Az Est, 1915. május (6. évfolyam, 120-152. szám)
1915-05-09 / 128. szám
Vasárnap, május 9. mm Háború és olvasmá Wildig, míg a fegyverek még javában zajonganak és az emberek világszerte öldöklik egymást, azon kívül, ami a harctér eseményeiről szól, olvas-e valami egyebet is, nem csupán az, akinek az olvasás a mesterségéhez tartozik, vagy megrögzött szokása, hanem a sokaság is, az a temérdek ember, akinek a rokonsága mind nagyobb számban jelenik meg a harctereken ? Erre a — sok kiadót, írót és könyvkereskedőt érdeklő — kérdésre, amelyre az érdekeltek a háború kitörésekor csak a kételkedés, a nyugtalanság és az aggodalom szólamaival tudtak válaszolgatni, úgy látszik, a felelet ez : — Igen, mihelyt a háború tovább tart két-három hónapnál. " A múlt év augusztusában egyszerre nagyon alászállott a könyv és általában az olvasmány becsülete. Egyetlenegy olvasmány maradt kapós: a harctéri eseményekről szóló tudósítás. Olyan jó idegzetű embert, aki azzal a szándékkal vett volna a kezébe könyvet, hogy ő most ezt elejétől végig el fogja olvasni, nem igen lehetett látni. »Csak egy nagy szó van a Világon : Stein főszállásmester ! — szállott szájról-szájra egész Közép- Európában. — Mit szól ehhez a Steinhez ? Tömörebb, súlyosabb szavú Tacitusnál. Márványba kellene vésni minden szavát.Bírói siker dolgában soha senki se közelítette meg Stein főszállásmestert. Hérodotot, Tukidideszt, Tacitust századokon át nem olvasták annyian, mint őt egy hónap alatt. De Stein főszállásmester nemcsak nagyszerű iró volt "és nemcsak élképzelős szavú ember, hanem szerencse gyermeke is. Mert senki semmagy iró pályájának befejezése előtt, és neki megadatott, hogy páratlan dicsősége teljességében, hirtelen vonulhatott viszsza a történetírástól. Ez annyit jelentett, mint: örökre biztosítani a halhatatlanságot. Ha akkor nem vonul vissza, valószínű, hogy ma már nem volna Tacitus. Alighanem úgy találnák, sokan, hogy kissé hosszadalmas és minduntalan ismételgeti magát. De amit primadonna még nem tudott megtenni, hogy elsőfiatalságának teli pompájában vonuljon vissza, akkor, amikor szépsége és egyéniségének újsága még semmit se veszített varázsából — azt ez a történetíró-fenomén megtehette. Szeptemberben a sokaság érdeklődéséből már nemcsak a harctéri jelentésnek jutott. Az 1870/71-iki háború és Páris ostromának története kezdte visszacsalogatni a nyájasabb olvasót a könyvhöz. De a múlt képeinél még jobban vonzották a százezreket a jövőbe kacsingató álmodozás képei, azok a bellebisztikus munkák, amelyekben egy nagy német-angol háborúnak a szenzációs meglepetéseit jósolgatta a fantázia. Aztán egyre több lázas kéz lapozgatta a német katona-irók — Frobenius és társai — könyveit, amelyekben persze nem annyira a magyarázatot és a tanulságot, mint inkább a biztatást kereste a közérdeklődés. Sok osztrák (és magyar), aki kissé szűkszavúaknak találta Höfer altábornagy jelentéseit, buzgó olvasója lett Irma von Höfer tárcacikkeinek, amiben ennek az írói névnek a híressé válásán kívül része lehetett annak a jámbor vágyakozásnak is, hogy: hátha a feleség érdekes regényeiből és elmés tárcacikkeiből meg lehet tudni valamit, ami a szófukar férj kimért ’szavú jelentéseiben nincsen benne ?! ... Ez a remény persze nem teljesedhetett. • Októberre-novemberre a háborús irodalom úgy meggyarapodott, hogy alig talált helyet a könyvkereskedők kirakataiban. De nemcsak ez a háborús irodalom lelte meg a maga jókora klientéráját, hanem igen sokan kezdték olvasni vagy újra elolvasni azokat a régi, kitűnő regényeket is, amelyek a háborúról szóltak. A kölcsönkönyvtárakban ekkor már nehéz volt megkapni: a »Jövő század regényé«-t, a »Débacle»-t meg a »Háború és béke»-t. E közben elkövetkezet az alkalmi színművek, meg a háborús novellák rövid szezonja. Még magyar olvasók is találkoztak, akik ügyelmeztetgették egymást Bartsch osztrák író háborús mázzal bekent szerelmi történeteire. De minthogy ezek a háborús regények édeskeveset tudnak arról, hogy Magyarország és magyarok is vannak a világon, ez a kis feltűnés nálunk meg se virradhatott, máris lealkonyult. Aztán a sebesültjeink, akik meggyógyultak, könyveket vittek magukkal a lövészárokba. Nem keresték a háborús irodalmat, a háborús regényeket sem. Jó volt nekik akármi, aminek az elolvasására máskor nem értek rá. Közülök akárhányan mintha szívesebben vitték volna el azt a könyvet, amelyikben nem a háborúról van szó. Azóta, hogy a lövészárokban is olvasnak, a még itthon levőknek, meg a végképpen itthon rekedteknek az idegei is megerősödtek annyira, hogy ismét figyelmet tudnak áldozni a könyvnek. Egyre többs céljatíg ismerősünkkel találkozhatunk, aki már nemcsak harctéri jelentést és, háborús irodalmat olvas, hanem tudományos munkát, sőt regényt is. És olvassák Tolsztojt, Dosztojevszkijt, Dickenst stb., akik mind nem vétettek ellenünk. Nemrég egy védőügyvéd a védőbeszédében Le Sage »Sánta ördög «-ét citálta, még pedig olyan szavakkal, amelyekből kiérzett, hogy most olvasta a »Sánta ördög«-öt. Le Saget olvasni — a francia írót, a régi írót, aki akármilyen kitűnő, otthon se különösen népszerű — most! . .. — ez már annak jelensége, hogy lassankint mégis csak visszaszerezzük az idegeinken való uralmat, azt, amire Hindenburg szerint mindennél nagyobb szükségünk van. Természetes, hogy ennek a lázcsökkenésnek el kellett következnie. Tovább is olvasni: ez nem azt jelenti, mint testtel is, lélekkel is félrevonulni a nagy küzdelemből, csak azt jelenti, hogy ami a dolgok rendjéhez tartozik, az nem szünetelhet hosszasan. Egy pillanatig elakadhat az ember lélekzete a nagy megriadtságban , de a lélekzetvétel munkáját a legnagyobb küzdelem közepett se lehet abbahagyni. Ambrus Zoltán. I ügy.gsilas káton«$jussxte&s telepinek I kiválóan alkalmas gyenge emelkedésű 4668 C. -es I gyönyörű telek budafoki határban villanyosnál, 100.000 K-ért eladó. Jelige ,Uj Graz’ a kiadóhivatalba font.ínio tfíSáeiB&ásB és rrtáaslaki r. t. igazgatósága fájdalommal jelenti, hogy buzgó tisztviselője 32. gy.-ezred önkéntese a kárpáti harcokban hősi halált halt. S3 7. oldal Japán ultimátuma Kínához Rotterdam, május8. (Az Est rendes tudósítójának táviratai Japán pekingi követe, Hioki, tegnap délben átadta Japán ultimátumát a kínai kormánynak. Az ultimátum vasárnap este hat órakor jár le és ha Kína addig nem fogadja el Japán követeléseit, Hioki elhagyja Pekinget. A japán flotta és a szárazföldi hadsöregogrampsot kapott, hogy mindenre készen álljon. - Van Dyk/v Rotterdam, május S. ( Az Est rendes tudósítójának távirata) A Kínához intézett ultimátum fontosabb pontjai a következők: 1. A Santung-terület ügye. 2. Mandzsúria és Mongolország középkeleti részének ügye. 3. Formális szerződés a hajehtingi szénbányák és vasbányák ügyében, ahol japán tőke régóta van érdekelve. 4. A kínai partoknál levő kikötők és szigetek elidegenítésének megtiltása. E pontban Japáncsak ahhoz a régi elvhez ragaszkodik, hogy Kína területi épsége továbbra is megtartassák«. Japán e pontok teljesítését »a kelet általános nyugalma érdekében« követeli és ezenkívül még több kisebb feltételt is tűz ki. V. I. Hága, május 1. (Az Est tudósítójától) A Daily News jelenti Tokióból: Kedden 70.000 főnyi japán gyalogság és tüzérség ment hajókra, de ebből a hadseregből csak 20.000 ember fog Santungban partra szállani, a többi csapat a hajókon marad, amelyek a kínai vizekre indulnak s ottfogja bevárni a további parancsot. London, május 5. (Magyar Távirati Iroda) A Reuter-ügynökség jelenti Tokióból: Ha Kína a Japán ultimátumában megjelölt határidőn belül nem fogadja el Japán követeléseit, akkor a japán nagykövet elhagyja Pekinget. A japán hadsereg és flotta parancsot kapott, hogy legyen készenlétben, hogy azonnal elindulhasson oda, ahová rendelik. Boroevics és Marwitz tábornokok előnyomulása északra — május■ 7. (Az Est kiküldött munkatársától) A nyugat-galíciai orosz sereg pusz-' tílásával egyidejűleg a kárpáti oroszz sereg helyzete is óráról órára seblyeskodik és méreteiben rohanva követi a nyugat-galíciai eseményeket, mint azoknak kiegészítő része. Nyugat-galíciai frontunk déli Szárnya már Duklától keletre gázolja a szétesett orosz sereget. Dimitriev Rajko szétvert hada nyugatról keletre menekülve, beleütközött a duklai hágóból még idejekorán visszavont seregrészekkel, amelyekkel összekavarodva, a legborzalmasabb pánik és a biztos pusztulás tudatának rettenetes óráit éli át. A fejvesztett futásban minden keret felbomlott és minden vezénylés megszűnt. A duklai országutat, még mielőtt elfoglaltuk volna, már a leghevesebben lőtte tüzérségünk. Akkor pedig már a délről és nyugatról menekülő Irének a szűk és tönkretett országúton összezsúfolva egymással tülekedtek egy kis résért, amelyen még tovább lehetet volna fútni, tüzérségünk azonban a szétlőtt trénkocsikkal elzárta az utat, úgy hogy egyes szakaszokon ezer meg ezer különféle jármívet zsákmányoltunk. A duklai út különben már tegnap végképp el volt zárva. Villámgyors és állandóan szinte rohanó előretörésünk a kárpáti orosz frontot már megmozdította egészen az uzsoki szorosig s itt, a távol keleten is megkezdődön a visszavonulás. Borpenics serege cr duklai szorosból északi irányban üldözi az ellenséget, amelynek itteni csoportjai már alig menekülhettek ki a bekerítésből. Boroevics serege ilyen körülmények között teljessé teszi a győzelem kiaknázását. A foglyokat állandóan szálli,,/vl. - -" 1 tív. . .Mejeldborc és Lupkov környékén, már átírjaé, elfut az oroszok — mindig hátrálva ugyan — elkeseredett erőfeszítéssel igyekeznek megtartani legalább még egy ideig az átjárót, hogy csapataikból valamit megmentsenek. Marwitz német lovassági tábornok serege azonban, amely szorosan és szilárdan simult Boroevics seregéhez, az áldozatul dobott ellenséges hátvédeket egymás után semmisíti meg. A foglyok száma itt is órárólórára emelkedik. Faragó Miklós. Fogorvosi műtermemet Erzsébet Körút 30.sz.alpl Vilmos császár-út 74. sz. A helyeztem át. Dr. Illés Márton fogorvos. ff-SaratSc*?» külön értesítés fteS'/fsti E Laendler Ferenc úgy a saját, valamint az összes rokonok nevében is tudatja, hogy szeretett neje Eaendlar Ferencné sz&S. GLasner Anna életének 44-ik, boldogító házasságának 29-ik évében e hó 7 én reggel 1 órakor hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése e hó 9-én délelőtt 10 órakor Jókay Mór utca 10. számú sikházból fog végbemenni. Nagyvárad, 1915. május 7-én. Özv. Dr. Neumann Bertolte Glasner Gizella. Schuck J. Istvánná Glasner Irén, Glasner Ernő testvérei.chuck .J. István, Glasner Ernőné Pick Irén, Tárnoki Izlöric és neje Márkus Hermina, Laendler Lajos és neje Weinberg Paula. Uuhtler Aladár és neje Polanszky Victória. Özv. Laendler Józsefné Glasner Jenny sógorai és sógornői. Koszorúkat mellőzni kérjük.