Az Est, 1915. május (6. évfolyam, 120-152. szám)
1915-05-30 / 151. szám
/ Vasárnap, május 30. J SZ ELLIT 70 védői. Beszélgetés Csernoch hercegprímással az egyháznak Rómával való érintkezéséről az olasz háború alatt — Az Est tudósítójától — Az olasz háború a katolikus egyház »látható fejének«, a pápának érintkezését a lelkiekben általa kormányozott magyar, osztrák és német katolikus egyházzal természetesen nagyon megnehezíti. Miután a vatikáni követek elhagyták Rómát, a katolikusok nincsenek tájékoztatva arról, hogy a háború folyamán hogyan válik lehetségessé a pápának az általa kormányzott egyházzal való érintkezése ? Erre vonatkozólag a legilletékesebb helyen, Magyarország bíboros hercegprímásánál, dr. Csemoci János esztergomi érseknél szereztünk információt. Eminenciája szíves volt Az Est munkatársát fogadni és kérdéseire nagy édekességű felvilágosításokat adni. Első kérdésünk az volt, hogy normális körülmények között, béke idején hogyan történik a magyar katolikus egyháznak a Szentszékkel való érintkezése ? Általánosságban milyenek azok az ügyek, amelyekben 6 Eminenciája közvetlenül érintkezik Rómával és milyenek azok, amelyeknek elintézését a bécsi pápai nunciatúra közvetíti ? E kérdéseinkre Eminenciája igy válaszolt: — Normális viszonyok között, béke idején a magyar katolikus egyháznak a római Szentszékkel való érintkezése részint közvetlen, részint közvetett az apostoli nunciatura utján. Mindenkinek joga van ügyét egyenesen a Szentatyához, a pápai hatóságokhoz (kongregációk), bíróságokhoz (tribunalia) és hivatalokhoz (officia) intézni. X. Pius pápa oly világosan megállapította a különböző kongregációk, hivatalok és bíróságok illetékességét, hogy az egyházjogban némileg jártas ember tudhatja, hogy ügyével hova kell fordulnia. Különben Rómában vannak ügynökségek, agenziók, amelyek a Szentszéktől megállapított díjazások mellett bárkinek ügyét átveszik, azt az illetékes pápai hatóságnál benyújtják, az elintézést szorgalmazzák és a döntést a félnek megküldik. — Ilyen ügynökség van az osztrák-magyar vatikáni nagykövetség kebelében is, a melynek főnöke most gróf Pálffy Móric. Magyarország és Ausztria legtöbb egyházmegyei hatósága ezen ügynökség utján nyújtja be a Szentszékhez különböző beadványait s ennek utján kapja is a választ. A közvetlen a Szentatyához tartozó bizalmas természetű ügyeket, gratulációkat stb. a pápai államtitkárnak küldjük el. Joga van azonban bárkinek akármily természetű ügyét a nunciusnál is beterjeszteni, aki azután aközvetítést. .elvégzi. A m. kir. kormány mindig a nunciatura és a vatikáni nagykövetség útján tárgyal a Szentszékkel. — Róma elé tartoznak személyi kinevezések, nagyobb egyházközigazgatási ügyek (pl. egyházmegye létesítése), nagyobb lelki felhatalmazások, a Szentszékhez felebbezett perek, a püspököknek ötévenként köteles összefoglaló jelentése. Személyi kinevezéseknél a Szentszék a szükséges információt a nuncius útján szerzi be. A lelki felhatalmazásokat rendesen közvetlenül kérjük az illetékes pápai hatóságoknál. A pereket a Rótához küldjük. Az egyházmegye állapotáról szóló összefoglaló jelentéseket a püspökök személyesen adják be a Szentatyánál. Arra a kérdésünkre, hogy az olasz háború előreláthatólag hogyan fogja befolyásolni a Szentszékkel való érintkezést, a következő választ kaptuk: — Az olasz háború a Szentszékkel való érintkezést természetesen befolyásolni fogja. Alig lesz módunkban, hogy a Szentatyával és hivatalaival közvetlenül f£ érintkezzünk. Vatikáni követségünk az olasz garanciatörvény szellemében ugyan a háború alatt is működhetnek, mert a pápa az olasz államtól különálló szuverén hatalom, amelynek diplomáciai összeköttetéseit az olasz háború jogosan meg nem zavarhatja. De az olasz kormány a garanciatörvény magyarázatát egyoldalulag magának vindikálja s igy a vele harcban álló államok vatikáni követeinek működését megakadályozza. Ebből is látszik, hogy a garanciatörvény hiányos és a pápa által mostani formájában el nem fogadható. — Monarchiánk a pápát igaz szuverénnek tartja s igy a nunciaciaturát a háború alatt teljes jogkörében fentartja. Mi tehát a háború alatt összes ügyeinket a nunciushoz terjesztjük be, a kinek gondja lesz a Szentszékkel való érintkezés. Ha neki is nehézségei lesznek a közvetítésben, úgy bizonyára széleskörű fölhatalmazásokat fog kapni a háború tartamára. Megkérdeztük azt is, hogy vannak-e oly ügyek, melyekben fontos egyházi érdek az érintkezésnek lehető gyorsasága, akár kinevezések tekintetében, akár lelkiekben ? Ő Eminenciája kérdésünkre igy válaszolt : — Igen sokszor előfordulnak oly természetű ügyek, különösen lelki ügyek, a melyeknek elintézése sürgős és igy feltételezi a Szentszékkel való gyors érintkezés lehetőségét. Ezeknek elintézésére a. Szent- , atya biztosan máris fölhatalmazást adott az apostoli nunciusnak. Miután a szerzetesrendeket Rómából kormányozzák, megkérdeztük azt is, hogy a rendeknek Rómával való összeköttetésére előreláthatólag milyen befolyást fog gyakorolni a háború ? A bíbornok-hercegprímás kérdésünkre igy felelt: — A szerettes-rendek kormányzásában is nagy nehézségek fognak előállani a háború folytán. A nemdek általános főnökei Rómában székelnek s ott működik , terméészetesen a szerzetesek legfontosabb ügyeinek intézésére hivatott pápai kongregáció is. Több szerzetes főnök elhagyja majd Rómát és a háború tartamára egyik svájc vagy spanyol kolostorban székel. Lodzi zsidók között Lodz, április vége. (Az Est kiküldött munkatársától) Az a kép, amelyet Lodzról rajzolni szeretnék, tökéletlen volna, ha nem foglalnám bele a zsidó világ mását is. Közel kétszázezer zsidó lakik Lodzban és bár ez a nagyon tekintélyes szám a fél milliót számláló lakosságnak mégis csak egy ötöde, — ez a matematikai igazság még sem állja útját annak, hogy a város egész képét ne a zsidók adják meg. A lodzi élet jellegét a zsidó lakosság adja, a zsidók nyüzsögnek, sürögnek, forognak az utcákon, anynyira, hogy az ember szinte kizárólag csak őket látja, — úgy tűnik fel szinte, mintha minden elnyomottságuk ellenére is ők volnának a város urai. Az ipart kizáróan uralják: kocsisok és napszámosok, gyári munkások és üvegesek, utcaseprők, hordárok, kézművesek, ott vannak mindenütt, ahol pénzt lehet keresni. Lodz igazi zsidó metropolis. A zsidóknak oly nagy a befolyásuk, hogy szombaton nemcsak minden üzlet és áruház bezárja kapuit és redőnyökkel borítja kirakatait, hanem ezen a napon senki sem szerezhet magának sem friss kenyeret, sem friss húst. A vasárnap ezzel szemben úgy telik el, mint bármelyik hétköznap. És e külsőségekhez csatlakozik még egy : az, hogy a lodzi zsidók csekély kivétellel ruházatukban is különböznek minden más lodzi polgártól. Az úgynevezett »pajesz« viselete ugyan el van tiltva, ezzel szemben azonban különös egyenruhát viselnek : hosszú kabátot, amely térdig ér, fejüket pedig komikusan kicsiny ernyős sapkával fedik. És amint sziluettük kiemelkedik a tarka tömegből, úgy hallani ki torokhangjukat a városi zaj káoszából... A zsidók itt valami különös nyelven beszélnek, melyet maguk is úgy tisztelnek, mintha valami nemzeti nyelv volna. Ez a nyelv a közönséges zsidó zsargontól abban különbözik, hogy nemcsak héber szavak vannak belekeverve, nemcsak elavult német kifejezésekkel ékes, hanem lengyel és orosz szólásmódokkal és szófordulatokkal van tarkítva. Csakugyan külön nyelv ez . . . Ezt a nyelvet öntudatos írók tovább képezik, akik nem csekély mértékben járulnak hozzá, hogy a zsidóság ezen a tájon necsak vallás legyen, hanem mint egy nemzetiség öntudatos és önálló ideálja tűnjék fel, amely saját kulturmunkáját folytatja. Így történik, hogy az összes oroszlengyel városokban, különösen pedig Lodzban, zsidó ember a dumaképviselő. A rendes tagozódás ortodox és neológ zsidó közt itt hiányzik : orosz és lengyel zsidókra oszlik a zsidóság. — Litván disznó ! —igy szidja a — Lengyel hal.—Így válaszolatdul az orosz zsidó. A »litván disznó« és a »lengyel hal« engesztelhetetlen ellenségei egy- másnak. A közismert ellentéteken kívül azonban még egy mozgalom vet éket az orosz-lengyelországi zsidók közé: a cionizmus.A cionisták külön községet alkotnak és oly gőgösen elfordulnak minden más fajtájú zsidótól, hogy külön zsinagógát építettek maguknak és a világ minden kincséért se látogat- nának el más imaházba. Amennyire ’ lehetséges, tanfolyamokat tartanak gyermekeik számára, akikben tovább nevelik a cionista gondolkodást. Ter-j mészetesen hogy a városnak ez a zsidó jellege rajta van irodalmán és hírlapirodalmán is. Lodzban nem kevesebb mint négy zsidó nyelven szerkesztett napilap jelenik meg. Ezek a lapok még a mai szomorú időkben is hatvanezer példányban jelennek meg. Őszintén sajnálom, hogy ezeket a héber betűkkel nyomtatott lapokat nem tudom elolvasni, de azt hiszem, hogy igen élénken vannak szerkesztve, állandóan külön kiadásokkal ugranak az utcára és fürge rikkancsokkal szörnyű zajt csapnak. Tudvalevő, hogy az orosz iskolákat a zsidóságnak csak bizonyos százaléka látogathatja. Ezen a rendeleten még az sem változtathatna, ha ú zsidók a maguk számára rendeznének be világi iskolákat. A hatóság ugyanis ezeket az iskolákat is oroszoknak tekintené és ennek következtében a zsidók a saját pénzükön alakított és fentartott iskolákat sem látogathatnák. E szigorúság ellenére is a zsidó analfabéták száma meglepően kicsi*. A zsidók ugyanis vallásos jellegű iskolákat állítanak fel, ahol hivatalosan csak a szentírást és az ó-testa-j mentumot tanítják, mégpedig az eredeti zsidó szövegben. Ezeket az iskolákat oroszok nem látogatják. Az iskolák tanítói azután természetesen értenek ahhoz, hogy növendékeiket világi ismeretekre is megtanítsák, vagy legalább is a világi élet alapelemeit, az írást, olvasást és számolást elsajátíttassák velük. Lodzban van egy nagy talmud-iskola, egy szörnyű nagy épület, amely nagyságát tekintve és külső díszítésében is való olyan, mint egy középrangú németi egyetem. Ez a kulturszomjúság, amely a zsidókat emészti, megmagyarázza azt is, hogyan nevel magából e szegény tömegírókat és hogyan tart fenn még színházakat is. Hiszen csak a nálunk is ismert Salom Asch-ra kell is utalnom, aki Berlinen át Budapestn is elajlott Gott der Rache című darabjával, amelyet Reinhardt színtársulata mutatott be közönségünknél Másik írói nagyságuk Peresz, a nemrég elhunyt költő, akinek halálát itt őszintén meggyászolták. Salom Asch lengyel,.zsidó,oroszhitsorsosát. ]Élodzi ..születésű, családja,még mad