Az Est, 1915. május (6. évfolyam, 120-152. szám)

1915-05-11 / 130. szám

2. oldal.­­Kedd, május 11. Hatezer fogoly a lupkovi szorosnál , kp érj el, mdjus 9. H nyu­g/af■fgan­c­ai győzelem feléus£et*tt és rendszeresen Végrehajtott párhuzamos hadmtbeetetekhez ttáló kihasznál­­ás a példátlan lendületében egyre fokozódi­k, és most már az Erdős-Kárpátokban lévő erőinket is ráüitte a nyugati összeomlás pánikjába sodródott orosz vonalra• A Dupkovi út mentén az Osztrankcánál megtörtént Bob­roevics és Marwitz seregének egyesülése és ebben a pilla­natban hatalmunkba került a rupkovi kijárd is. Csapa­taink akkor már az első órákban újabb hatezer foglyot számoltak meg, az oroszok tovább keletre nagy gyorsa­sággal hagyják el a Kárpátok zempléni gerincét is és két­ségbeejtő helyzetükből már a galíciai lejtőkön menekül­nek. Magyar földön tehát már nincs ellenség. Az egyre szaporodó foglyokat és egyéb hadizsákmányt éjjel-nappal szállítják. __________ Faragó Miklós. A helyzet a Dardanelláknál Kedvező Szófia,, május 10. (Az Est tudósítójától. Az aggó) csapatok a Gallipoli-félszigeten a legutolsó napos kétségbe­esett kísérleteket tettet­, hogy az állásaik közelében levő vízgyűjtő­medencét hatalmukba kerítsék, mert nem áll elegendő ivóvíz rendelkezésükre. Vállal­kozásuk azonban kudarcot vallott. A törökök nagyszerűen beásták magukat. Az angolok hiába akarják a török partnak Artes és Maidos körüli részét megszállani. Minden erre irányuló kísérletüket a török csapatok meghiúsí­tották. A helyzet Törökország szempontjából igen kedvező. Bolgár katonai köröknek az a véleménye, hogy a tengerszoros európai részének elfoglalása a szövetségesek által teljesen ki van zárva, annyival is inkább, mert már a terepviszonyok is lehetetlenné teszik a nagyobb szabású erőkifejtést. A megszálláshoz valóságos ala­pos ostromra volna szükség és a csapatokat többfelől kellene ostromra vezetni. A sarosi öbölben megkezdett kísérletezések eredménye szintén nagyon kétséges. Az itt felhasznált erők nem elegendők. M­ a kárpáti nagy győzelem egész lefolyásáról Berlin, május 10. A Wolf fü­gynökség a nagy főhadi­szállásról a nyugat-galíciai áttörési csata további lefolyásáról a következő távirati értesítést kapta : Május 2-án este a szövetséges csa­patoknak nemcsak a kárpáti hegy­gerinc és a középső Dunajec között álló orosz smit áttörése sikerült, hanem elérrték a folyó keleti partját a Dunajec alsó folyásánál. Osztrák-magyar csa­patok kényszerítették ki a május 2-ára virradó éjszaka holdvilág­a mellett a Dunajecen való átkelést. A vállalkozás előkészítése és keresztülvitele oly sza­batos volt, hogy­ a szembenálló ellen­séget csapataink teljesen megverték■ Ezernél több foglyot ejtettünk­­ és sok ágyút és gépfegyvert zsákmányoltunk. Május 3 és 4-ikén az, áttörési csata tovább folyt. Május 2-ikán az oroszok első főállásukat vesztették­ el, de a Tsislajcáig, ' tehát 'mintegy harminc kilométernyi vonalon még további három, többé-kevésbé erősen, kiépített megerősített állásuk volt.. A második orosz főállásban a szövetségesek kevés ellenálásr­­­ találtak. Inkább utóvéd­harcok voltak. Nagyobb­­harcok csak egyes helyeken■ fordultak elő, különösen ott, a­hová az ellenség hátaitól erősí­téseket tudott számtani. A harcok általában,­ úgy végződtek, hogy a megerősítések is a visszavo­nulás forgatagába kerültek. Délután a szövetséges csapatok az ellenség har­madik főállása előtt állottak, a­mely el­len május 3-án már nem volt keresztül­vihető a támadás. Francois tábornok csapatai e napon még a harmadik állás előtt levő Vilcak-hegyért harcoltak, a­mely Riie városa birtokának kulcs­pontja volt. Ezt a hegyet az oroszok rendkívül erősen kiépítették Itt is eme­letszerűen feküdtek egymás mellett a­­ lőbészárkok. Az oroszok megkísérelték a német csapatok előnyomulásának feltartózta­tását ennél a hegynél és délről ellen­­tám­adásba mentek át. Néhány spapnel­­lövés azonban visszavonulásra kény­­szerítette az immár súlyosan megrendí­tett­­ellenséget. Május 3-án este a Vilcak német kézen volt. A porosz gárdaezred heves erdőharc után elfog­lalta a Eipie-magaslatokat. ...József Ferdinánd főherceg hadsere­gének tobbszárnyán álló osztrák­­magyar csapatok e napon leszorították­­ az­ oroszokat a Biala-völgytől keletre­­ fekvő meredek erdős hegységről és Tyehva irányában tovább is tért nyer­tek ki.H­a május 3-án az oroszok még­ teljesen az előző napon szenvedett ve­reség hatása alatt állottak is, május 4.-én mégis remélték már, hogy­ sikerül megállítaniuk a szövetségesek ■offenzi­­váját. A május 3-án harcbavetett csa­patrészekkel együtt az oroszoknak 1 — 5 gyalog- és négy lovashadosztályuk volt, a­melyeket ezen a napon­ szembe­állítottak a támadókkal.­­ Az oroszok harmadik főállása egy nagy, délnyugatra hajló ívben foglalt helyet, a­mely — mintegy Jászló város nagy hídfője — 12—15 kilométernyi távolságra előre volt tolva. Ennek a főállásnak fontos támaszpontjai a Scerzyny­ körüli­ magaslatok (Biectől északra) és az Osk­a Gora. Az ellenség több helyen elkeseredett ellenállást fej­tett ki, azonban, mint a fogoly tisztek vallották, hijján voltak tervszerű, egy­séges vezetésnek. Már a május 2 és 3-án folyt harcok következtében is rendkívül nagy volt, ■az egyes­ kötelékek összekavarodása, de május 4-én, midőn a tartalékokat is harcba vetették, a kötelékek elhelyezése egészen terv nélkül való volt. Ezreden­ként és zászlóaljanként dobták az erő­sítéseket a frontra, oda, a­hol pillanat­nyilag a legnagyobb szükség volt rájuk. A felbomlás már olyan magas fokot ért el, hogy ha az ellenség a front egyik he­lyén szívós ellenállást fejtett ki, ez hiábavaló volt, mert a jobbra és balra álló csapatok minden harci kedvüket elvesztették és siettek valahogyan sza­badulni. Ily módon az oroszoknak harmadik főállásuk megtartása is lehetetlenné vált. A porosz gárda ennek a napnak estéjén elérkezett Sczerzyny vidékére. A 10. számú magyar honvédezred hétszeres roham után elfoglalta a Biec­­től északra elterülő magaslatokat, mire a szomszédos magaslaton­­ lévő orosz csapat megadta magát. Tovább délre a német támadó csapa­tok éppen előnyomulni készültek az­­ Ostra Gorára, a­mikor a nehéz tüzér­ségi tüzelésünk folytán megingott ellen­ség kitűzte a fehér zászlót és nagy tömegekben megadta magát, még mi­előtt egy német gyalogos támadásra előrement volna.­­ Május 4-ikének estéjén Mackensen ■serégének jobbszárnya már néhány kilométernyire volt a Vislokától. Azzal számítottak, hogy a folyó keleti partján újabb orosz állások vannak, hiszen a foglyok is közölték, hogy az oroszok a lakosságot betonozott ároktalaplalok sürgős építésére kény szentelték-Erre azonban az egykori pétervári bolgár követ, Uimitriev Ratkó orosz tábornok és hercegi rangra emelt orosz hadseregparancsnak hadseregének már nem­ volt többié ideje. A tartalékok el voltak használva és új csapatkötelékeii,­i­ nem"- állották rendelkezésre." A szövetsé­gesek offenzivája feltartózhatatlanul ment előre. Május 1-ikének estéjéig a foglyok száma mintegy negyvenezerre emelkedett. Az elfogott kozáktisztek között nagy csodálkozásunkra analfa­bétákat is találtunk. Ezt a sajátságos tényt e tisztek igazolványa külön is feltüntette c­sak meg a zászlók és jelvények hasz­nálatát. Az első két kívánsághoz a miniszter nem járult hozzá, abba azonban beleegyezett, hogy a zászlók és jelvények használata töröltessék. Az ellenzéki képviselők közölték párt­jaikkal ezt a megállapodást. Ma este a függetlenségi pártban megbeszélést tartanak ez ügyben és valószínűleg azt­ fogják kérni, hogy a zászlók és jelvények használatát csak ott tiltsák el, a­hol a szavazás titkos. Az ellenzék az ellen is tiltakozott, hogy a titkos szavazás, útján történt választások ellen beadott, petíciók a képviselőház bírálóbizottsága elé­­ kerüljenek. A javaslatnak erre vo­natkozó intézkedéséhez azonban a miniszter ragaszkodik. A zászlók és jelvények a választásokon —­ Az Est tudósítójától —­A képviselőház előtt levő igazság­ügyi javaslatok ügyében tegnap ta­nácskozás volt az iga­­ságügyminisz­­tériumban, a­melyen Balogh Jenő igazságügyminiszter, Vadász Lipót államtitkár, Siászy Béla miniszteri tanácsos, továbbá a függetlenségi­ párt részéről Sághy Gyula és Bakonyi, Samu, az alkotmánypárt­ részéről Springer Ferenc, a néppárt részéről Simonyi- Semadam Sándor, és a demo­krata párt részéről Vázsonyi Vilmos és Bródy Ernő vettek részt. A kúriai bíráskodásról szóló javas­latnál az ellenzéki pártok képviselői azt kívánták, hogy a fuvardíjakat és az ellátási díjakat, töröljék el és tilt­ . Az oroszok bejelentik Ubau elvesztését Rotterdam, május 10. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A tegnap esti orosz hivatalos je­lentés közli, hogy a német csapa­tok a keleti-tengeri német flotta segítségével nagyobb akciót kezdtek a partvidéken és megszállották Lim­bálit. Ezzel együtt jelenti az orosz h­advezetőség, hogy Mittautól­ ,dél­ nyugatra a német csapatok (mint ezt­­ a német jel­zetes is közölte) visszavonulóban vannak. Nyugat-Galiciáról csak annyit mond az jelentés, hogy »az ellenség folytatja'' erőteljes támadásait de hogy a támadásoknak mi az ered­ménye, azt még mindig elhallgatja, i.'.7' ’ V. D. •v fiulm&niebent :ismét bombázzák a néme­tek Rotterdam, május 10. (Az Est tudósítójától) A Times jelenti: A csatorna felől újból dörögnek az ágyuk A németek ismét bombázzák Dünkir­­chent. .Az ágyudörgés pontos­ idő­közökben ismétlődik és meg lehet állapítani, hogy a legnehezebb üte­gek dolgoznak Dünkirchen ellen, Doverben órákon át rengtek a­­ há­zak­­falai és csörömpölték az abla­­ kok. •­­ Vizsgálat­­a T'éon Gambetta pusztulása miatt (­­ Genf, május 10. (Az Est tudósítójától) Párisi lapok közül ma, hogy a ten­­­­gerészeti kormány a minisztertanács határozata alapján vizsgálatot, ben­tést­el azoknak a körülményeknek a kikutatására, a­melyek között egy osztrák-magyar tengeralattjáró na­szád a Léon Gambettát elsülyesz­­tette. Béke Kína és Japán között Kín* elfogadta Japán feltételeit Rotterdam, május­ 10. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A 1 9 ** «I © » 0 é­s |«le»«k« a lapért követség Hivat­a­los értesítést kapott Tokióból, Hogy Kína J«eé« összes fel­tétele!* elfogadta­ Saséi a sé.«gegyes és teljessé vált Van Doi

Next