Az Est, 1915. április (6. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-29 / 118. szám

Csütörtök, április 29. Sin­­oai Vilmos ezt ellenzi, de az elnök felvilágosító szavai után indít­ványát visszavonja. Módosítások Sándor János belügyminiszter : Be­terjeszti a három új szakaszra vo­natkozó javaslatát. Az első szakasz fent art.­ a ,-a megyei és a székes­­fővárosi választásokra vonatkozólag jelenleg érvényben lévő törvény ha­tályát. A második szakasz azt mondja, hogy ■­ Budapesten a békekötést kö­vető három hónapon belül ejten­­dők meg az új választások. A bi­zottsági tagságok addig érvény­­ben maradnak, választó pedig min­denki, a­ki 1011 ben váltszt£ volt.« Polónyi a fővárosról r®lőayi Géza: A miniszter neki deklamációval felelt, de egyetlen vád­ját sem cáfolta meg. (Ellenmondások.) d) is tartózkodik a polémiától és defe­­rál annak a felfogásnak, hogy a hábo­rúban a belső békét lehetőleg megőriz­zük. A miniszter azt mondja, hogy vál­lalja a fővárosnál történtekért a fe­lelősséget. Erre a törvény kötelezi. Ez nem érdem- De hogyan tehet neki szemrehányást azért, mert ki­fogásolta, hogy Bárczy, a törvény ellenére, polgármester, főpolgármes­ter és városi villamos elnökigazgató egy személyben. A belügyminisz­ter tudja, hogy törvény van róla és törvény tiltja," hogy a főváros bár­mely­­alkalmazottja pénzintézetnél, vállalatnál, vagy ehhez hasonló üzemnél bármilyen természetű fize­téses állást foglaljon el. Nagyon szép a deklamáció, de mit ér, ha a tör­vényt nem hajtják végre? Ha pedig valaki a törvénytelenséget szóváteszi, szidást is kap érte. Tudomása szerint a fővár öre­geinek az összes szerződések­,e­lcte­­kintésük van és ők vagy éltek ezzel a jogukkal vagy nem. A városi vil­lamosnál volt 100.000 korona ren­delkezési alap, a­miről ők tudtak és még sem szüntették meg­ Vázsonyi Vilmos. Ugyan­ Polónyi Géza. Nem szándékozik a kérdés ezen részével tovább foglal­kozni és az ország közönségének lelkiismeretére bízza annak meg­ítélését, hogy kellő időben állott-e az országgyűlés színe elé ezek­kel a kérdésekkel, ellenzéki kép­viselő létére. A javaslat módosí­tásaihoz nem járul hozzá, ellenben ajánlja, hogy a miniszter gondolja meg, nem válnak-, ezekhez a módosí­­tásokh­oz pótlás is szükséges. A lelki­ismerete nyugodt lesz mindig, hogy rámutatott olyan dolgokra, a­melyek így nem maradhatnak. Vi­zsányi Vilmos és Springer Fe­renc egyszerre mondják. De nincse­nek úgy. Polonyi Géza: Itt lehetetlen alkot­mányosan és parlamentárisan tár­gyalni, ha az urak minduntalan köz­beszólnak. Vázsonyi Vilmos: A háború alatt nem lehet összeírni a választókat. IVányi Géza: De hiszen már össze vannak írva, a múlt évben összegdték őket. Helyesli a törvény­­javaslat intézkedését, hogy a választó­jog elnyeréséhez igazolni kell a két évi helybenlartást, de ha nem szük­séges jelentkezni, akkor hogy igazol­ják a helybenlakást. Nem érti, hogy mi az, a­­mi a törvényjavaslatból érvényben marad és mi az, a­mi elmarad belőle. A­mi az úgyneve­zett békekötésig meghosszabbított mandátumok dolgát illeti, nem osztja egészen az ellenzék nézetét, de tartózkodott ennél a törvény­javaslatnál a felszólalástól, annál a v­. , tiszteletnél fogva, a­melylyel Apponyi K­ánt. viseltetik, d­e most szükségesnek tartja, hogy néhány objektív és jogászi érvét előadja, így például kizárandónak tartja a precariumokat. Precarium alatt érti a bizonytalan időt. A meghosszabbí­tások sehol sem­ szólhatnak bizonyta­lan időre. Első kifogása az, hogy mi értendő békekötés alatt. Kérdi, hogy mikor tekintendő a béke m­egkötöttnek , akkor-e, a­mikor a képviselőhöz jóváhagyta és becik­­kelyezt­e, mert hiszen a magyar tör­ténelemben van elég példa, hogy a békét nem mutatták be a magyar képviselői l­áznak. Most nem is egy nemzettel­­állunk háborúban, hanem Franciaorszá­ggal, Angliával, Orosz­országgal, Szerbiával, sőt Monteneg­róval is. Felkiáltások a munkapárton : Hát Japánnal ? (Derültség.) ’ Polónyi Géza : Előállhat az az eset, hogy megkötjük a békét Angliával és Franciaországgal és csak Szerbiá­val nem vagyunk még rendben. Ez nem akadályozza meg, hogy a válasz- t­ásokat megejtsük, míg ha csak Szer­biával végzünk és a többi államok­kal hátra van a dolog, akkor nem tudná elképzelni, hogy mi itt válasz­tásokat csináljunk. Indítványozza, hogy a belügyminiszter szövegéhez illeszszenek egy pótlást, a­mely egy naptárilag meghatározott időpontot jelöl meg, hogy tudniillik a béke­kötéstől számított három nőnapra, de legkésőbb bizonyos fix határidő alatt megejtendő a választás. A tegnap délutáni ülésen Mezőssy Béla professzt tett arra, hogy a városi villamos vasút leeső részvé­nyei emelkedni fognak és a főváros a részvényeken elvesztett pénzét is­mét visszanyeri. A képviselő úr nem tudja, hogy ezek a városi villamos­­vasútrészvények ugyancsak furcsa részvények. Olyan részvények ezek, a­melyek természetüknél fogva éven­ként csökkennek, mert a részvények alapja a h­áramlási jog. Minél job­­­ban közeledünk a háramlás lejártá­hoz, annál jobban, bizonyos háram­­lási kvótával esik a részvény. A másik dolog . . . Az elnök (félbeszakítja Polónyi Gé­zát) : Szabadjon arra kérnem a kép­viselő urat, hogy a törvényjavaslat részletes tárgyalásánál a városi villa­mosvasút részvényeit, a­melyek szo­rosan végre sem tartoznak a tárgyhoz, ne méltóztassék hosszasabban tár­gyalni. Polónyi Géza : Átadom ezt a jegyzé­ket, a­mely a közúti villamos egyik szakértőjétől származik, a képviselő­háznak. Ebben ki van mutatva, hogy a városi részvényeinek emelkedése már csak azért is ki van zárva, mert a Városi villamosnál tíz millió áru­tartozás fedezendő. A városi csak úgy prosperálhat, ha 10—20 millió befektetést eszközölnek. A Közúti villamos vasút közgyű­lésén egy részvényes hálát akart sza­vazni Sándor Pálnak, hogy a­mikor alkalma lett volna, nem váltotta magához a Városi villamos részvé­nyeit. Vázsonyi Vilmos : Ki kínálta neki ? Polónyi Géza: Kérem, hogy a békekötésre vonatkozó kérdés tisz­­táztassék. Kérem annak megállapí­tását, hogy érti a kormány a béke­kötés után való három hónap meg­állapítását. Az elnök: A belügyminiszter úr kíván szólni. Általános meglepetésre azonban a belügyminiszter nem áll fel és int az elnöknek, hogy nem is akart beszélni. Az elnök : Azt hittem, hogy a bel­ügyminiszter úr módosítást akar be­nyújtani. A következő szónok Sümegi Vilmos, Sümegi Vilmos, Pető Sándor Sümegi Vilmos . Azt az óhajomat fejezem ki, hogy a virilizmus minél előbb eltöröltessék és a főváros vá­lasztásának titkossága behozassék. Sajnálja, hogy a javaslat nem tesz különbséget a vármegyei, a városi és a fővárosi törvényhatósági választó­jog között és kéri a belügyminisztert, hogy a fővárosban ne az 1914., hanem az 1915. évi választói névjegyzék alapján történjék a választás. Pető Sándor : A belügyminiszter módosításaival elfogadja a törvény­­javaslatot. Örvendetes, hogy az új javaslat értelmében a polgárnak nem sok utánjárás kell ahhoz, hogy a köz­ségi választói jogosultságát megsze­rezhesse és gyakorolhassa. Ő is azt kívánja, hogy a fővárosban az 1915. névjegyzék alapján tartsák meg a választásokat. Vázsonyi és a főváros adminisztrációja Vázsonyi Vilmos néhány szóval in­dokolni kívánja, hogy a törvényható­sági választások elhalasztását miért kívánja az ellenzék. Azért, mert a magy­ar törvényhatóság nemcsak köz­igazgatási, hanem politikai testület is és a községi választások éppen úgy politikai jellegűek, mint a képviselő­választások. Azt­ kívánná, hogy a kormány készítse elő a fővárosi törvény re­vízióját, a­melyet még Széll Kál­mán ígért meg, de közbeeső esemé­nyek meggátolták ígéretének teljesí­tésében. (Derültség.) Kéri a kor­mányt, hogy csinálja meg a reví­ziót, adja meg a munkásoknak a választójogot és törülje el a vitiliz­­must, a­melynek Budapesten nincs semmi jelentősége. Nem vagyok hajlandó a főváros adminisztrációjáért felelősséget vál­lalni, csak a­mihez a magam szava­zatával hozzájárultam. Hagyjon fel tehát végre a kép­viselő úr a lehetetlen pártok és a nem létező többség elleni hadjára­tával. (Zajos helyeslés a baloldalon és jobbfelől.) Ezután Rakovszky Iván előadó válaszolt az elhangzott észrevéte­lekre. Sándor János belügyminiszter azt válaszolja, hogy nem ért egyet Polónyival, nem hajlandó a mai viszonyok között a főváros anyagi ügyeit és adminisztrációját a kép­viselőházban tárgyalni, s úgy látja, hogy az ellenzéken is ez a felfogás alakult ki. A­mi a békekötés meg­állapítását illeti, arra megfelelt Vázsonyi. Ezután a fr­­ i’j r­ő két szakaszát Sándor , ilu»z­üü­­ymi­­niszter módosításáva, elfog­ldják". I­nterpelláci­ó szállítások és visszaélések miatt Huszár Károly néppárti képviselő a Ház mai ülésén a következő inter­pellációt intézi a belügyi, honvédelmi, igazságügyi földmivelésü­gy­i mi­niszterekhez : 1. Helyeslik-e a belügyi és föld­mivelésügyi miniszter urak, hogy a bankok hivatalos funkciók teljesíté­séért jutalékot fizetnek ? 2. Minő stádiumban van már a Né­met Elemér, tartalékos házarhad­­nagy lókereskedési visszaélései ellen folyamatba tett nyomozás ? 5. Fel vannak-e már derítve a csen­­geri lósorozás rejtelmei ? 4. El van-e már rendelve a vád alá helyezés Tankóczy Gyula szat­mári főkapitány ellen, a­­miatt is, mert egy egész bűnhalmazat között még a vásárolt fogatokkal is pana­má­zott?­­5. Gondoskodott-e a kormány ar­ról, hogy a legnagyobb nyomorban lévő galíciai menekültek visszakap­ják azonnal a szatmári főkapitán által jogtalanul fölvett és elsikkasz­tott kauciójukat? 6. Minő ok miatt lett internálva Pásztory Árkád ? 7. Minő okból rendelte el a belügy­­miniszter a fegyelmit azon szolgabírák ellen, a­kik Pásztory Árkádot a kato­naságnál feljelentették ? 8. Hajlandó-e a kormány a szat­­mármegyei rekvirálások ügyét a leg­nagyobb szigorúsággal felülvizsgál­tatni ? 9. Ki van-e már terjesztve a bűn­ügyi vizsgálat mindazokra, a­kikre az eddigi eljárás közvádra alkalmas anyagot produkált ? 10. Miként óhajtja a kormány mind­azokat felelősségre vonni, a­kiknek el­nézése ezeket a visszaéléseket lehetővé tette ? — Sorozásra kerülő miniszte­rek. A 42—50 évesek sorozásáról szóló törvényjavaslatot ma tár­gyalja a főrendiház, s miután nincsen kétség az iránt, hogy a főrendek is megszavazzák, a 42—50 esztendős férfiak is, te­kintet nélkül arra, hogy teljesí­tettek-e katonai szolgálatot, vagy sem, népfelkelési bemutató szem­lére kerülnek. Az új törvény a kormány két tagját érinti, a­kik ötven évnél fiatalabbak. Ezek: Teleszky János pénzügy­­miniszter és Jankovich­ Béla kul­tuszminiszter, a­kik szintén nép­felkelési szemlére kerülnek A két miniszter közül Teleszky annak idején huszárönkéntes volt. — A nemzeti áldozatkészség szobra. A háborúban elesett hősök özvegyei és árvái és a rokkantak alapjának gyarapítására Kirchner Herman al­tábornagy és Lónyay Sándorné el­nöklete alatt bizottság alakult, a­mely megteremti a nemzeti áldozat­készség szobrát. A fából készült lovas­szobrot, mint már megírtuk, osztrák és német mintára eredetileg szögek­kel akarták beborít­tatni, úgy hogy minden szög hazafias áldozatot kép­viseljen. A szöges keverés ellen azon­ban művészi nézőpontból több hang szólalt meg és a végrehajtó­ bizottság most, mint bennünket, értesít, úgy határozott, hogy a szögek keverése helyett a lovasszobrot dekoratív mó­­­­don az adakozók nevével ellátott fémlemezekkel fogják befedni hozzá-­ értő műiparosok. A szobor m­odellje,­­­valamint a fémmel való borítás min­tája már elkészült és ideiglenesen e hét végéig a Hadsegélyző Hivatal képviselőházi helyiségében van ki-., állítva. Kétségtelen, hogy ilyen mó­don siker fogja koronázni az új jóté­konysági akciót. Ar.'VA/ewvwvwvejv^v.'ww^ 7. oldal 612-en pusztultál­ el a K­on­feettán Róma, április 28. (Magyar Távirati Iroda) A Giornale d'Italia jelenti Brindi­­siből. Miután a Léon Gambetta fran­cia páncélos cirkáló szikratávíró ké­szülékei elpusztultak, még sokkal több embere veszett volna el, ha az olasz szemaforisták közbe nem lépnek és nem kérnek minden irányból se­gítséget. ők maguk is a sötét éjszaka ellenére bárkákkal siettek segítségül. Ugyanakkor a környék valamennyi halászbárkája és az olasz partvédelemhez tartozó torpedó­naszádok a szerencsétlenség szín­helyére siettek. A cirkáló legénysége 720 emberből állott. Az otrantói és brindisii torpedó­­zuzók, valamint több más taranti hajó a helyszínen van és át­kutatja minden irányban a tengert. Sok orvost és kötszert is küld­tek. A 108 kimentett matróz közül öt sebesült. A torpedórobbanás al­kalmával a legénység éppen aludt és ez a magyarázata annak, hogy a megmentett matrózok nincsenek felöltözve. A taranti kerületi ható­ságok utasítást kaptak, hogy a megmentett matrózok részére ru­­hát küldjenek. Milyen idő várható? Száraz idő várható, észak felől erős lehűléssel, esetleg éjjeli fagya­ggal. Sürgöny prognózis: Száraz, északra éjjeli fagy. Déli hőmére­séklet: 14 C. Kiadótulajdonos: Az Est lapkiadó r,­fc Igazgató: Sebestyén Arnold.

Next