Az Est, 1915. május (6. évfolyam, 120-152. szám)

1915-05-01 / 120. szám

Előfizetési árak­­ Égésk­épre...... t0.— koron*» Félévre .......... 9.­ korona Negyedévre­­ •. .. 4.10 korona Egye» mám ára a fővárosban és a vidéken 6 fillér• Wien* ben 8 fillér. % Megjelenik délután #» Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Szerkesztőség­i 0/1. kerüh­et: Miksae utca 9• Mh Kiadóhivatalt 0/1. fr«r., MrssébaUkMrm* «O». Snók'kiadóhivatatok» Oh Vilmos és dénárját 94» OUj ' rfj /D., Dddmfca fS. Wlenbent Wipp Ungerstr. M. Kis gyerekek soványodnak, arcuk beesik, ked­vük elmúl, nyafogósokká válnak. Nincs tej a városi táplálkozás­nak ez a vidéki levegőt, ételek friss zamatját pótló nektárja. Nagyváros tej nélkül­i lehe­tetlenség. Ezt csak azok tartják jelentéktelen, könnyebben visel­hető dolognak, a­kik idebotlot­­tak az ügyek intézésére a nagy­városba, de életét, fiziológiáját, sohasem fogják megérteni. Ezek­nek egy kis kalamitás, semmi más, hogy sok százezer gyerek, a­kikből majd az ország munká­jának több mint felét végző, gondolatainak kétharmadát el­gondoló, szellemi és testi munkás válik, elcsenevész, életre, dere­­kasságra gyengébb lesz. Ez a tej­kérdés különben csak hasonlat, erős szimbólum. Nincs hús se, nincs főzelék, alig van marha és disznó, ellenben drága­ság van tűrhetetlen. Miért ez a rendetlenség egy országban, a­mely búzaevésre tanította a vi­lágot ? Tudja Isten, sok oka van annak. Főképpen oka azonban az a kicsinyes, zavart félénkség, a­mely a kilencedik hónapban is alig tudja meglátni, milyen álla­potban vagyunk, hogy­ más az idő, mint a­mikor mindenkinek, a­ki közel ér a hatalomhoz, érdekére és kívánságára lehet járni A kilencedik hónapban még mindig poroszlók állnak a hatá­ron és bottal kergetnék vissza a marhát, disznót és tehenet, a­mely bekivánkozik, hogy a mi ínségünket enyhítse. Pusztán félős megszokásból, mert a régi ravasz vergődésnek egyedül üdvözítő voltában nem hinni ma sem mernek, a­mikor pedig már csak igazán másról van szó, mint arról, hogy az idegen marha ne rontsa a mi marhapiacunk árait. Ugyanez a kicsinyesség van abban, a­hogy a csapra ütött nép választójogáról beszélnek. Nem csodálkozunk rajta, hogy hallani lehetett azokat, a­miket a miniszterelnök hamletoskodott erről a kérdésről. Ez a dolog teljes egy szellemben van a többi bajjal, a­mit mind a kétkedő kicsinyesség okoz. Nem kell itt úgy aggályos­kodni ebben az országban, a­melynek mindene lehet, teje, méze és marhája és szerencsés, hogy oly nemesen nagyszerű, vér­záporban megérett népe van, mint a miénk. Több megértő lendület és minden rendben lesz. ­gyeri támadások az Oporvölgyben ............. Cs. és Mr. sajtóhadiszállás, április 30. (Az Est haditudósítójának távirata) (A sajtóhadiszállás jóváhagyásával) Az általános nyugalomból az oporvölgyi orosz támadás emelkedik ki. Az oroszok itt már napok óta erősítették nehéz tüzérségüket, és egyre nagyobb erővel bombázták állásainkat. Ez mindig a gyalog­sági támadás bevezetése lévén, a mieink erősen felkészültek a várható rohamra, a­mely tegnap be is következett. Seregünk az orosz támadást véresen verte vissza. Az oroszok ezúttal is az éjjeli órákban, és igen hevesen támadtak. Tub­ta­ felé menekültek vissza a sikertelen rohamok után. MOLNÁR FERENC: Beszélgetés a német Südarmee vezér­kari főnökével, a kárpáti helyzetről Munkács, április 30. (Az Est kiküldött munka­társának távirata) A német Südarmee főhadiszállá­sáról visszatérve jelenthetem, hogy az a szerencse ért, hogy a vezérkar főnöke fogadott és tájé­koztatott a kárpáti harcokról. A császári német Südarmec vezérkari főnöke szeretetreméltó modorú, még fiatal, erős testalkatú, szőkehajú és jóságos arckifejezésű­ férfiú. Azzal kezdtem a beszélgetést, hogy elmondottam a tábornok­nak, hogy egész Magyarorszá­gon milyen fokozódó bámulattal nézik a németek kárpáti harcát.4 — Igen?, — mondotta a vezér­kar főnöke­­— a német csapatok a megszokott módon támadnak, a Kárpátokban is. A szigorú télies hi­deg ellenére harcunk mindenütt sikerrel jár és az ellenséget m­i­n­­1 c 1: i­t­t a magyar h­a­­táron túl vezettük. Ter­mészetesen a kárpáti harc na­gyon fáradságos, még enyhébb idő­járásnál is, mert az ellenség elűzése az erősen hegyes terepről mindig nehéz és áldozatokkal teljes. A Kár­pátok úttalan vidékein olyan harc­modorral kell küzdeni, a­mely tel­jesen újfajta. Ha csak egy kilo­métert is nyertünk ez úttalan hegységekben, az máris hatalmas eredményt jelentett, mert ilyen előhaladás síkföldön sokszoros terü­letnyereségnek felelne meg. Ezek a harcok olyan elkeseredet­tek voltak, hogy a kitűnően elsáncolt oroszokat ál­lásaikból valósággal egyenként kellett kiver­nünk és csak most tudjuk és csak most értjük meg, hogy milyen nagy és fáradságos küzdelembe került ezeknek az orosz pozícióknak az elfoglalása. De mind e rettenetes nehézségek ellenére az orosz táma­dások visszaverése mindenütt sike­rült." Az oroszoktól lépés­­ről-lépésre kellett pozí­cióikat elragadni. Ezeket a harcokat többnyire az ellenség átkarolásával kell kezdeni. Ez a manőver rendkívülien súlyos és nehéz, de különös harcmodorunk mindenütt gyorsan megszerezte nekünk a sikert. A hosszú téli hónapokban csapataink a nehéz terepen több­nyire közvetlen közelségben állot­tak szemben az ellenséggel, de mindenütt megállották helyüket. Az ellenségnek egyes pontokon sehol sem si­kerül áttörni és ez a jövőben sem fog neki sikerülni. A legnagyobb örömmel mondhatom önnek, hogy az oroszok támadása az uzsoki szoros ma­gaslatain végérvénye­sen vissza vezetett és Szurmay altábornagy csapatai ma is régi pozíciójukban, ugyanazok­ban az állásaikban vannak. Az ellenség Uzsoknál folytonosan rend­kívüli nagy veszteséget szenvedett. Hadműveleteink eddig teljes siker­rel jártak és erősen bízom a to­vábbi sikerben is. Meg kell említenem, hogy a mi eddigi sikereinkben a velünk szövet. séges magyar és oszt­cikk csapatok t­e­l­j­e el­éstétyt szintén rendkívüli. A ma­­gyar katona bátorságáról csak a leg­nagyobb dicsérettel emlékezhetem meg. A magyarok vállvetve tar­tottak ki a mi katonáinkkal és a tél roppant hidege sem győzte is őket. Bátorság és kitartás dolgában méltó társa a ma­gyar katona a németnek. Az Ostry-magaslat meghódításában is hősiesen együtt rohamoztak a magyar katonák a mieinkkel és magyarok és németek együtt vívták ki a győzelmet. Ezeket mondotta nekem a né­met tábornok és minden szavában a végleges győzelemben való meg­ingathatatlan hit hangja csengett­ Puszta Bélen Az olasz munkásság tüntetése fróma, április 30. (Az Est tudósítójától) A Toscana közelében lévő Tratte ipari kerületben a munkások várat­­lanul általános sztrájkot kezdtek. Mintegy kétezer főnyi tömeg ment végig a városon. Piemont Biella nevű kerületében szintén tüntetések vol­tak. A munkások ezt kiáltozták: . . Munkát k­értak ! Avarna herceget nem rendelték Rómába Bécs, április 1Q1 (Az Est tudósítójától) A Neue Freie Presse jelenti: Diplo­máciai forrásból arról értesülünk, hogy nem felel meg a tényeknek az a h­ír, a­mely azt újságolta, hogy Avarna herceg bécsi olasz nagykö­vetet kormánya Rómába hívta ta­nácskozásra. Olaszország a politikai viták ellen Berlin, április 30. (Az Est tudósítójától) Milanóbat jelentik . A Secolo közli az olasz belügyminiszter rendeletét, a­mely szigorúan eltiltja, hogy a városi közgyűléseken politikai vitákat folyt­­tassanak s ellenkező esetben kormány­­biztosok kiküldését helyezi kilátásba­ . Az egyetemi ifjúságot a rendszet azzal fenyegeti meg, hogy tüntetések ese­tén az egyetemeket haladéktalanul be fogják zárni.

Next