás is több mint a riadt képzelődés kis pletykamadara. Egy dolog bizonyos: a mai időkben nem szabadna megtör­ténni, hogy egy malom leéghes­sen. Mikor minden búzaszem s minden lisztparány drágakincs, úgy kellene őrizni a malmokat, mint a Kohinport. Nemcsak a bűnös szándék, de még a véletlen baleset eshetőségeitől is minden eszközzel meg kellene védeni min­den ilyen üzemeket, s csak a leg­megbízhatóbb, legkipróbáltabb embereket szabadna közelükbe engedni. A liszt ma olyan fontos, mint a lőpor, de Isten ments, hogy a puskaport is így őrizzék. Márciusban szabadságot kap­nak az ország területén belül álló földmives katonák. A föld mun­kásai tizennégy napra leteszik a fegyvert s rendbehozzák a földet, megmivelik a szőlőt. Ha az Isten időt ad hozzá, bő aratása és vig szürete lesz az országnak. De újig reszkető fösvénységgel bán­junk a készlettel, mert minden malom egy várerőd s minden buzaszem aktivan küzdő kato­nája a hadseregnek. Mindenünk van, még pedig bő­ven, csak egy kicsit több óvatossá­­g­g­unk és valamivel jobb beosztá­sunk volna. Mily nyugodtan vár­hatnánk akkor a jövőt? Új harcok Lengyelországban Az oroszok rohamai a Kárpátokban Cs. és Mr. sajtóhadiszállás, március 8. (Az Est haditudósítójától) (A sajtóhadiszállás jóváhagyásával) Js nagy havazások miatt a hadműveletekben beállott szünet csak igen rövid ideig­ tartott. It nyomban utána következő olvadás, a­mely borzasztó állapotba helyezte a közlekedési utakat, újabb alkalom volt a heves harcok kiújulására. Ji dél-lengyelországi harc, a­mely hetek óta csak ágyúpárbaj volt, csodálatosképpen új lángra lobbant. J az oroszok nagy energiával támadtak az osztrák-magyar csapatoknak a Pilica és a Nida mentén lévő hadállásaira, de min­denütt véres vereséget szenvedtek. Nyomban megindított ellentáma­dások viszont azzal az eredménynyel jártak, hogy az osztrák-magyar csapatok rohammal meghódítottak ellenséges elővédeket és ezeket elkeseredett ellentámadás dacára is megtartották. Hogy ezeknek az újabb orosz támadásoknak csak tüntető jellege van-e, vagy pedig hogy az arc­vonal szélső szárnyaira helyezett súlypontot a centrumban történő meglepő előretöréssel másfelé akarják-e eltolni, még nem állapítható meg Bizonyos azonban, hogy ezzel a tö meglepetéssel­ az oroszok dél-lengyelországi igen ötös halátlo­sa nagyon megrendült. At Kárpátokban az időjárás kissé megjavult. Most itt is éjjel­nappal tartó elkeseredett küzdelemre került a sor, de az oroszok minden fáradozása, hogy folytonos rohamtámadásaikkal rést üssenek arcvonalunkon, itt is kudarcot vallott. Veszteségeik mindenütt igen jelentékenyek. Limanova óta félmilliónál több embert vesztettek az oroszok Cs. és Mr. sajtóhadiszállás, március 8. (Az Est haditudósítójától) (A sajtóhadiszállás jóváhagyásával) Megbízható jelentések szerint az oroszok limanovai és lodzi győzelmeink óta halottakban, sebesültekben és foglyokban több mint félmillió embert vesztettek. Ha ennek ellenére is sikerül az oroszoknak az arcvonalukon támadt réseket újból és újból befödni, úgy ez első­sorban arra vezethető vissza, hogy a nemrégiben sorozott újoncokat a legrövidebb kiképzési idő után már a harcvonalba küldik. Ez a kiképzési idő néha alig tart tizennégy napig. És hogy katonáiknak nap-nap után észlelhető tömeges feláldozásától nem riadnak vissza, ez csak azért történhetik, mert jelenlegi hadállásaik feladásától nagyon félnek és súlyos következményektől tartanak. A Dardanellák eredménytelen bombázása Török hivatalos jelentés Konstantinápoly, március 8. (Magyar távirati Iroda) A főhadiszállás kommünikéje jelenti ! Az általános helyzet nem változott jelentékenyen. Ma délután hat ellenséges páncélos hajó bombázta ütegeinket a Dardanellák bejáratánál. Ütegeink eredményesen viszonozták a tüzelést. Konstantinápoly, március 8. (Magyar távirati Iroda, A főhadiszállás jelenti ! A mai bombázás részleteiről közült, hogy a Majestic és az Irresistible angol hajók megerősítették az ellenséges flottát. Minthogy azonban ütegeink tüzelése egy francia páncélos hajót harcképtelenné tett, egy angol hajót pedig megrongált, az ellenséges hajók három óra 15 perckor vissza­vonultak és beszüntették a tüzelést, ütegeink egyáltalában nem szenvedtek kárt Megakadt a Dardanellák ostroma Pierre boti az ostromló hadseregben Róma, március 8. (Az Est tudósító­jától) Párisi hivatalos jelentések szerint a szövetséges hajórajnak a Dar­danellák ellen indított akciója a leszálló nagy köd miatt március 3-á­n megakadt. Konstantiná­polyi jelentések szerint a Darda­nellák erődjeinek ostroma három óra hosszat tartott; ezután a hajók az erődök tüze elől visszavonultak.­­ Pierre Loti, a francia akadémia tagja, a­ki tartalékos tengerésztiszt, azt a kívánságát fejezte ki, hogy a Dardanellák ostromában részt akar venni. Pierre Loti kívánságát telje­sítette a hadvezetőség és egy cir­kálóra rendelte őt. Loti már az eddigi akciókban is részt vett.­­ A herosi öböl ostromában részt­vevő cirkálókat aeroplánokról si­kerrel bombázták. A franciák több fillert vártak a Dardanellákban Genf, március 8. /Az Est tudósítójától/ Párisból jelentik. Azok a jelen­tések, a­melyek a szövetségeseknek a Dardanellák tájékán kudarcot val­lott partraszállási kísérleteiről adnak számot, óriási csalódást idéztek elő. A napilapok katonai munkatársai a közönséget a meglepően jó védelmi szervezettel ellátott Konstantiná­poly makacs ellenállásra készítik elő. Negyvenezer indul útraKészen Róma, március 8.­­Az Est tudósítói átéli A Dandolo nevű gőzhajó utasai, a­kik Bombayból érkeztek Nápolyba, azt beszélik, hogy Bombayban hat­van francia és angol szállítóhajó áll készen arra, hogy 40.000 hindu kato­nát szállítson Európába. Dedeagacs előtt is zátonyra futott egy francia cirkáló Bornin, március 8. Az Est rendes tudósitójánchi távirata­ Szófiából táviratozzák. Dedeaga­­csi jelentés szerint egy francia cir­káló, a­mely egy még ismeretlen nem­zetiségű hajót üldözött, a kikötő előtt zátonyra futott. Minden kísér­let, hogy a hajót szabaddá tegyék, eddig eredménytelennek bizonyult. A francia cirkáló a Dardanellák ellen támadó hajórajhoz tartozott. Neve még ismeretlen. ..

Next